OKJ szerintem kevés. Első munkahely nehéz lesz, de ha már dolgoztál benne utána könnyebb váltani.
"2-3 év szakmai tapasztalat")
Minek tanulnál?
Turizmus? Tolmács? Fordító?

[ Szerkesztve ]

Inkább egyetem/főiskola - viszont ott nem fognak nyelvet tanítani Neked.
Kérdés mit szeretnél csinálni. Ha a nyelvérzéked maximumra futtatni, lehet okj - nyelvtanulás kombó is jó.

a kérdés az, hogy tudsz-e ott ülni az egyetemen (van pénzed, vagy család eltart), vagy nem tudsz.
ha tudsz, akkor nappali egyetem, ha nem tudsz, akkor levelező egyetem.

Én szakmát csináltam érettségi után, tavaly elkezdtem dolgozni, bár a szakmámon kívül, de igen jó fizetéssel, én most egy pár évig még csak melózok, összeszedek egy kis pénzt és utána kezdek el meló mellett továbbtanulni.(Szintén 22 vagyok)

Szerintem azért függ ez attól is, hogy milyen irányba/szakmába tanulnál.
Általánosságban elmondható azért, hogy egy diploma többet nyom a latba.

Első munkahelynél "a diploma az új érettségi" az igaz. De, ha értesz valamihez, és nem is feltétlenül akarsz alkalmazott lenni sokáig, akkor a lehetőségeidhez mérten kijöhet az is, hogy OKJ elég. 5-10 év múlva a végzettség már másodlagos lesz a tapasztalat mellett egy önéletrajzban is (bár értelmiségi állást nem kapsz diploma nélkül).
Ha van kedved külföldön is dolgozni, akkor ott könnyebb az egyszerűbb szakmákból is megélni. De pár év azért kellhet, mire betalálsz a szakmádba, mert az elején nehéz: nyelv(járás) nehezen érthető, referencia még nincs (önkénteskedni kellhet) stb.

Első két kérdés: mire van lehetőséged, és mi érdekel?

A kérdés tulajdonképpen az lenne, hogy sokkal jobban járok főiskolával/egyetemmel

igen

Mi lett végül?

5-10 év múlva a végzettség már másodlagos lesz a tapasztalat mellett egy önéletrajzban is
Mire alapozva jövendölöd ezt?

(bár értelmiségi állást nem kapsz diploma nélkül).
Kapcsolatokkal dehogyisnem. Sőt. Szomorú és sanyargatásra/illogikus faszságokra vastagon alkalmat adó állapot az, mikor a dilettáns személyiségzavarost pozícióba helyezik, ne adj isten egy középvezetőibe, egyből. Senkinek ne adja az ég, se az ilyen alatt levést, se érdemtelenül ilyen pozícióba kerülést, rendkívül káros.

Nagy a verseny, sokan vagyunk a bolygón, kell a tehetség, de igazából érdemi és személyre szabott munkakör eléréséhez minimum 1 ponton kell a protekció is, ezen felül a lapok ügyes kevergetése még, amely alatt nem könyöklést/jellemtelenséget értek természetesen, hanem pont az ilyen elemek megkerülését ésszel, például. Persze könnyű ezt így képernyőre vetni.

OKJ-ről nem tudom miért beszéltek, seggtörlő papír. Egy megfelelő - tehát nem tini szinten lévő - PR-os felvételiztető, egy szerencsés főnök/csillagállás sokkal kedvezőbb adott esetben egy nyelvérzéknek, mint a fostos OKJ. A posztoló fogalmatlansága okán említette, ne vegyük át. A céltudatosság, kitartás mindezek mellett/ellenére reméljük megvan, az így is úgy is kelleni fog.

Ha van kedved külföldön is dolgozni, akkor ott könnyebb az egyszerűbb szakmákból is megélni.
Nem tudom, hogy egy értelmiségi babérokra törő fiatalnak egészséges-e a munkásosztály miliőjébe bevonódni. Láttam már akit teljesen eltávolított a dolog eredeti személyiségétől/mivoltától/céljától, mert nem talált vissza, illetve hát eleve nem talált bele az eredeti elképzelésébe, pedig nem volt tehetségtelen a gyerek, csak épp látták a múltját az önéletrajzban és annak rendje és módja szerint szépen be is skatulyázták. Olyan nincs, hogy valaki váltani akar - kevesebben értik az igényt mint ahányan nem. Ugyanez görcsösen vigyázott "lyukakkal" az életrajzban. Ha volt merszed "láblógatni", akkor foghíjasként/munkakerülőként kezelünk, miért nem güriztél folyamatosan!
Személyes véleményem szerint természetesen lehet és kell is váltani, de kétségbeejtően gyakran fut az ember a fentebb vázolt szépen mondva vonalas gondolkodási mintákba. A kihagyásokkal sincs baj, miért is lenne, lehet, hogy épp minőségi ugrást hajt végre a személyiség egy ilyen alatt vagy épp akkor találódik meg az igazi út.

Tehát tapasztalatszerzésnek, átmeneti megélhetésnek, kontrasztnak jó lehet az egyszerűbb vonal, de kétélűnek látom én... Mindezek mellett sem mondom azt, hogy a vonalas idióták idézőjeles gondolkodása mentén és gyomorgörccsel kellene leélni egy életet.
Jól jön az a protekció, nem csak érdemtelenek eszköze, ne féljünk élni vele, ha van rá opciónk. Később meg bizonyítunk, ettől nem vagyunk szar emberek. Ellenkező esetben megeshet az - méghozzá gyakran - hogy nagyon nem a helyünkön, nagyon nem megfelelő közegben, nagyon nem megfelelő bérezésért húzzuk az igát.

Szerencsés csillagzat/kapu (PR), szerencsés főnökzet, hátszél vagy nagyon jól önmagadat eladó képesség ésvagy diploma. Ezekre lesz szükséged. Természetesen érzék/tehetség mellett.

A munkaerőpiac/megélhetés kacifántja, hogy nem kőbe vésett tulajdonság az, hogy csak a legelején, kezdéskor, a tű fokán való átjutáskor nehéz, később is lehet az. Jó szórakozást.

Igen, mi lett végül?

Nem valami szószátyár a srác. ¯\_(ツ)_/¯