Hogyan készítsünk Stop motion videót?

Előkészületek

Az ötlet és annak kidolgozása

Jómagam 2010 decemberében döntöttem el, hogy belevágok egy Stop motion videó tervezésébe és elkészítésébe. A gyülekezet, ahová tartozom, minden év márciusában megrendez egy országos ifjúsági találkozót, amelyre évek óta én készítem a promóciós filmeket. Hosszú ideje azt az elvet vallom, hogy amatőrként nem lehet igazán új ötlettel előállni, a már létező és jól bevált trükkökbe, módszerekbe kell belehelyezni a saját ötleteinket, kreativitásunkat. A nagy festők mind évekig másolták a nagy mesterek munkáit, mire elsajátították azokat a technikákat, amivel később ők is naggyá tudtak lenni. Tehát a javaslatom mindenki számára az, hogy ne legyenek világmegváltó és megváltoztató terveink. Ne szégyelljünk ötleteket lopni olyanoktól, akik a szakmájukban profik.

vimeo.com - nagyszerű ötletek és megvalósítások tárháza

Honnan tudjuk ezeket az ötleteket megszerezni? Elsősorban a vimeo.com oldalt tudom ajánlani. A YouTube a mennyiség, a Vimeo pedig a minőség. Zseniális ötleteket látunk, akárhova nézünk, a profik is leginkább ide teszik fel a filmjeiket. (Példaként hoznám, hogy az egyik legnézettebb, 10 millió feletti nézettségű kisfilm YouTube-on mindössze pár ezernél tart. Nem beszélve arról, hogy sok művész egyáltalán nem tölt Tube-ra.) Keressünk rá bizonyos címszavakra (jelen esetben Stop motion), majd rendezzük a videókat "most liked" alapján, így a legkedveltebb videókkal kezdhetünk (valószínűleg ezek lesznek a legjobbak). Gyűjtsünk ötleteket, jegyzeteljünk, és jegyezzük le a linkeket. Egyes videókat lehetőségünk van letölteni az oldalról, ha be vagyunk regisztrálva, másokat csak különféle programokkal tudunk gépre menteni. Mindez azért fontos, hogy képkockánként is meg tudjuk tekinteni a videót, és át tudjuk nézni, hogy egyes részleteket miként vett filmre az alkotó.

A jó ötlet nagyon fontos, ugyanakkor nem elég ahhoz, hogy egy jó kisfilmet kapjunk. Az első dolog, amit meg kell vizsgálnunk, hogy szükségem van-e egyáltalán erre az ötletre? Csak azért akarom belerakni, mert jól néz ki, vagy mert tényleg fontos ahhoz, hogy közvetítsem az üzenetet? Ha a válaszunk az első kérdésre "nem" vagy "nem igazán", akkor vagy elvetjük az ötletet, vagy átdolgozzuk egy kicsit, hogy jobban illeszkedjen a céljainkhoz. Teljesen felesleges továbbá olyan vállalkozásba belefogni, amihez nagyon komoly eszközpark szükséges (például ha nincs kör alakú sínpár, professzionális dolly, háttér és világítás a birtokunkban, akkor ne kezdjünk el olyan videót csinálni, mint ez). Ha kis költségvetésben gondolkozunk, érdemes mindent a legegyszerűbben megoldani. Szponzorok nélkül esélyünk sem lesz megcsinálni egy olyan videót, amihez több mint 100 darab egyedi pólót kell legyártani (lásd lentebb).

Szponzorált Stop motion videó - drága mulatság (katt a képre a videóért!)

Ha megfelelően tájékozódtunk a profik módszereiről, vannak saját és máshonnan vett ötleteink, amelyek illenek a célunkhoz és a videó üzenetéhez, akkor elkezdhetjük mindezeket rendszerezni. Át kell gondolnunk a filmünk vázlatát: honnan akarunk indulni, hová akarunk eljutni, és min vezessen át az utunk e két pont között. Írjuk meg pár mondatban filmünk szinopszisát, amely lényegében egy pár mondatos összefoglalása az egész történetnek (jelen esetben 1-3percben gondolkozunk, tehát 2-3 mondatban össze kell tudnunk foglalni mindent). Ezután elkezdhetjük bővíteni a vázlatunkat, kronológiai sorrendben leírva azokat a történéseket, amiket be szeretnénk mutatni. Fontos, hogy minden lépésen érződjön, hogy céllal szerepel a filmben: mindennek a végkifejletre és a film üzenetére kell mutatnia. Csak azért, hogy valami szerepeljen a filmben, ne rakjuk bele.

