Country Blog - Brad Paisley különkiadás

Először is, elnézést azoktól, akik várták volna újabb írásomat, újabb előadókkal. Ez még kicsit várat magára, de ami késik nem múlik.

Most nem új előadót akartam bemutatni, csak egyetlen számot - még akkor is, ha egy egyetlen linket tartalmazó pár szavas írás nem tekinthető túl tartalmas blogbejegyzésnek. Mégis, ez egy személyes blog, és mint ilyen, néha csak simán azok a dolgok kerülnek ki ide, amiket az adott pillanatban ki akarok írni magamból. Vagy meg akarok osztani. Vagy csak látni akarom leírva magam előtt. Így végül is, miért ne - ezzel a gondolattal ültem le bejegyzést írni. Végül azonban úgy döntöttem, hogy megtoldom még pár számmal. Ezek a számok közel állnak hozzám, és bár nem új előadót mutatnak be, talán kissé mások, mint az eddig bemutatott számai.

A kissé hosszúra nyúlt bevezető után következzen a dal, azt, amiért billentyűzetet ragadtam most - méghozzá három verzióban. Ha keveset írok, legalább legyen egyhangú alapon. Viccet félretéve, mindhárom verzió közel áll a szívemhez, mindhárom verzió kicsit más, és mindháromnak itt a helye...

Az először a klipverzió.... bár jómagam nem szeretem túlzottan a klipverziókat, nem is igazán szoktak kapcsolódni a számokhoz, de ez a kivételek egyike, és úgy érzem, ez érdemes lehet megtekintésre.

- Brad Paisley & Alison Krauss: Whiskey Lullaby

Ugyanez élőben:

- Brad Paisley & Alison Krauss: Whiskey Lullaby (live):

És egy kicsit más verzió, más énekesnővel - aki ismerős lehet annak, aki követte a blogomat. Igen rossz kép- és hangminőséggel, viszont mégis ez áll hozzám a legközelebb, ez tudott valóban megérinteni. Ez az a verzió, aminek a hallgatását, a minősége ellenére nem tudom megunni, és újra és újra meghallgatom - és általában észre sem veszem közben a felvétel hiányosságait.

- Brad Paisley & Carrie Underwood: Whiskey Lullaby (live):

Most pedig az ígért ráadások.... egy csendes ülős, egyszálgitáros dalt választottam elsőnek, egyenesen a 19. századból. Semmi sallang, de talán mégis több van benne, mint sok nagy csinnadrattával előadott mutatványban.

- Brad Paisley: What Child is This

A végére pedig egy kissé vidámabb hangulatú, pörgősebb szám, méghozzá a klipverzió - nem véletlenül, szintén azon klipekhez tartozik, amik, szerintem legalábbis, jól sikerültek és szeretem néha-néha megtekinteni.

- Brad Paisley: Welcome To The Future: