"Pedig az egyed halála a totális megsemmisülés. Nincs tovább. Alapvetően hibás a feltételezés, hogy bármiféle égi miazma letárolja zavaros tudattartalmunkat."
Tévedsz
"Pedig az egyed halála a totális megsemmisülés. Nincs tovább. Alapvetően hibás a feltételezés, hogy bármiféle égi miazma letárolja zavaros tudattartalmunkat."
Tévedsz
Az egyén számára a vége, viszont az egyén tovább élhet a kollektív tudatban, vagyis annak a lenyomata.
"Aztán megszűnök létezni. Ennyi volt."
Vagy nem és megszületsz Szomáliába aztán megtudod milyen az igazi szenvedés.
De akkor már késő lesz, mert hiába nyerted meg korábban a születés lottót, az európai életed csak siránkozással töltötted.
Aki itt él, nagyjából egészséges, azt egy másodpercre se tudom sajnálni.
Több milliárd ember van aki gondolkozás nélkül a fél karját adná azért a lehetőségért amit kaptál.
Szerintem te félreérted az egészet, hol kéri vagy utal rá hogy sajnáld? Ráadásul teljesen józan az eszmefuttatása, ez nem depresszió.
Jól látod. Van eleje, meg vége. A kettő közötti időt lehet különböző módokon kitölteni. Tulképp nem muszáj, de praktikus ezt a lehetőségekhez mérten, jól kitölteni.
[ Szerkesztve ]
De megtudja, csak nem tudja elmondani.
Elutasítasz pár tévképzetet, hogy helyette újakat táplálj. Ennek sincs több értelme, mint a többi dolognak: dolgozik benned az információ, félig öntudatlanul.
Az ember nem csak tudatos gondolkodásra, de tudatos cselekvésre és tapasztalásra is képes. Enyi előnyünk mindenképp van a többi élőlénnyel szemben.
Érdekes az indiai kultúra álláspontja, ami szerint az agyi dolgok (memória, képzelőerő, átlátóképesség) odalesz, de az egyedi nézőpont, ami tapasztal, az megmarad.
[ Szerkesztve ]
Miért fontos, hogy a halál után történjen valami azon kívül, hogy elbomlunk, mint bármely más, szerves anyag?
After death (Wiki)
Régóta foglalkoztatja ez az embereket. Egyrészt ott van egy belső "érzés", miszerint többek vagyunk a testnél, másrészt ott vannak azok a zavarbaejtő tapasztalatok - amikről a materialista kultúrkörben nem beszélünk -, amelyek szerint a nem-fizikai okozza a fizikait.
Biztos itt is van, akivel gyerekként spontán történtek megmagyarázhatatlan, lehetetlen dolgok...
[ Szerkesztve ]
Ifjú titán koromban velem is előfordult, hogy reggel volt még vki az ágyban és a külseje alapján megmagyarázhatatlan volt, hogy ez spontán hogyan történhetett. De, ettől nem gondolom, hogy a meterialista történéseken túl lesz még bármi a halálom után.
[ Szerkesztve ]
Olyan történt, amiről nem tudtál mit gondolni, mert lehetetlennek tartottad, és így aztán eszedbe sem jutott többé? Esetleg csak világnézetváltás után, több évtized elteltével jött elő az emlék, de akkor élénken?
Ilyen után az ember már nem olyan biztos a tanult dolgokban.
"Érdekes az indiai kultúra álláspontja, ami szerint az agyi dolgok (memória, képzelőerő, átlátóképesség) odalesz, de az egyedi nézőpont, ami tapasztal, az megmarad."
Ez az egyik, amiért nagyon kedvelem a hinduizmust. Szimpatikus álláspont számomra, ha nem is feltétlenül igaz. Ráadásul úgy hoz be több általam kedvelt dolgot, hogy közben nem rombol bennem, és nem is undorít (mint a konkurenciái). Örülnék, ha egyszer találnék a magam számára elég érvet mellette, és igaznak tudnám elfogadni a hinduizmus valamelyik változatát.
Mondjuk szerencsém, hogy tudok élni/halni bármilyen vallásos meggyőződés nélkül is.
Tapasztalatot kell szerezni, nem csupán szavakat vagy gondolatokat. A valóság nem fér bele a fejünkbe teljesen.
[ Szerkesztve ]
Pont azért írtam le így amiért ő, kijelentő módban. Egy kis irónia. Pontosan annyi eséllyel téved, mint igaza van.
Nem tudtam mit gondoljak, mert lehetetlennek tartottam, hogy előző este az a csaj bejött, de azt nem állítom, hogy később nem jutott eszembe. Bár, próbáltam nem gondolni rá.
[ Szerkesztve ]