A Windows Phone és a Metro UI a jövő, vagy mégse?

Régóta tervezek már írni egy bejegyzést a Windows Phone rendszerről, hisz majdnem pontosan egy éve én is belekóstoltam ebbe a világba egy Samsung Omnia 7 formájában. Elhatároztam, hogy teszek egy próbát, kipróbálom a Speedshopban, és ha tetszik, már veszem is meg. Be kell valljam, lenyűgözőnek találtam a felületet, ahogy a homescreen szinte életre kelt, úgy éreztem, hogy a kezdőképernyő szinte visít azért, hogy kapcsolatba lépjen velem, illetve hogy ugyanerre késztessen engem is. Egy iPhone 3G utódjának szántam, és amint elhagytam a bemutató üzletet, illetve ránéztem az iOS springboard-jára, úgy éreztem, éveket mentem vissza az időben a puritán ikonos felülettel. Pár napba se telt, és a T-mobile-nál be is szereztem egy ilyen darabot, majd elkezdem ismerkedni a rendszerrel. Meg kell valljam, az animációk, a rendszer gyorsasága, a böngésző sebessége elsőosztályú, ebben a tekintetben teljesen hozza az iOS szintjét. Na de utána jött a fekete leves. Mivel párhuzamosan használtam az iPhone-nal, ami mellesleg borzasztó lassú volt mellette, mégis valahogy úgy éreztem, hogy az iOS felülete sokkal természetesebb, egyértelműbb, átláthatóbb. Mindent sokkal hamarabb elértem rajta, annak ellenére, hogy semmi nem üvöltött a kijelzőn, hogy érints meg, itt vagyok, csúszok, folyok, animálódok. Sokáig gondolkoztam azon, hogy mi állhat ennek a hátterében. Szimplán egy mélyen elfojtott, legyőzhetetlen Apple fanatizmus? Aztán megpróbáltam érvek formájában összeszedni, hogy miért nem tudtam megbarátkozni a felülettel:

Lássuk a két homescreent:

Ami elsőre szembetűnő, hogy WP-on nagyobb síkidomok, négyzetek vagy téglalapok, úgynevezett csempék találhatók, amikből legfeljebb 8 fér el az adott képernyőn. A legnagyobb probléma, hogy a gyári alkalmazások egyszínűek, így vizuálisan első ránézésre borzasztó nehéz például az üzeneteket a hívástól megkülönböztetni. Hiába a telefon és az üzenet rajz, sajnos ezek grafikailag borzasztóan egyszerűek, így abszolút nem figyelemfelkeltőek. A vizualitás nagyon fontos, és lételeme az egyszerű kezelhetőségnek, legalábbis nálam. Ráadásul a csempék nincsenek is elég jól elhatárolva egymástól, gyakorlatilag összeérnek. Bár iOS-en is nagyon hasonló az sms és a telefon, a felületből adódóan jól elhatárolhatók, én pl. a hasonló színű ikonokat sose teszem egymás mellé, és tudom, hogy melyik ikon a képernyőn melyik részén van. Ezt az érzetet a Metro UI teljesen megöli. És ami a legnagyobb problémám az egész koncepcióban, szintén a pozicionálásra vonatkozólag az a menürendszer vertikális navigálása. A főképernyőre 8 csempe tehető ki, ami borzasztóan gyorsan betelik, lévén, hogy gyakorlatilag bármi kitehető: barát, weboldal, akármi. Ha ez betelik, onnantól indul a rémálom. Az ember kénytelen függőlegesen görgetni, így teljesen elveszíti azt a tulajdonságát a csempe, hogy vizuálisan a képernyő adott területére behatárolható legyen. Ennek eredményeképp folyamatosan "szkennelni" kell a tartalmat az embernek, hogy megtalálja, amit keres. Ráadásul folyamatosan mozognak is ilyenkor a tile-ok, hisz nem szakaszos a görgetés, hanem kinetikus, ami bár látványos, de szintén akadályozza az ember figyelmét. Pl. iOS-en, ha betelik a képernyő, akkor oldalirányba egy új képernyő nyílik, így minden ikon megtartja azt a tulajdonságát, hogy a júzer be tudja határolni, a képernyőn hol kell keresnie. Alul-felül, melyik oldalon, és ehhez meg se kell érinteni a képernyőt. Ezek az ösztönös tájékozódások nálam létfontosságúak, és úgy gondolom, iOS-en ez nagyon tudatosan van így megoldva. Sajnos a listanézet dettó, és ugye ezt a problémát az is tetőzi, hogy listanézetnél már alfabetikus elrendezés van, egy sorban egy app-pel, nem pedig mondjuk 4-gyel, legtöbbjük azonos színnel és kisebb ikonrajzzal, mint iOS-en. Az ember görget, görget, és név alapján kell tennie, hiába szeretné, hogy ott legyen a szeme előtt, hogy vizuálisan megtalálhassa a legfontosabbakat görgetés és az app nevének végiggondolása nélkül. Persze ott lehet a szeme előtt csempe formájában, ha be tudja sűríteni egy barátnő, egy email, egy üzenet, egy naptár, egy telefon meg mondjuk egy kedvenc oldal mellé hetediknek, hisz a naptár kapásból két csempét lefoglal.