Lehet, hogy néhányan úgy tekintetek erre az oldalra, hogy mindez természetes, és kis odafigyeléssel már nem lehet elkövetni ezeket a hibákat. "Természetesen tudjuk, hogy mi a filmünk eleje és a vége, és a közötte lévő rész egyértelműen összeköti ezt a két pontot." Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy nem csak az amatőr filmeseknél, hanem a profiknál is egyes művekben hatalmas gondok vannak, és mindezt ki lehetett volna küszöbölni azzal, ha ezt az egy nagyon egyszerű, de ugyanannyira fontos alapszabályt betartják (a Világok harca például számomra egy hatalmas bukta volt, lecsapott, gyenge véggel, teljesen irracionális döntésekkel - emlékezzünk csak, amikor a fiú fegyvertelenül befut a tankok közé, mert ő harcolni akar - és abszolút logikátlan cselekménnyel). Tudatosan gondoljunk át mindent a tervezés folyamán a fenti szempontok szerint!

Forgatókönyv, storyboard, kellékek

Miután készen vagyunk a vázlattal, és rendszereztük ismereteinket, valamint ötleteinket, rátérhetünk a tervezés gyakorlati részére, nevezetesen a forgatókönyv és a storyboard elkészítésére, valamint a szükséges kellékek elkészítésére. Forgatókönyv alatt itt nem a hagyományos, játékfilmeknél használatos forgatókönyvet értem, mert ahhoz sokkal nagyobb tapasztalat és komolyabb ismeretek kellenek.

Mi egyszerűen ki fogjuk egészíteni a kibővített vázlatunkat:
- A filmben használt kameraállásokkal
- A különféle jelenetek alatt elkészítendő képek számával
- A tárgyak/személyek mozgásával
- Technikai jellegű megjegyzésekkel
- Ha szeretnénk, akkor írunk narrációt
- Előretekintünk a vágási folyamatra, tehát beleírjuk, hogy milyen vágásokat fogunk alkalmazni egyes kritikus helyeken

Hogy konkrétumokat tudjak megfogalmazni, itt láthatjátok az első Stop motion videómat, amelyet a cikk elején említettem. Ezután sokszor fogok visszautalni rá, leginkább azért, hogy konkrét tapasztalatokat tudjak megosztani veletek.

Első Stop motion filmem (katt a képre a videóért!)

Kezdésnek egy kameraállásból ajánlanám elkészíteni a filmet. Hogy miért? Mert így azt az egyet tökéletesen át tudjuk gondolni, és ezután végig magával a filmmel tudunk foglalkozni, valamint egy letisztult, egyszerű képi világot kapunk. Érdemes kipróbálni különféle perspektívákat (oldalnézet, felülnézet), hogy tudjuk, melyik illik leginkább az elképzeléseinkhez. Az általam elkészített promofilmben felhasznált ötletek leszűkítették a lehetőségeimet: a váltások miatt muszáj volt több kameraállást és oldalnézetet használnom (ez előbbit elég nehéz volt megvalósítani), később készítettem egy kameraállásos, felülnézeti filmet is, sok szempontból jóval könnyebb volt.

Ha sikerül letölteni valamilyen Stop motion videót, akkor nyissuk meg valamilyen vágóprogramban (jómagam Adobe Premiere-t használok), és kezdjük el képkockánként tanulmányozni a filmet. Az első dolog, amit észrevehetünk, hogy a legtöbb esetben 1 képkocka 2 frame hosszúságig tart. Ennek több gyakorlati oka van:

-Ha minden frame-hez külön rendelnénk egy képet, akkor rengeteget kellene fotóznunk, másrészt minden apró remegés hatványozottan látszódna a videón (ez megfigyelhető például a promofilmemben is, pedig ott is 2 frame hosszú volt minden kép - igaz, azt még távkioldó nélkül csináltam).
-Rendkívül gyors lenne az egész film, a Stop motion videók varázsát lényegében az adja, hogy látszik rajtuk: ez nem kamerával készült hagyományos film. Ha mindenáron folyamatos mozgást akarunk, akkor ne Stop motion filmet forgassunk.

Egy másfél perces, 25 fps-es Stop motion filmben használt képek számát ezután egyszerűen ki tudjuk számítani:

(1,5 x 60 x 25) / 2 = 1125db kép

További dilemmát jelenthet, hogy egyes jelenetekre mennyi képet szánjunk. Az én tanácsom az, hogy minél több képet készítsünk minden mozzanatról, mert ami van, azt ki lehet vágni, de ami nincs, azt utólag berakni nem lehet (ez utóbbi azért nem teljesen igaz, erre majd a vágás részénél kitérek). Ha egy általunk alkalmazni kívánt eszközt más is használt már, akkor nyugodtan lessük el, hogy az adott momentumot ő mennyi képkockából készítette el, és az egyes mozdulatok nagyjából mekkorák voltak. Fontos tudnunk, hogy egy részletes mozgást szeretnénk, vagy csak egy gyors, homályosan megjelenő alakot/tárgyat akarunk-e látni. Láthatjátok a promofilmben is, hogy a végén a lapok letépése sokkal gyorsabban történik, ott mindössze 3db képet kellett felhasználni, míg az elején ugyanaz a mozdulat 50-60 képből áll. Általánosan azonban megjegyezhető, hogy 5-10 centiméteres mozdulatokkal majdnem biztosan jó eredményt tudunk elérni.

