ATI - Radeon 9000 széria

Radeon 9000 széria

Az ATI kártyák máig tartó népszerűségét a Radeon 9000-es széria, ezen belül is elsősorban az R300 kódnevű GPU, és az erre épülő 9700-as modell alapozta meg. Nem elég, hogy hamarabb jelent meg, mint az NVIDIA GeForce FX 5800-as kártyája, de (elsősorban DirectX 9 alatt) jelentősen gyorsabb is volt, emellett pedig jóval kevesebb hőt termelt, így hűtése is kisebb és halkabb lehetett. Sikerének titka a 8 pipeline-os felépítés, és a 256 bites memóriabusz volt, melyek túlszárnyalták a konkurens NV30 képességeit. Természetesen a minőségnek ára is volt: a 9700-as kártyákat (főleg a sokkal elterjedtebb Pro változatot) csak a leggazdagabb felhasználók engedhették meg maguknak.

Bár az R300 sebességbeli, és technológiai fölénye vitathatatlan volt, az alsóbb kategóriákba hosszú ideig nem készült fejlesztés. Belépőszinten a korábbi dx8-as modellek átnevezett változatait kínálták, a középkategóriába pedig jobb híján csonkolt memóriabuszú, illetve felezett pipeline felépítésű R300-as kártyákat készítettek, melyek a 9500-as családot alkották.

Sejthető, hogy ezeknek a kártyáknak az előállítási költsége elég magas volt, a valódi középkategóriás 9600-as kártyákra viszont még csaknem egy évet várni kellett. A végeredmény azonban megérte a várakozást, hiszen az RV350-es GPU egy modern gyártástechnológiával olcsón előállítható, kellően erős, és emellett meglepően hűvösen dolgozó megoldás lett. Megjelenésük után hatalmas népszerűségre tettek szert, hiszen már az alap 9600-as is elegendő teljesítménnyel bírt a korabeli játékokhoz, a gyorsabb Pro és XT változatok pedig a legtöbb játékos igényeit kielégítették.

Az új középkategóriás modellcsalád megjelenésével egy időben az R300-as GPU ráncfelvarrott változatát is bemutatták R350 kódnéven, mely a Radeon 9800-as kártyák alapjául szolgált. Alapvetően nem sokban tért el az R300-tól, elsősorban a gyártási költségeket befolyásoló tényezőkön javítottak, így a 9800-as kártyák olcsóbbak lehettek, emellett pedig némileg magasabb órajelek elérésére is lehetőség volt. A csúcskategóriába pedig a 9800 XT jelzésű modellt nevezték, mely magas órajelei mellé 256 MB memóriát, áttervezett hűtést, és természetesen elképesztően magas árcédulát kapott.

Radeon 9000 (Sapphire)

GPU: 150 nm RV250 (4 pipe x 1 TMU, 1 VS) @ 250 MHz
MEM: 64 MB 128-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2002. aug. 1.

A Radeon 9000-es széria alsóbb kategóriás kártyáihoz a 8500-as alapját képező R200-as GPU butítását, a fele annyi TMU-val és Vertex Shaderrel rendelkező RV250-es kódnevű magot készítette el az ATI. A legkisebb modell, a 9000-es alacsony órajelekkel, ám 128 bites memóriabusszal került forgalomba, ezért játékra sem volt teljesen alkalmatlan.

A Sapphire Atlantis Radeon 9000-es modell teljesen átlagos, semmitmondó kinézetű darab, ám ennek ellenére mindent tud, ami ettől a kategóriától elvárható. Kapott DVI és TV kimenetet, rendes méretű nyákot, és passzív hűtést, melyet sajnos ragasztással rögzítettek (pedig ekkortájt ez már nem volt divat). A nem túlságosan forrófejű GPU hőtermelésével tökéletesen megbírkózik ez a megoldás, így nincs szükség az idővel hangossá váló aktív hűtésre.

Radeon 9000 Pro (All-In-Wonder)

GPU: 150 nm RV250 (4 pipe x 1 TMU, 1 VS) @ 275 MHz
MEM: 64 MB 128-bit DDR @ 550 MHz
Megjelenés: 2002. aug. 1.

