"Földelés"

A cím szándékosan van idézőjelben, hiszen teljesen szakmaiatlan, viszont a jó nép így ismeri. ( csakúgy, mint a villanykaró, ami nem karó, hanem oszlop ).

Írásomnak nem célja messzemenőkig a részletekbe menni, ugyanakkor próbálnék rávilágítani arra, hogy miért is van a "földelés". Vannak üzemi földelések, érintésvédelmi (védő) földelések, villámvédelmi földelések, túlfeszültség-védelmi földelések, elektrosztatikai földelések, zavarvédelmi földelések, technikai földelések. Csak érintésvédelemmel foglalkozom most.

Sokszor találkoztam a fórumon is ilyen kérdésekkel:

"Üdv!
A következő módon földeltem le a PC-t. A ház fém részét (nem festett) összekötöttem egy vezetékkel, a vezeték másik végét egy cserepes virág földjébe dugtam.
Jó ez így?"

Remélem nem haragszik meg az illető, hogy idéztem tőle, nem rosszindulatú az írásom, hanem tárgyilagos. Még annyit hosszá fűznék, hogy járok sok helyen PC-t javítgatni ( windows telepítés rulez )
és hát találkozom rengeteg MacGyver típusú szereléssel.

Most csak védővezetős dolgokkal szeretnék foglalkozni, tehát kettős szigetelésről, törpefeszültségről stb. nem lesz szó.

Következik néhány fogalom, amit egyszerűen csak bemásolok :

hálózat:a légvezetékek, légkábelek, földkábelek, vezetékek és minden vill. berendezés összessége amely a villamos energiaforrás kapcsaitól a villamos energiát egyéb nem villamos energiává átalakító gép vagy készülék kapcsáig terjed.
Test: a villamos berendezésnek, gépnek vagy készüléknek fémből vagy más villamosan vezető anyagból készült minden szerkezeti és tartó része amely üzemszerűen nincs feszültség alatt, de meghibásodás vagy rendellenesség esetén feszültség alá kerülhet.
Földelés: valamely vezetőnek vagy testnek a földdel való közvetlen vagy közvetett összekötése.(földelés=földelő+földelő vezető)
Földelővezető: Az áramnak a földbe folyását közvetítő földben lévő vezető.
Földelő: A földbe telepítendő hálózati elem, mely lehet rúd, szalag, háló stb.
Üzemi földelés: üzemszerűen fesz.alatt álló vezetőrendszer valamelyik erre alkalmas pontjának (ált. csillagpont) összekötése a földdel. vagy A transzformátor szekunder oldalának csillagba kötött fázistekercseinek a földelése.
Földzárlat: üzemszerűen feszültség alatt álló vezetőnek a földdel való olyan záródása, amely rendellenesség miatt keletkezik.
Testzárlat: valamely üzemszerűen feszültség alatt álló vezetőnek a testtel rendellenesség folytán bekövetkező záródása. Ha a test a földtől nincs elszigetelve akkor a testzárlat egyben földzárlat is.
Érintési feszültség:a hibafeszültségnek, vagy a földelő feszültségének az a része amelyet az ember áthidalhat, értéke 230V.
Limit feszültség: Amit az emberi test károsodás nélkül el tud viselni.( Értéke: váltóáram esetén 50V, egyenáram esetén 120V). Pontosabban az MSZ2364 szabványban található : [link]
NULLAVEZETŐ: az áramforrás közvetlenül földelt szekunder tekercseinek csillagpontjából kiinduló vezető
NULLÁZÓ VEZETŐ: TN-C rendszerben a nullázott testet és a rendszer PEN vezetőjét összekötő vezető. Üzemszerűen nem vezet áramot.
VÉDŐVEZETŐ: PE vezető a védővezetős érintésvédelemben a testek, földelők összekötésére
szolgál.
FÁZISVEZETŐ: A transzformátor szekunder oldali fázistekercsének hálózat felőli kivezetése.
Hurokellenállás fogalma: A tápforrás és a csatlakozási pont közötti vezetékek, kábelek átmeneti ellenállásának, és a vezeték ellenállásának, mért összege.

Lakókörnyezetünket villamos energiával ellátó áramszolgáltató villamos elosztó rendszerében a védővezetős érintésvédelmi módok közül a nullázást alkalmazza. Jelöléseinkben TN (terra-nulla, föld-nulla) rendszer, mely azt határozza meg, hogy az első nagybetű a tápforrás földelésére, a második nagybetű a hálózat nulla vezetőjére utal.

