Az Intel D805 és a tuning

Mint talán mindannyian tudjuk, a Intel D805 egy tipikusan olyan processzor, ami tuningra született. És mivel mostanság egyre több e-mail-t kapok, amiben azt kérdezik, hogyan kell tuningolni ezt a processzort, így gondoltam leírom a nagyközönségnek. Tudom, hogy ottvan a „P4 proci tuning” topicja, ami pont ezzel foglalkozik, de itt kimondottan a D805-re specializálva írnám le, mit és hogyan kell. Vágjunk is bele a közepébe.

Alaplap kérdése.
Sokan kérdezték, milyen alaplapot vegyenek. Igazából ez a dolog, amiben nem nagyon tud más dönteni. Illetve annyit tud mondani, milyet ne vegyen. Ugyebár az alap, hogy S775-ös foglalatú legyen. Idáig nem is szokott gond lenni. A chipset már egy fokkal bonyolultabb, de itt is megvan, mit lehet. Lehet nVidia vonalon, és lehet Intel vonalon. nVidia vonalon nForce 4 felett bármilyen lehet (Intel Edition természetesen). Intel vonalon pedig i945 felett lehet gondolkozni. AsRock-nak van egy pár érdekes megoldása chipset terén, de erről később. Márka és típus. Na itt szokott a bonyodalom kezdődni. Itt igazából annyit tudok mondani, hogyha lehet, AsRock-ot ne. Mondhatják, hogy rossz, mondhatják hogy jó. A tapasztalatok azt mutatják sajnos, hogy a D805 esetében sokszor van probléma. Így én azt szeretném tanácsolni, ha lehet, akkor olyat ne. Asus, Gigabyte, Abit, és még sorolhatnám.. Ezekkel az alaplapokkal nagytöbbségben nem szokott probléma lenni, sőt, tuning terén is szépen szerepelnek.

Processzor
Itt is felmerült régebben egy kérdés, hogy milyen legyen a processzor: 05A vagy 05B. Ezt a proci kupakján lehet megtalálni. Alapórajelen semmi különbség nincs a kettő között, és mindenkit megnyugtatok: tuning terén sincs. Sok 05A és 05B proci tunigeredményét láttam, és bizton állíthatom: semmi különbség nincs a kettő között. Másik tévhit a SpeedStep kérdése: nem, nincsen benne (sajnos) SpeedStep. Egy olyan védelem van benne, ha túlmelegszik, akkor visszaveszi a szorzót 20-ről 14-re. De ezt sajnos manuálisan nem lehet megtenni. Sokan próbáltak megoldást találni rá, de nem lehet, semelyik deszkában, semelyik tuning BIOS-al. Bármennyire is szeretnénk.

Memória
Itt is felmerült a kérdés: milyet? 533-ast? 667-est? Netán 800-ast? A válasz talán a 667-es. Hogy miért? Mert ha tuningolni szeretnénk, akkor a proci úgyis megy kb. 700-800as FSB-n, amit a ramnak illene tartani. Namost egy 533-as lehet, hogy elmegy 800-on, de nem biztos. A 667-esek átlagban tuti elmennek 800-on. A 800-asok meg tuti, hogy elmennek 800 felett, de mi értelme van, ha a proci nem megy el? Úgyis a sávszélesség a szűk keresztmetszet, amit a proci FSB-jének az emelésével tudjuk csak „tágítani”. Tehát szerintem aki tud, az vegyen 667-es ramot. Ebből minimum a 2x512 MB, de ha lehet, akkor inkább 2x1024.