A Radeon 9000-es Pro változata szokás szerint emelt órajeleken dolgozott. Ezen kívül semmilyen előnyt nem tud felmutatni az alapváltozathoz képest, ám játékos szemmel így is sokkal ütőképesebb megoldásnak számít, hiszen a memória órajel növelése jótékony hatással volt a teljesítményre.

A Radeon 9000 All-In-Wonder változata gyárilag 9000 Pro órajeleken dolgozik, ezért így szerepel a cikkemben. Az AIW széria jó szokásához híven TV tunerrel szerelték, melyet a Philips szállított. Emellett természetesen VIVO funkcióval is szolgál a kártya. A csatlakozók terén 1 db DVI kimenet kapott még helyet, vagyis a dupla monitor kezelését feláldozták a multimédiás képességek miatt. A GPU hűtése aktív, és sajnos ragasztással rögzített.

Érdekesség, hogy a 64 MB memória BGA tokozású modulokból áll, pedig a 9000 Pro kártyákon általában még a régebbi TSOP tokozású modulokat használták. Ennek az AIW változat esetében valószínűleg a helytakarékosság az oka, bár a nyákot elnézve bőven lett volna hely a nagyobb méretű moduloknak is. Lehet, hogy csak az akkoriban meglehetősen drága kártya exkluzivitását akarták növelni ezzel a megoldással, mely bizonyára jó hatással van a tuningolhatóságra, igaz az AIW kártyák célközönségét ez általában pont kevésbé érdekli.

Radeon 9100 (Hercules)

GPU: 150 nm R200 (4 pipe x 2 TMU, 2 VS) @ 250 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 500 MHz
Megjelenés: 2003.

A teljes értékű R200-as GPU-t alkalmazó Radeon 9100-as lényegében a 8500 LE átnevezésének tekinthető. Hogy az értékbeli többlet érzékelhető legyen, ezeket a kártyákat általában VIVO funkcióval és 128 MB memóriával látták el a gyártók.

A Herules 9100-as kártyája szép kék színű nyákra épül. VIVO-s modellel van dolgunk, hiszen a nyákon látható az ezt vezérlő ATI Rage Theater chip, emellett viszont DVI kimenetet is kapott a kártya. A hűtés aktív, és kissé már zajos. A ventilátor cseréjét nehezíti, hogy a bordát sajnos ragasztással rögzítették a GPU-hoz. A 128 MB memória több, mint elegendő egy ilyen kaliberű kártyához.

Radeon 9200 SE (Connect 3D)

GPU: 150 nm RV280 (4 pipe x 1 TMU, 1 VS) @ 200 MHz
MEM: 128 MB 64-bit DDR @ 333 MHz
Megjelenés: 2003. ápr. 1.

A 9000-es Radeon széria leglassabb tagja (és ezzel együtt valószínűleg a cikk leglassabb DirectX 8-as kártyája) a 64 bites memóriabusszal szerelt, és csökkentett órajeleken járó 9200 SE volt. Bár a GPU további butításokon nem esett át, mégis sejthető, hogy játékos szempontból nem túl acélos kártyával van dolgunk.

A Connect 3D 9200 SE kártyája átlagosnak mondható felépítésű, piros színű nyákra épül. Látható, hogy a memóriahelyek fele üresen áll, vagyis 64 bites memóriabuszú a kártya. A hűtést egy elfogadható méretű passzív borda látja el, melyet dicséretes módon rugós pöckökkel rögzítettek, így eltávolítható, és szemrevételezhető a fém heatspreadert kapott GPU. A csatlakozók terén az ekkortájt már alapértelmezettnek számító TV-Out és DVI kimenetekkel is szolgál a kártya.

Radeon 9200 (Gigabyte)

GPU: 150 nm RV280 (4 pipe x 1 TMU, 1 VS) @ 250 MHz
MEM: 64 MB 128-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2003. ápr. 1.

A 9200-as Radeon az RV280-as GPU-ra épül, melynek egyetlen újdonsága az RV250-eshez képest, hogy támogatja a 8x-os AGP szabványt. Ennek ezeknél a kártyáknál még nem sok hatása van a teljesítményre. A 9200-as órajeleit és egyéb specifikációit tekintve megegyezik a 9000-es modellel.