Íme egy videó a felületről, az első egy perc jól illusztrálja a problémámat. Megfigyelhető, hogy a videó készítője milyen sokat görget, és lényegében semmi hasznos nem történt.

Vagy az első 15 mp ebből a videóból. A júzer feloldja a képernyőzárat, és kapásból alig lehet átlátni, hogy melyik tile épp mi, az értesítések pedig fehér színűek, akárcsak a megkülönböztető rajzok. WTF? A kreszben talán véletlenül vannak piros meg zöld lámpák? Egy gyalogos arra figyel, hogy mit mutat a lámpa, (sétáló, álló ember) vagy arra, hogy milyen színre vált? Hát persze, hogy utóbbira. [link] Piros, vagy zöld, persze, hogy ez számít. Volt, hogy 1 teljes napig nem vettem észre, hogy érkezett egy értesítés, annyira nem volt figyelemfelkeltő az aprócska fehér rajz a csempe közepén. Ráadásul, volt, hogy már pont lecsúszott az a csempe a főképernyőről, amire érkezett.
Sokan kritizálják az ikonos felületet, hogy nem informatív, csak egy statikus, konvencionális rajz. Ez igaz is, de pont a lebutított, viszont változatlan léte teszi jól beazonosíthatóvá a júzer számára. Nem vibrál, de jól elhatárolódik a többitől, és meghatározott helyet foglal el a kijelzőn. Eközben a hatalmas méretű csempe milyen valós információt is hordoz magában? Animálódik, úszik, de lényegében fölöslegesen hívja fel a figyelmet, mint egy banner, hisz az egyedüli fontos információ az értesítés, ami viszont nem tud "kiemelkedni" a felületből, sokkal inkább csendben meghúzódik.

Egyébként a rendszer optimalizáltsága, gyorsasága, rugalmassága nagyon jó volt. A nem másokat lekopírozó, majmoló, hanem egyediségre törekvő felület pedig mindenképp dicséretes.

Viszont a felhasználói felület úgy érzem, hogy illúziókat kerget. Az egyedi, dinamikus(an változó) felület egy utópisztikus vágyálmot próbál az ikonokat megunó emberek életébe vinni. És sajnos, azon túl, hogy a 8 csempéből álló futurisztikus felület nevetségesen elavulttá teszi az ikonokat első látásra, a további használhatóság és ténylegesen fontos tartalmak tekintetében gyászosan elbukik vele szemben, hisz akkor is lekötik a figyelmünket, ha csupán egy adott alkalmazást szeretnénk megtalálni, és egyáltalán nem vágyunk interaktív, animálódó felületre, melyek abszolút nem hordoznak magukban hasznos információt.
Senkit nem szeretnék megbántani ezzel a bejegyzéssel, hisz ettől még ez egy minőségi, felsőkategóriás rendszer, stabil, gyors működéssel. A rendszer globalitását, hiányosságait szándékosan nem is említettem (meg nem is igazán vagyok már velük napra kész), hisz elsősorban a teljes koncepciót vizsgáltam, nem pedig azt, hogy most mennyire van, vagy nincs lemaradva az iOS-től. (Az iOS-ből is a 3.1.3-as verziót használtam iOS 4 helyett, hisz a felhasználóbarát működést mindig is fontosabbnak tartottam a feature-öknél.) Viszont az volt a tapasztalatom a rendszerrel kapcsolatban (amíg használtam), hogy első benyomásra forradalmi újítást akart elhitetni a "tömény tartalommal" amit azonnal a néző arcába vetít csempék formájában, viszont a (véleményem szerint) következetlen felépítéssel a mindennapos használatkor ennek a júzer már inkább csak a hátrányát látja, hisz a legvalósabb, legaktuálisabb információt egy megfelelő értesítési rendszer tökéletesen el tudja látni, ikonok kiiktatása nélkül is, így egyszerre marad egyszerű és gyorsan átláthatóvá a rendszer, és ugyanakkor az értesítések is eléggé ki tudnak emelkedni egy statikusabb felületből.