Az ebéd

írta: e=mc², 13 éve

És jollakunk a látvánnyal, ami előttünk elénkterül. Ahogy fogja a villát, emeli a szája felé, kitátja oválisra ajkait, szemével nézi a prédát, ahogy egyre közelebb kerül végzete felé. Egyszer csak megáll a keze, látja, hogy figyelem őt, szeme rám esik, és mosolyogva, hangsúllyal megkérdi: "- Most mi van?" Visszamosolygok rá, és választ kikerülvén egy falatot csúsztatok le a torkomon. Ő folytatja elkezdett műveletsorát s teljesen extázisba esik a rántotthús ízétől.

És a desszert...