A Gigabyte 9200-as modellje kék nyákjával üde színfolt az ATI kártyák között. Ezt leszámítva nem sok érdekeset lehet elmondani róla. Hűtése aktív, és furcsa módon még nem zörög, vagyis minőségi ventilátort kapott. Rögzítése pöckökkel történt, vagyis eltávolítható a GPU-ról. Érdekesség még a 3 pines ventilátor csatlakozó, ami arra utal, hogy a kártya képes a fordulatszámot monitorozni, bár nem találtam olyan programot, ami ezt az adatot képes lett volna kiolvasni.

Radeon 9250 (ASUS)

GPU: 150 nm RV280 (4 pipe x 1 TMU, 1 VS) @ 240 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2003. ápr. 1.

Érdekes nevezéktani megoldás (durvábban fogalmazva: átverés) volt a Radeon 9250-es modell, mely semmivel sem tud többet a 9200-asnál, sőt 10 MHz-cel alacsonyabb GPU órajele miatt, ha minimálisan is, de lassabb annál. Nem sok mindennel lehet indokolni ennek a modellnek a létezését, hiszen előállítása sem volt olcsóbb a korábbi megoldásoknál, így alighanem csak a modellfrissítési kényszer okán született meg.

Ez az ASUS 9250-es kártya a GE (Gamer Edition) utótagot kapta a típusszámába. Az ASUS-nál elég könnyelműen bánnak ezzel a kifejezéssel, hiszen ez a kártya semmilyen gyári tuningot nem kapott, vagyis nem gyorsabb, mint bármelyik másik 9250-es Radeon. A gyártó ATI alapú kártyáira ekkortájt jellemző narancssárga színű nyákon jól mutat a szürke passzív hűtőborda, melyet szerencsére nem ragasztottak rá a GPU-ra. A 128 MB memória bőségesen elegendő ennek az alsókategóriás modellnek a teljesítményéhez.

Radeon 9500 (Sapphire)

GPU: 150 nm R300 (4 pipe x 1 TMU, 4 VS) @ 275 MHz
MEM: 128 MB 256-bit DDR @ 540 MHz
Megjelenés: 2002. okt. 24.

Kezdetben valódi középkategóriás fejlesztés híján a Radeon 9500-as kártyákat a 9700-as széria csonkításával hozták létre. Az R300-as GPU-ban csak 4 pipeline volt aktív, a memóriabusz viszont maradt 256 bites (létezett 64 MB-os változat is 128 bites memóriabusszal, de az jóval kevésbé elterjedt). Látható, hogy egy igencsak kiegyensúlyozatlan modell jött létre, ugyanis a 4 pipeline-hoz fölöslegesen erős a 256 bites memóriabusz. Ezek a kártyák mégis igen népszerűek lettek, hiszen egy kis szerencsével könnyen aktiválható volt a letiltott 4 pipeline, és így 9700-as szintű kártyát kaptunk, sokkal kevesebb pénzért.

A Sapphire 9500-as kártyája csak abban különbözik egy referencia modelltől, hogy fekete színű nyákra épül. Látható, hogy felépítésileg megegyezik a 9700-as kártyákkal, különbség csak a GPU pipeline konfigurációjában van, ez pedig kívülről láthatatlan. A kártyát VIVO funkcióval is ellátták, erre utal a Rage Theater chip megléte. Bár csak a GPU fele aktív, kiegészítő tápcsatlakozóra ennek a kártyának is szüksége van. Sajnos a hűtést a referencia kártyákhoz hasonlóan a Sapphire is ráragasztotta a GPU-ra, eltávolíthatatlan műgyanta szerű anyaggal, így nem sikerült képet készíteni róla.

Radeon 9500 Pro (referencia)

GPU: 150 nm R300 (8 pipe x 1 TMU, 4 VS) @ 275 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 540 MHz
Megjelenés: 2002. okt. 24.

A 9500 Pro modell esetében fordított módon csökkentették a teljesítményt, mint a sima változatnál: a GPU maradt 8 pipe-os, viszont a memóriabuszt csökkentették 128 bitesre. Ez sem szerencsés konfiguráció, hiszen a memória sávszélesség nem lesz elegendő a GPU teljesítményéhez képest. Ráadásul ez a butítás már nem orvosolható utólagosan, így a 9500 Pro változat kevésbé lett népszerű.

