LCD vs Plazma-alapokban mai szemmel

Plazma VS LCD

A cikk lényege egy kis rendrakás a plazma és az LCD körül, ugyanis azt lehet látni, hogy a technológiával abszolút nem foglalkozó emberek is leszólják egyik másik megoldást. Nem akarok szak-maszlaggal dobálózni csak minimálisan, a célom, hogy te is megértsd! Főleg a plazmát… Most kiderül jogos-e avagy sem.

Egy kis történettel kezdenék majd jöhet a működési elv leírása és azt követően a pro, kontra párbaj…

A Philips 1996-ban mutatta be első plazma televíziójának prototípusát a német CeBIT Home sajtótájékoztatóján, a következő szlogennel: „a világ első tévéje, amelyet falra akaszthat, akár egy festményt”. Az első eladásra szánt plazma paneljei 1997-ben láttak napvilágot. A plazmaképernyők működése egy korszerű technológián alapul, amelyet egyesek szerint eredetileg 1998-as, a Nagano-i Téli Olimpiai Játékokra terveztek azért, hogy a sporteseményt még nagyobb képernyőkön mutassák be. Az addig jól bevált képcsöves készülékek a méretüket és súlyukat tekintve elérték saját határukat, ezért a fejlődés a plazma-kijelzők irányába haladt, az elegáns síkképernyős televíziók formájában – a televíziózás XX. század végi forradalmát eredményezve.

A plazma-TV-k esetében minden egyes képpont(minden egyes pixel) három kicsi kamrából áll,amelyek a piros, a zöld és a kék alapszínekre vannak felosztva. Mindenegyes elektronikusan vezérelt kamra egy-egy részpixelnek felel meg. Ezek a kamrák két üvegtábla között vannak elhelyezve és egy speciális nemesgázkeverékkel vannak megtöltve. (A megfelelő szín megjelenését a hátsóüvegtábla foszforrétegének színe adja.)
A kamrák elektródájára elektromos impulzust bocsátva, a gázkeverék plazmaállapotba kerül (innen adódik a technológia neve) és a benne felszabaduló megfelelő töltésű ionok a foszfor gerjesztése által fényt bocsátanak ki. Az ily módon kigyújtott több millió pixel egy spontán, éles plazmaképet állít elő, ami se nem vibrál, se nem torzít, és ami nagyon fontos, önálló fénnyel rendelkezik!

(a plazma felépítés)

Az LCD-k technológiája 30 évvel régebbi, mint a plazmáké. Világos környezeti fényben történő használatra tervezték, és legelőször zsebszámológépben használták. Az LCD-technológiát gyakran integrálják olyan készülékekbe, mint a mobiltelefonok, notebookok vagy a hordozható játékkonzolok. A síkképernyős televíziókban ezzel szemben csak 2001 óta használják ezt a technológiát.
Az LCD TV-k esetében is önálló képpontok (pixelek) adják a képet. Az angol Liquid Crystal Display (LCD) azaz folyadékkristály képernyő panelje azonban nem bocsát ki saját fényt, csak a háttérvilágításként szolgáló, többnyire ma még hidegkatódos fénycsövek nagy felületen elosztott fényét modulálja. De egyre jobban terjed a LED-es megvilágítás aminek segítségével hatalmas kontrasztot érhetünk el, és a dinamikus fény eloszlatás, így versenyképessé válik a plazmák lenyűgöző színvilágával. A háttérvilágítás fénye két ellentétes irányú polarizátor szűrőn halad át, és beavatkozás nélkül ezek meggátolnák annak kijutását a képernyő néző felé eső felületére, vagyis a képernyő sötét maradna. Az üveglapok közé zárt és részpixelenként külön-külön elektródával vezérelt folyadékkristályok azonban megfelelően rendezve képesek megfordítani a fény polaritását. A néző felőli polarizátornak megfelelően polarizált fény a színszűrőn áthaladva így már láthatóvá válik.

(az lcd felépítés)

Pro, és Kontra:

Felbontás:

Sokszor hallhatjuk azt a bizonyos szót manapság, hogy HD. A HD egy képfelbontási méretet takar, az 1920*1080 pixeles felbontást. Az elterjedtebb LCD panelek felbontása 1366*768, míg a plazma TV-k felbontása mindössze 1024*768 pixel, ezen felbontásokra lekonvertálja a készülék a HD felbontású jelet - ezt hívják úgy hogy „HD Ready” - azaz a képminősége romlik. Az úgynevezett FullHD felbontású tévékészülékek amik 1920*1080 pixeles kép megjelenítésére képesek, általában konverzió nélkül. Megfelelő felár ellenében mind két technológia képes ilyen formátum megjelenítésére, áruk nagyjából hasonló.

(lehetséges képfelbontások a gyakorlatban)

Látószög:

Ez az adat amit szeretnek minél nagyobb számban megadni, ami sokszor nem úgy tükrözi a valóságot, ahogy azt a papíron szemléltetik. A plazma képernyő akár 170°-os szögben is változatlan kontrasztot garantál, anélkül, hogy a színek torzulnának. Az LCD-k esetében mára már hasonló eredményeket érnek el bár még érzékelhető nagyobb látószögekből, kontraszt csökkenés, és némi szín torzulás, de ehhez már nem éppen átlagos rálátási szög szükséges ahogy az a múltban volt.

