Szakadék peremén

"Szakadék peremén"

Te nekem teremtettél
És én neked.
Mi együtt elérhetnénk
A végtelent.

De most magányosan
Bámulok egy sötét szakadékba.
Kutatom a mélységet,
Hogy újra rád találjak.

Az idő megállni látszik
Mikor az arcod feldereng,
De elmém meghasad,
Mikor elveszítelek.

Már csak nevetek az élet
Groteszk mivoltán,
Mert mit keresek
A szakadék túl oldalán már.