A képeken egy referencia felépítésű 9500 Pro-t láthatunk. A nyákot itt már jelentősen áttervezték a 9700-as modellekhez képest, ami egy igencsak furcsa kinézetű kártyát eredményezett. A memóriamodulok egy sorban, a nyák felső élénél foglalnak helyet, a tápcsatlakozó pedig szokatlan helyre, középre került. A hűtés változatlan, és sajnos itt is ráragasztották a GPU-ra a pöckös rögzítés mellett.

Radeon 9550 SE (Sapphire)

GPU: 130 nm RV350 (4 pipe x 1 TMU, 2 VS) @ 250 MHz
MEM: 128 MB 64-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2004.

A 9550-es Radeon 64 bites memóriabusszal szerelt változatát az SE utótaggal látták el. Aki egy kicsit is ért a VGA kártyákhoz, az sejtheti, hogy ezt a modellt érdemes kerülni, hiszen a memória sávszélességének drasztikus csökkentése rossz hatással lesz a teljesítményre.

A Sapphire 9550 SE kártyája igazi alsókategóriás modellhez hűen low profile-os nyákra épül. Ennek ellenére DVI kimenetet is kapott, ami azt eredményezte, hogy a D-Sub csatlakozó szalagkábelen kapcsolódik a kártyához. A hűtést egy passzív borda látja el, de a GPU nem melegszik túlságosan, így ez is bőven elegendő. Kicsit megmosolyogtató, hogy a díszítő festésen a "graphics by" felirat az ATI logó mögé került. A 128 MB memória 4 db modulból áll, melyekből kettő a hátoldalra került.

Radeon 9550 (Palit)

GPU: 130 nm RV350 (4 pipe x 1 TMU, 2 VS) @ 250 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2004.

Radeon 9550 néven egy órajelcsökkentett 9600-ast hozott forgalomba az ATI, mely szerencsére egyéb butításokon nem esett át. A költséghatékony kártyák jó tuningpotenciállal bírtak, így népszerűek lettek a kispénzű játékosok körében. Szerencsére a memóriabusz maradt 128 bites, és a RAM órajelet sem csökkentették a 9600-ashoz képest, így ezen a fronton nem kell szégyenkeznie a kártyának.

A Palit 9550-ese igazán sallangmentes darab. Mindent tud, amit kell, de alacsony árához hűen semmi kiemelkedőt nem nyújt. Egyszerű felépítésű nyákra épül, a hűtést pedig egy passzív bordára bízták, ami alapórajelen bőségesen elegendő, de ha valaki tuningolni szeretné a kártyát, akkor nem árt egy ventilátort eszkábálni rá. A 128 MB memóriát Elixir modulok alkotják, melyek nem a kiváló minőségükről híresek.

Radeon 9600 SE (ASUS)

GPU: 130 nm RV350 (4 pipe x 1 TMU, 2 VS) @ 325 MHz
MEM: 128 MB 64-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2003.

Akárcsak 9550-esből, 9600-as Radeonból is létezett 64 bites memóriabuszú SE változat, mely a memória sávszélesség limitáló hatása miatt nem sokat tudott profitálni a magasabb GPU órajelből. Játékos szemmel nem túl nyerő választás.

Az ASUS 9600 SE kártyája teljes méretű, 128 bites memóriabuszhoz tervezett nyákra épül, de látható, hogy a felső memóriamodulok helye üresen áll, hiszen 64 bites memóriabuszú a kártya. A hűtésbe próbáltak egy kis dizájnt vinni, hiszen a fémlemez széle (melyet csak erős túlzással lehetne hűtőbordának hívni) ASUS feliratot formáz. A ventilátor tűrhető minőségű, nem túl zajos darab. A felezett memóriabuszon kívül más nem különbözteti meg ezt a kártyát a gyártó teljes értékű 9600-as modelljétől.

Radeon 9600 (HIS)

GPU: 130 nm RV350 (4 pipe x 1 TMU, 2 VS) @ 325 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2003.

