@joysefke: Kérdés, hogy ez abszolút dollár-érték volt vagy vásárló erő paritáson mért érték
Még azt sem tudom, hogy honnan származik az érték (elkezdtem követni a forrásmegjelöléseket, de nem jutottam sehova), sajnos csak simán annyit írnak, hogy na, az N1 másfél milliárd dollárba került, oszt örüljél, hogy kaptál valami számszerű összeget... 
Így utólag az űrverseny által jelentett gazdasági terhet talán azzal lehetne legjobban mérni, hogy a társadalom mekkora része dolgozott közvetve/közvetlenül az ügyön. Persze itt torzítani fognak azok a tételek, ahol technológia importra van szükség, mert ott nincs vásárló erő paritás, hanem ki kell fizetni a teljes árat.
Vagy abban, hogy a Szovjetunió esetében pl. sorkatonák is dolgoztak az indítóállásokon, akik megint más kategóriában voltak költségek terén...
@TK36: - A hidegháborús dokumentumok közül már mind nyilvános vagy még vannak zárolt akták?
Messze nem mind, az ilyen 1960-asok és néhány 1970-es évekbeli van feloldva. Ráadásul néha a feloldott dokumentumokból kihúzzák az érzékeny információkat, szóval akad olyan, amelynél kis túlzással a kötőszavakon kívül minden fekete filccel ki van húzva... 
- Lehet, hogy - mivel Hruscsov un. alul képzett volt- ezért elképzelhető, hogy míg ő volt a fő döntéshozó meg lehetett vezetni a versengésben?
Hruscsov a személyes véleményem szerint az adott korszak tehetségesebb szovjet politikusai közé tartozott, nem hinném, hogy ő meg lett vezetve. Épp ellenkezőleg, Hruscsovtól származott például az "ötlet", hogy nem-e lehetne a 2 személyes Gemini űrhajóra válaszul 2 vagy 3 embert felküldeni - így az addig egy személyes Vosztokra épített szovjet űrprogram tovább fejlődött a 2/3 személyes Voszhodra. Később is Koroljov extrém ötleteit (pl. 75 tonnás katonai űrállomás, TKMSz bolygóközi űrhajó) relatíve jó érzékkel szerelte le, és támogatta inkább a kisebb lépésekben való haladást.
nagyon tetszik! 
Szuper.