Lássuk tehát a 3 módot :

Régebben idehaza T-T -s rendszer volt kiépítve, ezt mára a TN rendszer váltja fel. ( persze olyan helyen ahol kell, ott marad az IT )

Nézzük a TT-s rendszer hogyan is néz ki:

Ha a tápláló hálózat közvetlenül földelt, akkor az ilyen rendszert TT-rendszernek nevezik.
A jelölésnél az első T betű azt jelenti, hogy a rendszer az áramforrásnál közvetlenül le van földelve, míg a második betű jelentése az , hogy az érintésvédelemmel védett testek földelve vannak.
A TT-rendszer működési elve az, hogy a védett test földelése következtében szigetelési hiba esetén a hibahelyen a földbe folyó áram lép fel, s ez földelés ellenállásán keresztül záródik.
Ha az áram kicsi, akkor a földelési ellenálláson kis feszültségemelkedést hoz létre. Ha viszont az áram nagy, akkor vagy a túláramvédelem, vagy erre a célra beépített áram-védőkapcsoló kiold.

"Képességeit "nagyban korlátozza például a talaj minősége, víztartalma, hiszen változik az ellenállása.

IT-s rendszer:

Ha a tápláló hálózat nem közvetlenül, hanem I impedancián keresztül földelt, vagy egyáltalán nem földelt, akkor ennek jele IT-rendszer.
Az I betű a hálózati csillagpontba kötött impedanciát jelenti. A T betű itt az érintésvédelemmel ellátott testek védőföldelését jelenti.
A hálózat földelésébe beiktatott impedancia nagy értéke miatt a szigetelési hibahelyen fellépő hibaáram kicsi, ennek megfelelően ilyen földzárlat esetén nem számolhatunk a túláramvédelem megszólalásával.

Vegyi üzemekben, cukorgyárakban, bányákban használják ezt a rendszert, hiszen ha egy motor egyik fázisa mondjuk zárlatos lesz, attól még nem állíthatnak le mindent. A zárlati áramnál sem kapcsol ki a rendszer. Ebből következik, hogy motorvédő alkalmazása tilos!

Utoljára maradt a TN ennek vannak különböző változatai:

Ha a közvetlenül földelt közműhálózatot üzemeltető áramszolgáltató ehhez hozzájárul, akkor a nullavezetőt védővezetőként is szabad felhasználni, ez a nullázás, nemzetközi jelölése TN rendszer. Ebben a kétbetűs jelölésben, a második betű a testhez kötött nullavezetőt jelöli. Elvben ennek három megoldása van. Az első szerint sehol sem építenek ki külön védővezetőt, az egyfázisú üzemi áramok vezetésére szolgáló nullavezetőt (jelölése N=neutral) kötik minden fogyasztó készülék testére.

TN-C :

Ebben az esetben a rendszer jelölése TN-C (a C=common jelzi, hogy a védővezető és a nullavezető mindenütt közös). Ez a lehetőség bizonyos esetekben csupán elvi, mert 10 mm2-nél kisebb keresztmetszetű vezetékeknél a közösítést - a közös vezető megszakadásának veszélye miatt - a szabvány tiltja.

TN-S:

A második lehetőség az, hogy a védővezetőt mindjárt a tápláló transzformátortól kezdve külön választják az egyfázisú üzemi áramokat vezető nullavezetőtől. Ezt a megoldást TN-S (S=separated, elkülönített) betűcsoporttal jelölik. Ez a megoldás is kizárólag elvi jelentőségű.

TN-C-S:

A harmadik megoldás a gyakorlati: egy darabig közös az üzemi nullavezető és a védővezető (ez tehát a PEN vezető), majd egy ponton szétválnak . Ilyen megoldású rendszert TN-C-S betűcsoporttal jelölik. Azt, hogy a két vezető szétválasztása hol történjen a helyi viszonyok és körülmények döntik el. A szétválasztott szakaszon a védővezetőt (PE) nullázó vezetőnek nevezik.

Nagy előnye, hogy minden fogyasztó ami helyesen le van földelve javítja a hálózat paramétereit.

Nos durván ennyi. Rengeteg dologról nem esett szó, de ez csak egy szösszenet, nem pedig címlapos írás. Szívesen várom a kritikákat/ ötleteket. Tudom nincs EPH benne és millió dolog benne.

A virágcserepes példára egy gondolat, hogy lássuk mennyi szabály ( és nem ok nélkül van ).

Az "egyszerű földelést" is min. 20 mm keresztmetszetű min. 2 m hosszú húzott köracélból kell elkészíteni. Ehhez csatlakozni tilos bilinccsel és egyéb ilyen jellegű kötésekkel, legalább 8 mm keresztmetszetű tűzihorgonyzott köracélt kell hozzáhegeszteni .
Így is talajminőségtől függően hihetetlen módon "eleszi a fene" a fémet.

Ezzel azt hiszem érzékeltettem, hogy mennyi mindenre oda kell figyelni és, hogy a földelés nem csak annyi, hogy ledugunk egy karót.

Nem vagyok villanyszerelő így az internetre támaszkodva írtam ezt meg. Sok dolgot felhasználtam : Boros Márton : Érintésvédelem című interneten fellelhető dokumentumából.
[link]