Igazi sikertörténet volt a 9600-as széria megjelenése, de látható, hogy bár nevezéktanilag a 9500-as széria fölé került, specifikációit tekintve elmarad tőlük. Cserébe jóval költséghatékonyabban volt gyártható, így szélesebb körökhöz jutott el, és teljesítménye a korabeli játékokhoz bőségesen elegendő volt. Az alapváltozat órajeleit viszonylag szerény értékekre lőtték be.

A HIS kártyái kiemelkedő minőségükről híresek, de ezen a 9600-ason nem sok extra fedezhető fel egy noname darabhoz képest. Egyszerű felépítésű nyákra épül, és "pogácsaszaggató" hűtést kapott (mely nem más, mint egy felhajtott szélű fémlemez, vagyis hőátadó felülete minimális). A ventilátor viszont jó minőségű, hiszen máig sem szorult meg, vagy hangosodott be. A hűtést eltávolítva látható, hogy az RV350-es GPU mennyivel kisebb, mint az 9500/9700 kártyákon található R300-as. Az apró szilíciumdarab méretét meghazudtoló teljesítményre volt képes.

Radeon 9600 Pro (Sapphire)

GPU: 130 nm RV350 (4 pipe x 1 TMU, 2 VS) @ 400 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 600 MHz
Megjelenés: 2003.

A 9600-as emelt órajelű Pro változata már az alapmodellnél.versenyképesebb órajelekkel került forgalomba. Elsősorban memória fronton erősítettek, ami jótékony hatással volt a teljesítményre.

9600 Pro-ból sokféle változat készült, köztük minden bizonnyal akadtak a referencia órajelek alatt járó "kamu" példányok is. A 600 MHz-es memória órajelhez ugyanis általában BGA tokozású modulokra van szükség, ám gyakran találni 9600 Pro kártyákat hagyományos TSOP tokozású modulokkal szerelve. Megelégedéssel nyugtáztam, hogy a Sapphire nem spórolt ezen a téren, hiszen a 700 MHz-re hitelesített BGA tokozású Samsung modulok még túl is teljesítik a referencia követelményeket. A dekoratív fekete nyákra épülő kártya hűtése már nem ilyen kiemelkedő, így a tuningos kedvű felhasználóknak érdemes lecserélni egy hatékonyabb darabra.

Radeon 9600 TX (Medion/MSI)

GPU: 150 nm R300 (8 pipe x 1 TMU, 4 VS) @ 300 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 540 MHz
Megjelenés: 2003.

Kakukktojás a 9600-as szériában a Medion által saját számítógépeihez tervezett 9600 TX elnevezésű modell, melyet sok más kártyájukhoz hasonlóan az MSI gyártott a számukra. A teljes értékű (8 pipe-os) R300-as GPU-t alkalmazó kártya 128 bites memóriabuszt kapott, tehát specifikációit tekintve leginkább a 9500 Pro-hoz áll közel, de a GPU órajele kicsivel magasabb annál. A tesztekben érdekes lesz megfigyelni a teljesítményét a 4 pipe-os 9600 XT-hez viszonyítva.

Külső megjelenésre OEM mivoltához hűen érdektelen megjelenésű a 9600 TX, egyedül a dupla D-Sub aljzat szúrhat szemet, ami ekkoriban már nem volt túl elterjedt megoldás. Úgy látszik a multimédiás szolgáltatásokat szem előtt tartó Medion valami miatt többre értékelt 2 db analóg kimenetet, mint ha DVI csatlakozó is lett volna a kártyán. Emellett kétféle TV kimenet is helyet kapott a hátlapi lemezen. A nyák felépítése hasonlít a 9500 Pro-ra, ám a memóriamodulok olcsóbb TSOP tokozású darabok (érdekes, hogy órajelük ennek ellenére nem alacsonyabb). A tápcsatlakozó itt is szokatlan helyre került. A hűtést a Sunon szállította, és MagLev technológiás ventilátort alkalmaz, mely elég halkan teszi a dolgát, és képes a fordulatszám monitorozására is.

Radeon 9600 XT (ASUS)

GPU: 130 nm RV360 (4 pipe x 1 TMU, 2 VS) @ 500 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 600 MHz
Megjelenés: 2003. szept. 30.