Már tudjuk, hogy milyen sorrendben, milyen mozdulatokat akarunk bemutatni, de azt még nem, hogy mindez hol helyezkedjen el a képen. Ennek a megtervezésére storyboard-ot fogunk készíteni, amely A storyboard vagy képes forgatókönyv egy "olyan, filmgyártásban, filmanimációban használt eszköz, melynek segítségével a történetet tudják vizuálisan megjeleníteni még a forgatás vagy animálás megkezdése előtt." (forrás) Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy vázlatosan feltüntetjük a mozgó és a statikus tárgyakat, és nyilakkal jelöljük a mozgás irányát. A nyilak mellé ebben az esetben akár oda lehet írni, hogy körülbelül hány képet kell készítenünk az adott mozgáshoz. A storyboard első lapján mindenképpen érdemes bejelölni a világítástechnika helyét és irányát. Jómagam reflektorokkal dolgoztam (6db 300W-os és 1db 1500W-os), és nagyon sokat segített, hogy előre lejegyeztem a pozíciójukat, ezáltal tudtam, hogy mennyi hasznos helyem marad.

Storyboard - a látni kívánt kép vázlatos ábrázolása

Ha narrációt szeretnénk a filmünk alá, akkor azt érdemes a videó elkészítése előtt felvenni, majd megvágni, hogy pontosan tudjuk, hogy mire mennyi időnk van. Általában ugyanis az a helyzet, hogy az ember elkészít 40db képet, és úgy érzi: elég. Azonban ha belegondol, hogy mindez (jó esetben) körülbelül 3 másodpercet fog jelenteni a filmben, máris kevésnek fogja találni, főleg ha ez alá 3 cicerói körmondatot próbál majd rakni. A narrációnak is olyannak kell lennie, mint a filmnek: tömörnek, velősnek, lényegre törőnek, mégis frappánsnak. Írjuk meg, írjuk át, írjuk újra. Majd aludjunk rá, és utána ismét olvassuk fel a szövegeket. Az ember elfogult szokott lenni a saját ötleteivel szemben, ezért próbáljuk meg más szemével olvasni a szöveget: vajon tényleg érdekes? Megérti-e, amit át akarok adni neki?
Ez egyébként igaz a film képi világára is.

A kellékek előkészítésével kapcsolatban az a helyzet, hogy nagyon változó lehet a filmünk témájától függően. A promovideóban előre meg kellett tervezni az összes piktogramot, megrajzolni, utána kiválogatni, beszkennelni, átalakítani, kinyomtatni, majd nagyban újra megrajzolni. Ebben az esetben természetesen semmit nem hagyhattunk az utolsó pillanatra, a forgatás napjára mindennek készen kellett állnia. Írj össze egy listát azokról az eszközökről, kellékekről, amiket fel akarsz használni a film során és a forgatás előtt szedd össze őket. Nagyon sokat fog segíteni, hogy nem utolsó pillanatban kell filcért rohanni a boltba, vagy post-it cetliket keresni. Ha valamit el kell készíteni (mint például a rajzokat), akkor azt jó előre kezdd el, és a lehető legprecízebben nézz utána az adott témának. Használj bátran szimbólumokat a filmedben - ez lehet egy tárgy, szín, fogalom, forma, igazából bármi, de azt tudatosan alkalmazd. Szimbólumokat előkészíteni amúgy sem lehet az utolsó pillanatban, csak jó előre.

Vágással kapcsolatos információkat is érdemes odaírni, hiszen nem tudhatjuk, hogy a kép- vagy hangeffekt, amely egyik pillanatban a szemünk előtt lebeg, másnap megmarad-e egyáltalán a fejünkben.

Figyelem! A második oldalon leírt feladatokon múlik a film sikere, egyik részét sem szabad elhanyagolni, még annak sem, aki jártas videókészítésben. A Stop motion egy egészen más műfaj, ahol az idő egészen más megvilágításba kerül. A mi videónknál ez a fázis 6 hét volt, ha az ötletek összegyűjtését is számolom, akkor közel két hónap.

A továbbiakban a forgatásról lesz szó.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!