Házibuli II. - utórengés

Kicsit megkésve, de erre is elszántam magam. Elhatároztam, hogy 1000 lekérés után írom... – írta: sanyixXx, 17 éve

Kicsit megkésve, de erre is elszántam magam. Elhatároztam, hogy 1000 lekérés után írom meg a folytatást, de addigra talán még a szakállam is kinőne, ami nálam azért szép teljesítmény lenne...

Szóval buli után. Nem a meghirdetett buliról írnék, mert semmi partikuláris nem történt. Néhány ötletet, tapasztalatot böfögnék fel.

Vannak ezek az irodalmi meg egyéb bölcsész kamuk, hogy a rend az alapállapot és akkor jön a káosz meg a karnevál meg a kutyafasza, aztán visszaáll a rend. Persze, az addig szép és jó, amíg adott mitológia istenei/szellemei rendet csapnak pöccre. Itthon én vagyok az úr, enyém a mitológia, cserébe tehetek is rendet.

Tehát karnevál. Emberek jönnek. Én nem vetetem le a cipőt velük, egyrészt az előző írás 1. pontja alapján, másrészt úgyis fel kell mosni mindig, mert valamit mindig szétlocsolnak. Példával kell ugye szemléltetni. Első házibuli (továbbiakban: HB) nálam: szilveszter. Pezsgő csak a plafonon nem volt, volt cserébe francia saláta, ami ugye még reggel is ott figyelt, sőt ott figyel azóta is (idestova 6 éve), azzal az indokkal, hogy lesz még itt buli meg majd a köv. festéssel eltüntetjük. Buli azóta is van, festés még nem volt. De hát fiatal vagyok még.
Ez tehát a karnevál, az emberek önfeledten buliznak, kiborítanak és szétlocsolnak dolgokat, belelépnek, majd széthordják, kiszórják, elhintik, beledolgozzák stb.
Reggel kelés. Persze olyan másnapos vagy te (házigazda, továbbiakban HG) is általában, hogy max. a gyógysörre és a reggelire tudsz gondolni. A gyógysört én általában beszopom, mert megisznak éjjel mindent. (Hopp, bontok is most egyet.) Marad a reggeli. De reggelihez konyha kell, és itt kezdődik az igazi káosz. Reggel 7 óra körül...

Lényeg, hogy mindig legyél felkészülve a legrosszabbra. Először is lélekjelenlét! Fogadott már minden durvaság, olyan igazán még nem tudtak kiakasztani, de egyszer megijedtem már. Megint példa: találtak a vendégeim egy kosár narancsot a teraszon, azt dobálták a szomszédba. Ezért ki is lettek hajítva, mert hajnalban jött a szomszéd, hogy bombázzák. Ezt még sikerült azzal megfejelni, hogy anyámék otthon voltak (na ezt soha többet, lásd 5. pont). Reggel kitámolyogtam a teraszra, itt jött az ijedség. Másik szomszéd szedte a narancsot egy vödörbe, majd mikor meglátott, átkiabált, hogy ''Ez háború!'' Hadüzenet szerencsére azóta sem jött.
Azonban eszközökkel is fel kell készülni. Nálam az arzenál: 2 mop, 1 vödör, rengeteg domestos, parkettaápoló, masszív mennyiségű szemetes zsák és mosogatószivacs+Pur kombó. Ezekkel eddig minden takarítást legyűrtem. Barátnőm is segít szerencsére, előtte meg haverok maradtak mindig. Amőgy, ha fel annyi ember maradna, mint ahányan megígérik, hogy maradnak takarítani, akkor kétszer annyian lennének, mint ahányka csak egy fél munkát is tudnék adni...

Kis szobákat bezárom mindig, egyrészt a kufircolást megelőzendő, másrészt a takarítást megkönnyítendő. Meg így van hova pakolni a nappaliból. Így is marad egy WC, egy fürdő, egy nappali, egy konyha, egy terasz és a kert+utca, ahonnan a csikkeket és elhajigált szemetet kell összeszedni, mert sem a kutyának sem a szomszédoknak nem pálya az én ganémban mászkálni. Vagy a legelején zavarom le a kertet, vagy a legvégén, meg nem mondom mi alapján választok...
Mindenhol elég egy söprés majd egy alapos felmosás, kivéve a konyhát. Na az kemény dió. A dugi kaját vissza kell varázsolni a hűtőben. Mosogatni kell! Mondjuk sosem értem, hogy miért kell 30 poharat elmosnom, amikor direkt ezért veszek 100-150 műanyagpoharat. Üvegekből a maradékok eltávolítása, szemétlevitel. Majd ha minden kész, jöhet a söprés és a felmosás. Na itt még vizet is kell cserélni két felmosás közt, mivel fehér a csempe és mindenki ide locsol ki mindent, amit utána lelkiismeretesen szét is hordanak.
Ugyancsak első buli: anyámék hazajöttek. Örömködtek, hogy milyen tiszta minden, de sajnos lebegniük kellett volna a föld fölött, mivel a tiszta látszat ellenére ragadt minden
Ilyenkor értékelem át a véleményem a takarítószemélyzetről.

Hányásra mindig fel kell készülni. Nálam 2 vödör van. Az egyik hányásra és annak felmosására specializálva, a másik vízzel megtöltve, hogy abba dobálják a csikkeket. Na az is megérne egy külön cikket, hogy a csikkes vödör milyen szagú reggel, illetve elfoglaltság/lustaság idején egy hét múlva. Amolyan csikkes cikket.
Na...hányás...Hánytak már a teraszomra, a nappaliba, a wc-be, a szőnyegem alá!!!, a kertbe és a szomszéd klímájára. Ezeket még könnyen megemésztettem és eltakarítottam. De egyszer jön reggel haverom takarításkor, hogy dobott 2 pontot. Akkor esett le, amikor kimentem a feljárónkra, amire kosárpalánk volt erősítve. Innen szerintem nem igényel a sztori több magyarázatot.

A nehezén tehát túl vagy. Kitakarítottál, levitted a szemetet. Már csak a rendrakás maradt. Ez sem piskóta. Anyám tele van kis szobrocskákkal, díyztárgyakkal, kuytafaszával. Na azt mind a helyére. A számítógép újra összerakása már nem is mutatvány.
Ezzel az egésszel reggel 7-től jobb esetben délután 4-ig el vagyok foglalva. Rosszabb esetben (értsd: még másnaposabb vagyok) akár 6-ig is. De olyan is volt már, hogy délre végeztem. Az is előfordult, hogy takarítás közben szaladtam el szavazni (tavaly)
Az üvegvisszaváltás marad későbbre vagy máskorra. Ahhoz amúgy is kocsi kell, azt meg a szülők elvitték ugye.

Tehát felszámoltam a káoszt. Az Úr hét nap alatt teremté a földet, én csodát tettem 8-9 óra alatt. Majd talán megbeszélem a technikát vele egy sör melett

A gépezet ha nem is működik, de tiszta, az alkotó másnapos, a szomszédok útálnak. De azért megérte, nem?!