A 9600-as széria csúcsán az XT jelölésű változat állt, mely igazi népkártyává vált a korabeli játékokhoz bőségesen elegendő teljesítménye, és ehhez mérten kedvező árfekvése miatt. Akárcsak Pro-ból, ebből a modellből is készültek a referencia órajel ajánlásokat be nem tartó butított kártyák, de a teszthez szerencsére egy teljes értékű darabot sikerült beszereznem.

Az ASUS 9600 XT modelljére ránézve látszik, hogy elkészítésekor nem a spórolás játszotta a fő szerepet. A referencia órajeleken dolgozó kártya narancsszínű nyákra épül, és BGA tokozású memóriamodulokat kapott. A hűtés kiterjed a GPU felőli oldalon lévő RAM-okra, de a hátoldalon lévő modulokra már nem jutott belőle. A borda ASUS feliratot formáz, így próbálták egy kis dizájnnal feldobni az amúgy sem unalmas kinézetű kártyát. A ventilátor képes a fordulatszám monitorozására, a hátoldalon pedig egy ATI Rage Theater chipet is találunk, vagyis VIVO funkcióval is fel van szerelve a kártya.

Radeon 9700 (referencia)

GPU: 150 nm R300 (8 pipe x 1 TMU, 4 VS) @ 275 MHz
MEM: 128 MB 256-bit DDR @ 540 MHz
Megjelenés: 2002. okt. 24.

A Radeon 9000-es széria elsőként megjelent modellje a méltán legendássá vált 9700-as volt, mely már a szabvány hivatalos megjelenése előtt támogatta a DirectX 9-et, és 8 pipe-os felépítésével, valamint 256 bites memóriabuszával addig soha nem látott teljesítményt nyújtott. Már az alapváltozat is jócskán meghaladta a korabeli játékok teljesítményigényét, így aki nem sajnálta a pénzt az újkorában meglehetősen drága mulatságnak számító vasra, az hosszú időre biztosíthatta magának a kompromisszummentes grafikai sebességet.

9700-asból (csakúgy, mint a 9000-es széria többi modelljéből is) nagyon ritka, szinte beszerezhetetlen a sima (nem Pro) változat. A képeken is egy Pro látható (bár érdekes módon a hátoldali matricán szereplő típusjelzés csak Radeon 9700-at mutat). Mivel a sima és a Pro modellek felépítése teljesen megegyezik, és csak órajelben térnek el, ezért ez nem okoz problémát. Látható, hogy a 9700-as csúcskártya mivolta ellenére egész egyszerű kártyának tűnik.

Nyoma sincs hatalmas nyáknak, vagy többslotos hűtésnek, vagyis az R300-as nem csak teljesítmény, hanem energiahatékonyság szempontjából is kiemelkedő GPU volt. A 256 bites memóriabuszra csatlakozó memóriamodulok BGA tokozásúak, és a hátoldalra is jutott belőlük. A hűtés egy egyszerű bordából, és egy sajnos megszorulásra hajlamos ventilátorból áll. A hátoldalon is található egy apró fémlemez, mely a melegedésre hajlamos FET-eket hűti. Ettől a szériától kezdve az ATI kártyáknak is szükségük van külső energiaforrásra. Az ATI furcsa módon molex helyett floppy tápcsatlakozót alkalmazott. Ez nem túl szerencsés megoldás, mert sérülékenyebb, és nehezebben is eltávolítható belőle a tápkábel.

Radeon 9700 Pro (Hercules)

GPU: 150 nm R300 (8 pipe x 1 TMU, 4 VS) @ 325 MHz
MEM: 128 MB 256-bit DDR @ 620 MHz
Megjelenés: 2002. júl. 18.

A nagy sikerű Radeon 9700-as Pro változata emelt órajeleken dolgozott, tovább fokozva az amúgy sem gyenge teljesítményt. Ezen kívül más paraméterekben nem tér el az alapmodelltől.

9700 Pro-ból egy gyönyörű, és igencsak ritka Hercules modellt sikerült beszereznem. A kék színű nyák a referencia felépítést követi. A hűtés pedig minden bizonnyal egy átmatricázott Titan szett, ami nem túlságosan jó minőségű ventilátoráról volt híres, de legalább réz alapú, és felragasztható memória bordákat is tartalmaz. Érdekesség, hogy a nyák hátoldalán a GPU mögé is ragasztottak egy kisebb hűtőbordát. Ez volt az egyetlen R300 alapú kártya, amiről el tudtam távolítani a hűtést roncsolás nélkül, így szemügyre vehető a méretes szilíciumlapka, mely nem kapott borítást, így a lesarkazás veszélye fennáll. Talán ezért is döntött sok gyártó a hűtő felragasztása mellett.

