5. BRSZK RETROspection egy újonc szemével.

Nem akarom elhúzni mint a rétes tésztát, csak egy rövid áttekintéssel leírnám a tapasztalataim a rendezvényről és az egészet belengő retró feelingről.

Az előző kiállításokra sajnos nem tudtam eljutni most ötödjére viszont egyből kiállítóként jutottam el, ami azért is nagy szó mert bacsis egy őszinte srác és elmondta, hogy engem nem is akart igazából ott látni de több éves ismeretségünk miatt azért mégsem akarta ezt egyenesen így az arcomba tolni, hogy kopj le.
A lényeg, hogy végül ő és a többi vendég kiállító közös beleegyezésével meghívót kaptam az eseményre.

-1. nap
Bepakolás a kocsiba. Kár, hogy nem furgonom van, ott nem kellett volna ennyit legózni. Megtelt a kombi csomagtartója, a hátsó üléssor, de még az anyósülésre is kerültek holmik.

0. nap
Időben érkeztem a megbeszéltek szerint. Bacsis és kedves családja rögtön beinvitáltak (végre láthattam a BOSS főhadiszállását, srácok az valami elképesztő!!!), kávéval kínáltak. Megismerkedtem a többi kiállítóval, igyekeztem mindenkinek a nevét memorizálni, mert azzal sokszor hadilábon állok. Majd irány a tornacsarnok, felmértük a terepet. Bár bacsis az agy mégis frescho vette kezébe a dolgokat, hogy mi hol legyen és végül miután ezt kisakkozták, jöhetett a bepakolás. Timelaps videót is láthattatok az eseményről frescho jóvoltából. Késő estig tartott a gépek beüzemelése, hogy másnap minden jól menjen. Közben persze már ment a mókázás a Dyna Blasterrel ami egyébként vitte a prímet egész hétvégén.

Az én részlegem rögtön a bejárat mellett balra kapott helyet és amolyan szükségmegoldásként padokat kellett bevetni mert az asztalok elfogytak de végül így lett a tuti, két lépcsőben is ki lehetett pakolni a cpu, chipset, vga és az egyetlen hdd hűtőt (Himuro) így szemre sem volt akkora zsúfoltság.
A hozott tápegységekkel nem tudtam beüzemelni azt a néhány darab ventit amit szerettem volna, ehhez nagyban hozzájárult bacsis aki egy AT-s tápot adott kölcsönbe (és milyen igaza lett, azzal múkodott) és Alpi aki hozott nekem még molex to 3pin átalakítókat "köszire".

1. nap
Izgatottan vártam a nyitást és bizony már 10 óra előtt megjöttek az első fecskék akik igazi nyarat hoztak, ugyanis napsütéses idő várt ránk egészen a rendezvény végéig. Dávid a parkoltatónk (és biztonsági emberünk egyben) a kocsival érkezőket navigálta.
Az érdeklődők közt volt egészen apró kis poronyt és csoszogó idős bácsi is, volt aki egyedül érkezett de többen jöttek családostul is. Érdekes volt hallgatni, hogy kinek mi tetszett a legjobban az én szekciómban.

Az idősebbekből előtört a nosztalgia, tehát inkább a socket 370 / socket A volt a sláger, no meg s478 vonalon a Zalman tesók, amik közül is leginkább a full réz CNPS7000-Cu volt a beszéd tárgya. A "nekem is volt ilyenem" nagyon sokszor elhangzott.
A középkorúak igazából végigmentek egészen a PII-től a s105x-ig bezárólag minden darabon és talán ők kérdeztek a legtöbbet.
A fiatalabb generációt meglepte a régi hűtők érdekessége és változatossága, de inkább a ledes cumók voltak náluk a menők (főleg a Blue Orb FX) és az alaplap szaggató hatalmas darabok, mint az Orochi vagy a V10.
A (számomra) igazán izgalmas darabokra csak kevesen vetettek szemet de akik kiszúrták vagy kérték, hogy meséljek kicsit azoknak megmutattam például a Sythe NCU-2000-est, vagy az anno sokáig verhetetlen Coolink BAT1VS-t, vagy az egyetlen kompakt vízhűtőt az Akuatek Extreme FS92-t amit csak érdekességképp a 2006-os CeBIT-en mutattak be és még sosem látott procit az elmúlt 13 év alatt!

Hiába volt ugyan kirakva négy helyen is, hogy a kiállított tárgyakat a kedves látogatók ne tapizzák össze (persze akikkel beszélgettem és kíváncsiak voltak egy-egy darabra, kézbe lehetett venni), mégis voltak akik ezt figyelmen kívül hagyták és egy idősebb úr például úgy pörgette az Orochit, mint más a pizzalapot. Engem meg közben vert a víz...
Kisgyerekeknél a veszélyforrás a működő ventilátoroknál volt de szerencsére mindig felügyelet mellett voltak így biztonságban érzékelhették, hogy milyen teljesítményre is képes egyik másik példány 12V-ra kötve.

