De hiszen én nem szeretem a bort!

Folyamatosan olvasgatom műkedvelő emberkék írásait facebookon, vagy akár itt, mikor borokról van szó.
Öröm látni örömőket, tényleg. Ahogyan valami újdonságot vagy ritkaságot kóstolnak.

Sajnos én nemhogy műkedvelő nem vagyok, de úgy boros sem igazán. Nagyon nehéz olyat találni, ami ízlik.
Vöröset még csak-csak megittam, de a fehér borok távol álltak tőlem mindig is.

Pár hónapja, mikor épp jöttem vissza, Ferihegyen megkóstoltattak velem egy royal tokajit, ill. öt- és hatputtyonyos aszút. Sosem ittam korábban még, amúgy sem vagyok nagy boros, mint írtam.

Hát meglepődtem. Mert édes. Nagyon édes - okos tildincs, mégis mire gondoltál, mi az aszú ?

Pár éve kóstoltam talán, az egy 25 éves aszú volt, de a hordó ízén kívül mást nem éreztem, édesnek meg abszolút nem volt édes.

Teljesen átértékelődött ott és akkor bennem valami. Rögtön megkedveltem az ízvilágot, vettem is egy royal tokajit, illetve később még pár aszút.

Nagyon itatja magát.

Aztán szétnéztem errefelé is, mennyire ismerik. Meglepően sokan hallottak már róla, de sokan nem kóstolták. Több sem kellett nekem, hoztam munkatársaimnak. Többen rákérdeztek, akik nem látták az öveget, hogy ez mi, de mindenki különlegesnek találta.

Sajnos ritka itt a boltok polcain, de nem csak a tokaji, de más magyar borok is. Lehet akkora felvevőpiac lenne, amit nem lehet konstans minőségben, megfelelő mennyiséggel ellátni? Nem tudom.

Kicsit szomorú ez azért, mert ha nem ismerik, nem is fogják tudni miről maradnak le.

Éppen ezért kérnélek benneteket, aki tud jó borokat ajánlani otthoni borvidékekről, ne tartsa magában, hadd hozzak még nekik, hadd ismerjék meg.