Tápegység
Igen, elérkeztünk a tuning szempontjából egy vízválasztó dologhoz: a tápegység kérdéséhez.. Ugyebár tápegységünk van a gépben, különben nem nagyon menne. Na de milyen? Ha esetleg Codegen, Vargáné, és hasonló tápnak nevezett kis dobozocska van a gépünkben, onnantól kezdve csak saját felelősségünkre olvassuk tovább a cikket, hisz egy ilyen táppal életveszélyes tuningolni, és megmondom őszintén, nem ajánlom! Nem sok dologra szoktam ezt mondani, de szigorúan tilos ilyen táppal tuningolni. Hiába mondod, hogy „nézmáá öccáz wattos, ezzel hegeszteni lehetne”. Aha, az van ráírva. És tud is annyit? Megsúgom, még megközelítőleg sem. Arról nem is beszélve, hogy védelem egy deka sincs benne. Szóval szerezzünk be egy normális tápot (Enermax, Chieftec, Coolink, Tagan, és még sorolhatnám..)
Nem kell nagy, elég lesz egy 300-350, max 400 wattos, de akkor oda már sok vinyó és nagy vga kell..

Hűtés
És az utolsó fontos dolog: mivel hűtsük a procinkat? Léggel? Vízzel? Kompival? A válasz nem olyan egyszerű. Ha kevés ráfordítással szeretnénk megoldani, és nem akarjuk „csutkára” húzni a procit, akkor egy jobb léghűtés. Ha jobban szeretnénk a procink húzni, és folyamatosan szeretnénk tartani azt a teljesítényt, akkor viszont a vízhűtés lehet az optimális megoldás. Ebből is sokfajta van, általában 20ezertől a csillagos égig terjed az áruk. Itt már inkább a pénztárcánk dönti el, melyiket tudjuk megvenni. Ha kevesebb pénzből szeretnénk összehozni a hűtést, akkor érdemesebb nem gyári szetteket (pl. Thermaltake Bigwater) venni, mert ezek teljesítménye nem annyira jó, mint a hasonló árból összehozott „home made” (pl. Ordasi-féle) hűtés.. Persze ez nem olyan szép. És itt mindenki döntse el, mi a fontosabb: a kinézet, vagy az, hogy mennyire hűt a cucc...

És akkor jöjjön aminek jönnie kell: a tuning

Összeraktuk a gépet, remélhetőleg ott pihen mellettünk. Elindítjuk, minden egység életre kel. Windows beboot-ol. Csodás. Ugyebár valjuk be, akinek ilyen processzorja van, és kicsit is ért az tuninghoz, annak rögtön az jut az eszébe, hogy ugye mivel ez egy tipikusan tuningra termett proci, hát nehogymár alapon járassuk. Ugyebár tuningolni leginkább BIOS-ból lehet, illetve lehet Windows alól is, de az igazi a BIOS-os megoldás. Belépünk a BIOS-ba, és rengeteg beállítási lehetőséggel találjuk szembe magunkat. Mit is állítsunk? Elsősorban ami érdekes számunkra, az az FSB, a memória-frekvencia, és természetesen a feszültségek. Nézzük szépen sorba. Az FSB tulajdonképpen nem más, mint az a „csatorna”, amin kommunikál a processzor a chipsettel. Ennek alapjáraton 533 MHz az értéke. A memória frekvencia tulajdonképpen a memória gyorsaságát határozza meg (és persze az időzítések, de erről később) Ennek a memóriától függően 533, 667, vagy 800 MHz az értéke. és végül a feszültségek. Remélem ez nem szorul különösebb magyarázatra. A proci alapfeszültsége alaplaponként változó, de általában olyan 1.2-1.25V körül szokott lenni. A memória alapfeszültsége típusonként eltérhet, de a legáltalánosabb az 1.8V. Amennyiben tuningolni szeretnénk, el kell dönteni, hogyan szeretnénk tuningolni. Alapfeszültségen, vagy feszültségemeléssel? Ha alapfeszültségen tuningolunk, akkor nem tudjuk annyira húzni a procit, mint feszültségemeléssel, ellenben kevésbbé melegszik.

