Adatvesztés, avagy a file utolsó megállója

Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi. A hajnalpír éppen csak megcsillant a falevelek... – írta: Xpod, 17 éve

Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi. A hajnalpír éppen csak megcsillant a falevelek harmatcseppjein, hűs szellő felborzolta puha falevélszőnyeget az utcán, és valaki megadta a nap lendületét egy gomb megnyomásával.
A BÁZTIS elkezdte napi rutinjait, rendelkezett és ellenőrzött, parancsolt és kiszolgált. Futárjai rohantak, ellenőrei jegyzeteltek, irányítói parancsokat osztogattak. A KÖZPONT-ba, hirtelen feltámadt az élet, alig hallhatóan zúgott a klíma, és a dolgozók szorgalmasan csoportosították, pakolászták az érkező bájtokat, küldték futárjaikat várták a parancsokat. Időnként felpakolták őket az FSB-re, erre a gyönyörű és gyors szállítóeszközre, hogy összegyűjtsék, elraktározzák őket, és ha szükség van rájuk, akkor elérhető közelségbe legyenek.
Hirtelen a KÖZPONT, mint egy felbolydult méhkas, eszeveszett hajtásba kezdett, folyamatosan érkeztek a bájtok, azonban minden munkát félre kellett tenni, mivel megérkezett a PARANCS. A parancs, mely mindenhol elsőbbséget élvez: ENTER.
A KÖZPONT egy emberként küldte a futárokat az FSB állomásra, hogy ha kell különjárttal, de azonnal szállítsál vissza a listán szereplő bájtokat. Az FSB állomás azonnal teljesítette a kérést, és a szállítmány elindult a KÖZPONT fele. A dolgozók az érkezett bájtokat regiszterekbe pakolva útnak indították a VEZÉRLŐBE. A VEZÉRLŐBEN kíváncsiskodók tömege próbálta megszerezni a kapott regiszter tartalmát, míg végül egyiküknek sikerült megkaparintani. Azonnal olvasni kezdte, és már küldte is üzenetét a KÖZPONT többi részébe. A futárok azonnal útnak indultak, hogy a kérést minél előbb ki tudják szolgálni.
A jó részük átkelt az Északi-hídon, hogy folytathassa hosszú útját a cél felé. Néhányan elkanyarodtak más iránya, de sokan együtt döcögtek tovább a Déli-híd felé. Mind lassabb és lassabb buszokon zötykölődtek, elhagyva a korábbi rohanó és fényűző világot, hogy végül a poros és egyhangú IDE buszra felszállhassanak, mely egyenesen minden adat és információ tárához és annak vezetőjéhez, Merev Lemez törzsfőnökhöz tartott. A törzsfőnök, miután a futár és megbízója hiteleségét és jogosultságát megállapította, eltűnt egy pillanatra a tárban és előkereste a kért adatokat.
Mivel az üzenetben az ált, hogy a file-t folyamatosan nyitva kell tartani, így Merev Lemez ezt elhelyezte egy tárolójában, hogy a futár könnyen hozzáférhessen. Érkezett is a futár rendszeres időközönként, hozta és vitte az információkat, telt és szépült a file.
És ekkor történt a katasztrófa, melynek okát lehetetlen kideríteni. A tettes nem hagyott nyomot, így nem tudni hogy a Ware testvérek (az idősebb Hard, vagy az ifjabb Soft) tévedése, vagy Bug kegyetlen játéka, esetleg a USER hibája okozta-e, de megtörtént. A file eltűnt a rekeszből. A futár azonnal értesítette a törzsfőnököt, aki csak keresgélt, és kutatott, de a file-t ő sem találta. Egyesek látták, amint a file öntudatra ébred, és kimászik a rekeszből, hogy elérje az IDE busz következő járatát. Mások azt állítják, látták a PCI sínek mentén kóborolni. A szemtanúkat hallva azonnal üzent a központba, hogy szökés történt, ahol azonnal üzenetet küldtek Vgahoz a grafikushoz, hogy a hibát közölje a USER-el.
A USER látványos megváltozását azonban nem láthatták a dolgozók, mivel fotósuk és riptorterük, Web Kamera és Mic Rofon, épp jól megérdemelt szabadságát töltötte. A USER hirtelen lefogyott 10 kilót, a látványtól átnedvesedett ingje, zihált lett levegővétele és a kétségbeesés minden tünete megjelent teljes valójában. Azonban eszébe jutott, hogy nemrég talált egy eszközt, mely ilyen esetekben jó ha kéznél van. Előkereste hát a CD-t amelyen a felmentő sereget remélte. A lemezt kezelésbe vette C. D ROM, és azonnal elkezdett futárokat küldeni, a KÖZPONTBA. A KÖZPONT mindent továbbított Merev Lemezhez, aki a segítség ellenére sem találta meg a file-t. A kudarc közlésére a központ ismét VGA-t bízta meg, aki nem örült a megbízatásnak, de ellenkezni nem mert. A USER látván a próbálkozásának eredményét, feladta a küzdelmet. Egy hosszú káromkodással lezárta az affért, és elkezdet mindent elölről.
Valahonnan a messzi távolból, egy halk suttogást hallott, mely egyre csak erősödött. A USER elmorzsolt egy könnycseppet a szeme sarkában, és halk elcsukló hangon kimondta, amit a hang, ez a kegyetlen suttogó hang folyamatosan mondott, amit ő sohasem csinált, amióta PC-vel dolgozik: Mindig legyen a fontos adataidról biztonsági mentésed!