Radeon 9800 SE (Sapphire)

GPU: 150 nm R350 (4 pipe x 1 TMU, 4 VS) @ 325 MHz
MEM: 256 MB 128-bit DDR @ 540 MHz
Megjelenés: 2003.

A 9800-as szériával visszatért az SE jelölés, mely most egy különösen lebutított kártyát takart: nem csak a memóriabuszt csökkentették 128 bitesre, hanem a GPU-ban is csak 4 pipeline volt aktív, emellett pedig az órajelek sem maradtak érintetlenek. Jól látható, hogy ilyen specifikációkkal a kártya csak nevében tartozik a 9800-as szériába, hiszen sebességét tekintve még a 9600-as modellek ellen sem mindig rúg labdába.

Jó kérdés, hogy ennek a Sapphire kártyának a típusnevében mire utal az "Advantage" szó, hiszen egy minimális gyári tuningon kívül nem sok minden van, amiből előnyt tudna kovácsolni. A 256 MB memória TSOP tokozású modulokból áll, a hűtés pedig a Radeon 9700-as szériáról lehet ismerős, és ezen a kártyán is ragasztással rögzítették. A tápcsatlakozó ez esetben a nyák sarkára került, ami eltérés a referencia megoldáshoz képest.

Radeon 9800 / 9800 Pro (referencia)

GPU: 150 nm R350 (8 pipe x 1 TMU, 4 VS) @ 325 MHz (Pro: 380 MHz)
MEM: 128 MB 256-bit DDR @ 620 MHz (Pro: 680 MHz)
Megjelenés: 2003.

A 9800-as széria lényegében a 9700 ráncfelvarrásának tekinthető. A némileg optimalizált R350-es GPU költséghatékonyabban volt gyártható, így sokkal jobban elterjedt. Az alapvető specifikációk nem változtak, csak az órajelek emelkedtek kissé: az alapmodell a 9700 Pro órajeleit kapta, a Pro változat sebességét pedig még ennél is feljebb tornászták.

Akárcsak 9700-asból, úgy a 9800-as szériából is lehetetlenség beszerezni alap (nem Pro) változatot, de a két modell kinézetre tökéletesen megegyezik, így nem okoz problémát az, hogy a képen látható 9800 Pro szerepel a cikkben sima 9800-asként is. A kártyát szemügyre véve látható, hogy a nyákot optimalizálták kissé a 9700-asok óta. Az összes melegedő komponens a GPU felőli oldalra költözött, és apró kiegészítő bordák hűtik őket.

Látszik, hogy a hűtő is átalakításra került, az új borda hőátadó felülete talán nagyobb valamivel, de összességében nem sokkal erőteljesebb megoldás, mint a 9700-as esetében alkalmazott. A memóriamodulok továbbra sem kaptak hűtést a referencia változaton, ám több gyártó alkalmazott olyan hűtési megoldást, mely kiterjedt ezekre az alkatrészekre is. Örvendetes tény, hogy a floppy tápcsatlakozót leváltotta a hagyományos molex aljzat, ami kevésbé sérülékeny.

Radeon 9800 XL (Medion/MSI)

GPU: 150 nm R350 (8 pipe x 1 TMU, 4 VS) @ 350 MHz
MEM: 128 MB 256-bit DDR @ 620 MHz
Megjelenés: 2003.

A Medion a Radeon 9800-as széria esetében is saját utakon járt. A referencia ajánlásoktól eltérő órajelen járó egyedi modelljeik közül a kisebbik a 9800 XL névre hallgató változat, mely teljesítményben a sima és a Pro 9800-as között foglal helyet.