Kontraszt, színek:

A plazma kijelzők egyenként vezérelnek minden egyes pixelt, és ezáltal kitűnően visszaadják a telt fekete tónusokat és a sötét területeket. A plazmák esetében nem csupán a kontraszt arány többszörös értékű az LCD-khez viszonyítva, hanem a sötét tónusú területeken sokkal nagyobb részletgazdagság érhető el, mint az LCD-TV-ken. Viszont ma már az LCD TV-k jelentős részében a háttérvilágítás fényerejét dinamikusan szabályozzák, mégpedig úgy, hogy a sötét tónusú képeknél csökkentik azt, így a feketék mélyebbé válnak, és nagyban javulnak a régebbi LCD-kel szemben ahol a “fix” háttérvilágítás miatt elképzelhetetlen volt a tiszta fehér fény. A háttérvilágítás határozza meg az előállított színtartományt is. A tipikus hideg katódos fénycsövekkel a TV szabványokban előírtaknak megfelelő színtartomány érhető el, míg a plazma panelekkel a szabványokban előírtnál jóval szélesebb színtartomány is előállítható.

Mozgások (Válaszidő):

A plazma kijelzőknek csak egy elektromos impulzusra van szükségük pixelenként ahhoz, hogy visszaadják a sportjeleneteket. (Maga a panel nem rendelkezik reakcióidővel.) Ez a gyors reakció gondoskodik az éles és tiszta képekről. Míg az LCD-TV-k esetében a gyors mozgást tartalmazó sportközvetítések esetében azonban megtörténhet, hogy a kép hajlamos az ismert utánhúzó effektusra. Ennek oka, hogy az LCD-panel pixeleinek az elektromos impulzus leadása után időre van szükségük a kristályok fizikai elmozdulásához, és ezáltal a mozgó képek visszaadása késleltetve történik. Ennek kiküszöbölésére alkalmazzák a megnövelt Hz tartományokat (100Hz, 120Hz), de ezen értéket mind ezidáig még nem sikerült 1ms alá vinni, míg a plazma panelek válaszideje 0,0001ms.

Élettartam:

Mindig is emlegették a plazmákkal kapcsolatban az úgynevezett beégést. Ez már a múlté, bár bizonyos helyzetekben még előfordulhat, hogy a huzamosan világos képrészletekre időlegesen emlékszik a képernyő, mert másként csökken az adott helyen a fényereje. Az LCD-k esetében ezzel nem kell számolni, viszont lehetnek pixelhibák. Ezek elkerülése végett a kiszemelt készüléket próbáljuk ki még a boltban, ugyanis a pixelhibák nagy része a gyártás során keletkezik általában a használat első három napjában észlelhetőek, a később jelentkező hibák előfordulása jóval kisebb. Éppen ezen okból kifolyólag már szinte minden gyártó felkínálja a „3 napos pixelhiba” garanciát. Mindezen esetleges hibákon túllépve, mindkét technológia nagyjából 60000 órás élettartammal rendelkezik, ez idő alatt meg tudja őrizni fényerejét, kontrasztosságát, ezt követően ezen tulajdonságai romolhatnak.

(az un. "beégés")

(pixelhibák típusai)

Fogyasztás:

A fogyasztás a plazmáknak régen sokkal nagyobb volt mint az LCD-nek, ez a határ egyre elmosódotabnak látszik, a plazma fogyasztása nagyban változik a megjeleníteni kívánt szinektől ugyanis mivel a plazma saját fénnyel rendelkezik, hatalmas energiafelvétel szükséges egy fehér kép megjelenítéséhez, míg egy sötét képnél a fogyasztása jelentősen esik. Az LCD panelek mivel nem rendelkeznek saját fénnyel így a megvilágításuk eredetileg fix, tehát fogyasztásuk stabil. Viszont a fényerő növelésével a fogyasztásuk is arányosan nő, és a megvilágításuk is inkább a dinamikus felé terjeszkedik már, így az LCD fogyasztási adata, rendkívüli mértékben képes eltérni egyes modellek között is, és e fogyasztás még rengeteg változáson fog átesni. Egy szó mint száz, szép kép mellé bizony szép fogyasztás is társul.

Összegezve ezen információkat, már mindenki képes lehet arra, hogy önállóan eldöntse melyik lenne a számára a legmegfelelőbb. LCD vagy Plazma? Nehéz kérdés. Nagyban függ rengeteg tényezőtől. Nem mindegy, hogy a szoba ahová tenni szeretnénk világos, avagy sötét. Nem mindegy, hogy milyen távolságból szeretnénk nézni, nem mindegy hogy mit szeretnénk rajta nézni… És így tovább, szóval kifejezetten győztest nem lehet hírdetni, várhatóan az LCD ami a jövőben még több fejlődésen fog átesni, és kevésbé kiforott mint a plazma, napjainkban tehát ha hosszú távra szeretnénk vásárolni akkor talán egy FullHD Plazma a legjobb döntés, amennyiben az áramszámlától nem annyira félünk, Viszont ha olcsó takarékos TV-t szeretnénk akkor egy HD Ready LCD mellett tehetjük le voksunkat, ezeket már 100ezer alatt is birtokba vehetjük…

(első próbálkozásom, lehetséges hibákért sry...)
DemonDani