Mai szenvedéseim Mint Linux 12-vel.

Elöljáróban:
Majd' 20 éve használok linux szervert nap mint nap, és asztali fronton is már szinte minden disztró megfordult a valamelyik gépemen a RedHat5 óta (RH, Debian, SUSE, Corel, OpenSUSE, Centos, Ubuntu, meg egyéb emlékezetemből kiveszett csodák). Azonban egyik sem tudott tartósan sátrat verni, de a mai Mint Linux 12 az 1 órás törlési idejével rekordot döntött.

Mivel az Ubuntu narancsos témájától kifolyik a szemem, gondoltam megpróbálom az aktuálisan legnépszerűbb rendszert, hátha ez már használhatóbbá vált az elmúlt két évben, amióta nem kísérletezek Lunux-szal.

A telepítés rendben le is zajlott, megkapta a maga 95 G-os partícióját és 5GB-nyi swap helyet, hogy boldog legyen. Első induláskor felajánlja, hogy telepítse a zárt AMD VGA drivert. Azonban két lehetőséget ajánl, felül, sorszámozás nélkül a driver frissítése, alatta a a driver. Mivel semmi egyéb támpont nem létezik, ezért feltettem a drivert magát. Reboot után az ablakkezelő grafikája és betűi teljesen szétestek, minden értelmetlenné és olvashatatlanná vált. Nagy nehezen kitotóztam, hogy melyik lehet a frissítés, és azt is felraknám, ám a telepítés sikertelenül bezáródott. Nézek bambán, most mitévő legyek. Újraindítás után minden olvasható, azonban nem csak hogy a frissítés nem sikerült, hanem az alap drivert is letörölte ez az idióta Mint. Oké rendben, felveszem a kesztyűt. felraktam az alap drivert megint, újraindítás után újra bugos az ablakkezelő. Újra nekifutok a frissítésnek, eredmény ugyanaz, se frissítés, se driver.

Na jó, gondoltam, amúgy sem szeretem a Gnome felületet, hanem unityt akartam használni, fel is raktam gond nélkül. Ezután alap zárt VGA driver fel, és láss csodát, ez az ablakkezelő nem döglik meg. Hagytam is a fenébe a frissítést. Oké, eddig megvagyunk a kis közjáték ellenére.

Gyerünk, telepítsünk Chromeot, mert a Firefoxot utálom, a chromium meg lassú, mint a tetű. Ubuntu csomag letöltése után a GDebi sírva panaszkodik, hogy nincs jogosultságom(!) futtatni a telepítőt. Naná, hogy nincs, ha meg sem kérdezi a rendszergazdai jelszót. Oké, irány terminál futtassuk a GDebit rendszergazdaként, akkor nem panaszkodhat. Naná, hogy ekkor meg nem hajlandó betölteni a .deb telepítőcsomagot. Arrggghhhh, rendben, nem lehet rajtam kifogni, vissza 15 évet az időben, konzolban dpkg-vel szépen felraktam Chrome-ot. Oké, öröm és bódottá', szépen működik.

Kell még egy Skype, bent van a csomagkezelőben (Szoftverbázis), telepítés, letölti, sikertelen. Másodszor is sikertelen. Oké, a világ nem áll meg, irány Skype weboldala, letöltés, letöltött csomagra kettős kattintás, indul a GDebi, nincs jogosultságom. A...d! Konzol, dpkg, telepítés sikeres, indulás. Első hívás rendben lemegy, lerakás pillanatában látom, hogy elkezd panaszkodni a DAC-om, hogy nincs bejövő SPDIF jel. Mi a frász. Ellenőrzöm a hangkártya beállításait, minden rendben, hangkártya rendben, mégsincs kimenő SPDIF jel. Ellenőrzöm az analóg részt, dettó semmi, hibaüzenet semmi. Túrom a logfájlokat, kutatom a hibát, semmi. Feladom.

Basszus a Linux teljesen reménytelen. Kb ugyanilyen volt a Corel Linux is 1996-ban, azóta semmi fejlődés a csicsásodáson kívül. Nem említettem még olyan röhejes hibákat, miszerint felhasználóváltás után nem tölt be az ablakkezelő, egyszer újraindítás után nem tölti be hálózati drivert, kikapcsoláskor nem kapcsolja ki a gépet az ATX kapcsolóval, kétszer bootolási folyamat befagy fekete képernyőn. Mindezt a legnépszerűbbnek mondott Mint Linux legújabb 12-es kiadása produkálta a telepítést követő 1 órán belül.

Természetesen ezek után nem lehetett mást tenni, mint gyalu, és újabb két évig megint nem nézek rá desktop linuxra. Linuxnak telefonokon, és szerverekben a helye, sehol máshol. Majd ha a gugli csinál normális asztali disztrót, akkor működni fog, egész addig csak bohóckodás az egész.