A zöld nyákra épülő 9800 XL a 9600 TX-hez hasonlóan dupla D-Sub kimenetet és kétféle TV-Out csatlakozót kapott. Hűtése is ugyanaz a Sunon-féle darab, amit sok más korabeli kártyán is viszontláthattunk valamilyen színre fényezve, míg itt nyers alumínium színben tekinthetjük meg. Sajnos a rögzítését ragasztással (is) oldották meg. A nyák felépítésében az egyetlen furcsaság a tápcsatlakozó elhelyezése, mely a kártya felső élén, középen található.

Radeon 9800 XXL (Medion/MSI)

GPU: 150 nm R350 (8 pipe x 1 TMU, 4 VS) @ 390 MHz
MEM: 128 MB 256-bit DDR @ 675 MHz
Megjelenés: 2003.

Az egyedi Medion 9800-as kártyák közül az erősebbik modell a 9800 XXL névre hallgató változat volt, mely órajeleit tekintve szinte azonos a 9800 Pro-val (a magórajel kicsit magasabb, a memória órajel pedig alacsonyabb). Nehezen érthető, hogy miért volt szükség a referencia ajánlásoktól ilyen minimális mértékben eltérő kártyát készíteni, valószínűleg inkább vevőcsalogató hatása lehetett az XXL elnevezésnek.

Ahogy a többi egyedi kártyát, úgy a 9800 XXL-t is az MSI gyártotta a Medion számára, ám ezt saját márkanevük alatt is forgalomba hozták (9800 Pro-ként). A képeken látható kártya is ilyen változat, vagyis a ventilátoron megtalálható az MSI logója, a nyák szélén pedig lefestették a Medion feliratot. Ennek ellenére a kártya teljes mértékben megegyezik a német gyártó gépeibe szánt változattal. Hűtése érdekes kialakítású bordát alkalmaz, mely oem kártyáról lévén szó, nem lett lefestve, így kissé otromba hatást kelt.

A ventilátor méretes, és jól működik a mai napig is, bár van egy kis motorhangja. A hűtés a memóriamodulokra is kiterjed, és a hátoldali RAM chipek is kaptak egy hőelvezető fémlemezt. A tápcsatlakozó a többi Medion kártyához hasonlóan a nyák felső élén, középen található, ám ezúttal kifelé fordították, így egyszerűbb csatlakoztatni rá a floppy tápkábelt. Kimenetek terén a 9800 XXL szakít a Medion-féle hagyományokkal, vagyis nem dupla analóg kimenetet kapunk, hanem az ekkoriban már alapvetőnek számító D-Sub + DVI kombót, természetesen TV kimenettel kiegészítve.

Radeon 9800 XT (referencia)

GPU: 150 nm R360 (8 pipe x 1 TMU, 4 VS) @ 412 MHz
MEM: 256 MB 256-bit DDR @ 730 MHz
Megjelenés: 2003. szept. 9.

A Radeon 9000-es széria csúcsán az emelt órajelű, és 256 MB memóriával szerelt 9800 XT modell állt, mely korabeli igencsak húzós ára miatt nem lett túl elterjedt darab. Ennek oka, hogy a többség igényeit a jóval olcsóbb 9800 Pro is tökéletesen kielégítette, így a csúcsváltozat megmaradt exkluzív prémium kategóriás terméknek, egyben bebiztosítva az ATI veretlenségét ebben a generációban, hiszen a konkurens FX 5950 Ultránál is nagyobb sebességre volt képes.

Csúcskártyához méltó kinézetűre sikeredett a 9800 XT referencia változata, melyen egy nagy méretű, rézlemezből hajtogatott bordázatú, lapos ventilátoros hűtés terpeszkedik. Hasonlót alkalmaztak később az X800-as kártyákon is, ám itt a memóriamodulokat is hűti. A hátoldali memóriák is kaptak egy hűtést segítő lemezt. A ventilátor golyóscsapágyas, és sajnos idővel hajlamos a zörgésre. A méretes cooler miatt a nyákot is át kellett tervezni kissé, hiszen nem maradhattak kiálló kondenzátorok és egyéb alkatrészek azon a felületen, amit a hűtés kitakar. A nagyobb fogyasztáshoz igazították a tápellátást is. Összességében tekintélyt parancsoló kártyáról beszélhetünk tehát, de mégsem akkora batár, mint a konkurens FX 5950 Ultra, tehát a felhasználók többségének szimpatikusabb megoldás volt annál.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!