Egy kezdő horgász... 2. rész

Mint ígértem, folytatom a heti "eseményekkel". Véget ért a tábor, ahol 5 napból 3-an pecáztam is változó sikerrel. A változatosság kedvéért ismét Samy mesterrel ketten vonultunk fel a terepre. Nulladik nap délután egy helyen beetettünk büdös tengerivel (erjesztett kukorica... a ponty állítólag szereti), és arra mentünk fenekezővel. Úszóval is pecáztunk, inkább partközelben, a nádas (ami valójában gyékényes volt) szélénél.

1. nap: szakadt az eső, Zoli még a vegyvédelmi esőkabátban is elázott, nekem nem is volt igazán esőálló cuccom, úgyhogy hamar feladtam. Délutánra jobb idő lett, ismét nekiálltunk közös erővel. Jó darabig semmi, aztán mikor egyedül maradtam, az egyik partszéli úszósra ráment egy ponty, kb. 1kg-s volt. Nem tartott sokáig a fárasztása. Azon kívül még fogtunk vagy 6-8 törpeharcsát, amiből az elsőket visszadobtuk, de utána úgy voltam vele, hogy hal-hal, jó lesz az a halászlébe. Lassan ki is lett dolgozva egy viszonylag egyszerű pucolási mód.

2. nap: délelőtt enyhén felhős idő, délután szikrázó napsütés. 2 úszós és 2 fenekező készség a vízben. Az egyik úszóssal (bolognai, nem egészen erre lett kitalálva) sorban szedtük kifele a "törperádiókat", összesen újabb 12 darabot. Az első 8 után a nép kezdett éhes lenni, és mivel halászlét terveztünk, ezért kellett a hal is. Ebből következik, hogy nekiálltam pucolni. Pucolás közben Zoli még fogott 4-et, tehát azok már a haltartóba se kerültek. Az egyik fenekezőre felakadt egy kis keszeg is (olyan 70 deka körül lehetett), az is gyors feldolgozás áldozata lett... azt jobb volt pucolni, mint a törpét.

Vacsora: halászlé. A főszakács ercikebaby volt, mindenki dicsértre, de okkal: tényleg nagyon finom lett, bár nekem hiányzott belőle egy kis csípős. Mint később kiderült, ott volt mellette a paprika, csak nem tudtunk róla.

3. nap: ez paintball helyetti pecázás lett, ugyanis előző nap sikerült a napon leégnem, túl későn kentem be magam naptejjel. Valójában fél nap volt, egyedül nem olyan jó a stégen ülni, ráadásul elég gyéren haraptak a halak, összesen 3 törpeharcsát sikerült fognom, amit helyben meg is pucoltam. Mivel még mindig nem igazán megy fenekezővel a távolba dobás, ezért 2 úszóssal mentem, partközelben. Itt már a törpék se tartották magukat ahoz, hogy a kukoricára nem mennek, a 3-ból kettőt azzal fogtam. Képek nem készültek, nem azzal voltunk elfoglalva.

Egyre jobban tetszik a pecázás. Persze leginkább akkor, ha valami olyan fogás van, amivel lehet "szórakozni", és nem csak törpeharcsa, amit 18-as zsinórral is lehet reptetni... egy kilós ponty vagy különösen egy amúr esetén már érdekesebb a helyzet. A törpeharcsával az a gond, hogy van neki 3 bodnártüskéje, ami az óvatlan horgászt könnyen megszúrja. Egy a hátuszonyán, egy-egy meg a melluszonyainál. Ezek eltávolítása a legproblémásabb, de nem lehetetlen feladat.

Hogy mikor lesz a következő pecázás? Azt nem lehet tudni, de hamarosan. Lehet, hogy ismételten nekikezdek kocsit vezetni, hogy ne legyek másra utalva, ha messzebb kell menni. Egy 180cm-es botzsákot, egy horgászszéket és egy eszközökkel teli vödröt (vagy hamarosan egy horgászdobozt) elég macerás máshogy szállítani. Szerencsére Debrecen körül elég sok horgásztó van.