Alapfeszültségen való tuningolás a legegyszerűbb. Ott tulajdonképp nem is kell sokmindennel játszani, csak az FSB-vel. Itt addig emeljük szépen lassan az FSB-t, amíg elérjük azt a pontot, hogy ugyan elindul a gép, de már egy komolyabb dolog (SuperPi 1M teszt elég jó erre, erről később) kifagyasztja, netán csak újraindítja. Ekkor kicsit vegyük visszább az órajelet, és ezt tegyük addig, míg tökéletesen nem lesz stabil a gép. Ekkor elértük azt a pontot, ahol alapfeszültségen vége van a procinknak. Ilyenkor két dolog szokott közbejönni: elég nekünk ez a teljesítmény, vagy nem. Amennyiben elég, akkor az FSB-t ígyhagyjuk, áttérhetünk a memória időzítésekre. Ez egy 4 számból álló számsorozat, ami nagyjából így szokott kinézni: 5-5-5-15. Ezek az ún. memória időzítések. Ezeket próbáljuk meg kisebbre venni (figyelem, nem nagyobbra! Akkor lassulnak a memóriák!) Érdemes mindíg egyet piszkálni, és azt csökkenteni. Így ha ezeket jelentős mértékben csökkenteni tudtuk, akkor gyorsulhat tőle a gépünk, pedig nem is emeltünk órajelet. Ez persze nem minden programban érezhető, de azért sok helyen.

És akkor most jön a nagyobb művészet, az igazi, feszültségemeléses tuningolás.
Ilyenkor sok dolgot kell megfelelően összehozni. És ezaz, ami minden gépnél más. Itt már komolyabban belenyúlunk a dolgokba, szóval fő az óvatosság. Bár eddig még tuningtól meghalt processzort nem láttam, de nem is szeretnék. Ugyebár megtaláltuk, mit tud alapfeszültségen a procink. Amennyiben feszültséget emelünk, tovább tudjuk hajtani a processzorunk. Itt jön a kérdés, mennyi feszültséget szabad adni a procinak? Általában (szigorúan általában, ez függ a ház szellőzésétől, a táptól, szóval sok mindentől) egy jobb léghűtéssel olyan 1.4-1.45V körül lehet adni neki, ekkoris nagyon figyelve a processzor hőmérsékletét. 60 foknál feljebb ne nagyon menjen, ha lehet. Vízzel kicsit más a helyzet, ott lehet adni neki olyan 1.5-1.55V-ot, ott is folyamatosan figyelve a hőmérsékletet.. Bár itt idézném shteer kolega szavait, sok igazság van benne: „az én tapasztalatom az, h ha 1,5 V-on nem megy, akkor az fölött sem”. Ezeket figyelmbe véve nem nagyon érdemes 1.5V felett adni. Persze lehet, de megfelelő óvatossággal. És akkor jöhet a érdemi játék. Ha jó memóriánk van, ami bírja a kb 800-as frekvenciát, akkor nincs baj, akkor beállítjuk, hogy 1:1-ben menjen az FSB-vel, (ami azt jelenti, ha az FSB 700 MHz, akkor a RAM is 700 MHz-en fut) adunk neki egy kis pluszfeszt (nagyjából 2.1V-ig lehet adni neki, kicsivel efelett is) és elkezdjük szépen emelni az FSB-t. Feszültséget feljebb írtam, meddig lehet elmenni, FSB-t a proci határozza meg. Azt tapasztaltam, hogy a D805-öknek valahol 4 GHz (ami 800-as FSB-nek felel meg) környékén van a vége léggel, vízzel kicsit efelett. Ez megközelítőleg 50%-os tuning, ami nem mondható rossznak, semmiképp se.. Persze a tuning mértéke mindenkinek más.. És ami fontos: amikor bebootol a Win, akkor nézzük folyamatosan a hőmérsékletet.. Terheljük meg a procinkat, ha lehet, akkor két processzorigényes program egyidejű (itt a kulcsszó, hisz kétmagos, mind a két magot le kell terhelni) futásával. Erre alkalmas lehet a SuperPi 4M tesztje. Ha két darab egymás mellett, párhuzamosan végigfut, hibátlanul, akkor van rá esély, hogy stabil a gépünk..
Ha megtaláltuk a processzorunk végét, akkor lehet még játszani az időzítések csökkentésével, esetlegesen a PCI-E freki emelésével (ez csak videókari tuningnál érvényesül). És persze az örökérvényű dolog: Mindíg figyeljük a processzorunk hőmérsékletét!

És végezetül egy kép, miket tudnak ezek a procik (sőt, még ennél jóval többet is)





KrenAtesz