Megvolt: Inception - Eredet

jó nagy késéssel, de beikszeltük a filmet. érdekes volt, profi munka, meg minden, de igazándiból szinte végig szenvedtem. sok kritika van a filmről a neten, nem is törekszem a teljességre, igazából le sem írom a pozitívumokat, inkább csak arra fókuszálok, hogy miért nem állt össze nekem az egész.

- can't help it, de végig az volt az érzésem, hogy a hollywoodi pénzgépek kreatív jóemberek összeültek, és azt mondták, hogy gondoljuk végig szépen, hogy miért volt olyan sikeres a mátrix. jött hát a ma már kicsit sablonos "a valóság igazából egy álom" (bár szerencsére ezen tekertek egy jót). és jött a sok látványos kameramozgás. gravitáció nélküli csihipuhi akciójelenetek? please. számomra ordított róla a hasonlóság a golyók elől hajlongó, 10 percen át kungfuzó neóval. leginkább az zavart egyébként, hogy bár látványos volt meg minden, de rohadt mód öncélú. tényleg indokolta a film ezt a levegőben úszós-verekedős izét?

- roppant grandiózus zene, vágások, hatalmas, monumentális helyszínek, végig "minimum az emberiség fennmaradása múlik most ezen" hangulat... miért is? hogy a gyenge pszichéjű dicaprio aztán lezárja a vacak kis emberi drámáját magában? rettentő mód nem állt egyensúlyban a kettő, tényleg olyan érzésem volt, mintha egy 200 fős szimfonikus zenekar + a deep purple halálszólója kísérne... sz@rni a vécére. ami nekem ugyan lehet egy fontos momentum az életben, akár dráma is (amilyen szar az emésztésem...). de a külső szemlélő nem igazán tud mit kezdeni vele. komoly drámaként meg még annyira sem áll meg a film, annyira nem volt megismerhető, kibontott, komplex dicaprio karaktere, nem tudtunk annyira azonosulni vele, hogy tétje legyen annak, hogy mi történik vele.

a többszörös álom az álomban, és az így előálló, eltérő sebességű idősíkok összehangolása zseniális gondolat (még ha vérzik is picit, de hát minden scifibe bele lehet kötni, nem ez a lényeg, elfogadjuk az axiómákat, amiket elénk tesznek), de totálisan, teljesen, durván öncélú ruhát raktak rá. elhiszem, hogy így eladható, így kasszasiker (és persze ez is a cél a filmgyártásban, manapság mindenképp), de lehetett volna ebből egy pazar filmet csinálni levegőben úszó verekedések, a helm szurdok összecsapását is megszégyenítő gigamegazene nélkül is. sőt, bármilyen akció nélkül is.

egy okos filmet lehetett volna csinálni, amin az ember aztán még sokat agyal, filózik. off hasonlat, de mint a közönséges bűnözőkön. vagy a primeren. egy olyan filmet, amit szívesen néz meg akár négyszer. nem pedig már másodszorra sem szívesen (nem is fogom mégegyszer megnézni, igazából nincs miért).

grandiózus és súlytalan. volt. nekem.
(a dark knight is komolyabb film, minden értelemben.)