Legnagyobb meglepetésként az ért, hogy három olyan látogató is akadt aki volt annyira informált, hogy tudott az én részlegemről is valamint volt olyan jó fej, hogy felajánlásként hűtőt hoztak nekem! Emberek, ez egyszerűen elképesztő, hogy a mai világban van még aki önzetlenül akár csak egy darab fémet is ad egy vadidegennek mikor lassan már a levegő sincs igyé'. Sajnos nem volt időm elbeszélgetni azzal az úrral sem például aki motoros szerkóban érkezett és ha nem a kiállításon látom meg hanem mondjuk egy késdobálóban akkor behúzott nyakkal mertem volna csak elmenni mellette, de mosolyogva nyújtott át egy dobozos kis Acorp hűtőt és már ment is tovább.

Estére már összeállt bennem a kép, hogy azok akikkel volt szerencsém beszélgetni kicsit, mire voltak a leginkább kíváncsiak és voltak meglepő valamint vicces kérdések is, álljon itt néhány:
-Ez is a bacsisé?
-Melyik a legdrágább?
-Miért kezdted el gyűjteni ezeket, honnan jött az ötlet?
-Ezek mind hűtők?
-Ezeket mind használtad?
-Vízhűtés miért nincs?
-Van eladó darabod?
-Ez szerverbe való, vagy hol fért ez el?

Délutánra és a nap végére már voltam annyira felkészült, hogy bacsist helyettesítsem az ajtóban a vendégek fogadásakor, mert őt sokszor elszólította a kötelesség (TV, rádió, újságírók).
Kiemelném még, hogy bár nem szereti ha így nevezik mégis igazi "celeb" járt nálunk. Balázs (anno Mokó), aki a népszerű "Balázs világa" nevű Youtube csatorna atyja újabb meglepetéssel készült mert nem érkezett üres kézzel, így minden kiállítónak jutott egy-két darab hardver amiért csak egy köszit kellett mondani. Úgy gondolom mindannyiunk nevében mondhatom, hogy köszönjük Balázsnak és anyukájának akik eljöttek Miskolcról és jelenlétükkel is emelték a kiállítás hangulatát.

Szombat este a BRSZK szűk magja afterparty-ra volt hivatalos bacsisékhoz, páran bekarmoltunk kicsit, de legalább jobban ment az alvás.

2. nap
A vasárnap kicsit lazább volt, picit kevesebb volt a látogató, de ez mégis inkább csak a zárást megelőző néhány órára volt jellemző. Szép számmal akadtak akik az utolsó órában érkeztek és csak gyorsan körbe akartak szaladni, illetve csak egy-két dolgot szerettek volna megnézni.

Szerencsére vasárnapra már volt büfé az előtérben ahol a betévedt vándor ihatott egy kávét, vagy frissítőként vásárolhatott egy üdítőt. Ez szombaton még nagyon hiányzott szerintem a látogatók részéről.
Este hatkor megindult aztán az összepakolás és ahogy számítottam is rá, nekem picit nehezebb dolgom volt, mint a többieknek. Minden apróságnak megtalálni a saját dobozát, két óra alatt nem is végeztem volna, így a végén picit összecsaptam a dolgokat, de este nyolcra már összetetriszeztem a kocsiba minden holmit.
Alpinak innen is kösz még egyszer a segítséget a trógerkodásban.
Nyolckor kezet ráztam még mindenkivel aki a helyszínen volt és megkezdődhetett az új élményekkel teli hazaút már tervezgetve fejben a jövő évi kiállítást amire már szóbeli ígéretet kaptam, hogy ott lehetek majd még több hardverrel.

Elképesztő volt ennyi gyönyörű gépet, vga-t együtt látni. A memória nélküli radeon ha jól tévedek legalább annyira érdekes volt nekem, mint a dobozos voodoo5 5500, amit még soha nem láttam élőben.
Alpi egy igazi tuning őrült a MHz-ek megszállottja és egy nagyon jó arc csak hangosan horkol.
A PDA-s Gábor, BMW-s Tomi és Matyi személyében is közvetlen srácokat ismertem meg és "tanárúr" frescho-nak is megvan a maga egyénisége de jó kis társaság jött össze úgy gondolom.

FEOL cikk az eseményről és amiből nem maradtam ki.

Bacsis már jelezte, hogy készül egy ötletelős topic/bejegyzés, ahol mindenki megoszthatja a gondolatait, miként nyújthatna jövőre többet a BRSZK, miben tudnánk még fejlődni, mit látnának még szívesen a látogatók. Gyertek és adjatok tanácsot, osszátok meg a véleményeteket ti is!

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést és ha kint voltál Fülén akkor eltöltöttél néhány gondtalan órát a retró jegyében!
Találkozzunk ismét 2020-ban!