"a Világegyetem tágulása okán"
Esetleg nem figyelmen kívül hagyva, hogy ez az állítás csak a modell fenntarthatósága miatt került bele 
Ahogy a sötét anyag is.
[Re:] [Barthezz2:] Fénysebesség kontra világítás - BLOGOUT fórum
üzenetek
hozzászólások
Ezer+1 videó boncolgatta már ezt a sztorit, itt az egyik.
Amire a fórumtárs gondolt, az nem más, mint hogy a világegyetem tágulása miatt vannak olyan pontok, amik egymástól a fény sebességénél gyorsabban távolodnak. Ez a Hubble törvényből jön ki, ami szerint két pont távolodási sebessége arányos a köztük lévő távolsággal. Tehát egy kellően nagy távolság esetén ez a sebesség átlépi c-t. Ebből fakadóan az az adott két pont sosem fog egymással információt cserélni, mert nem lehetnek ok-okozati kapcsolatban.
Egyébként nagyjából Hubble megfigyelései végett alakult ki (nyert igazolást) a nagy bumm elmélet, így nem gondolnám, hogy a modell fentarthatósága miatt került volna bele. A világegyetem tágulása megfigyelt tény.
Nem érzem, hogy filozófiai kérdés lenne. ..., csupán feldobtam egy elméleti kérdést, hogy mikor a fény, fénysebességgel halad, és én is, akkor ha felkapcsolok egy lámpát, mi fog történni.
Pont hogy filozófiai kérdés:
Először is azt kellene megérteni, hogy nincsen önmagában olyan, hogy sebességgel haladok: valamihez képest haladsz valamekkora sebességgel. Ez a valamekkora sebesség pedig nem lehet nagyobb a fénysebességnél (az univerzum tágulását most zárójelezzük ki, mert nem kapcsolódik ide), sőt a fénysebességet sem érheti el, ha van tömeged. Ráadásul akárkihez képest akármilyen (a fénysebességet nyilván el nem érő) sebességgel haladsz, a fény vákuumban mindig fénysebességgel fog elhúzni tőled.
Ezt és a Lorentz transzformáció helyességét (ami megadja, hogy hogyan kell relativisztikus módon sebességeket összeadni) jelenleg rengeteg kísérlet és megfigyelés igazolja. A relativitáselmélet erre épül, ez a sarokköve.
Nem várhatsz a relativitáselmélettől és a jelenlegi modern fizikától értelmes választ egy olyan kérdésre ami egy olyan kiindulópontból indít, ami 180 fokosan szembemegy annak alaptételével.
Mondok egy földhözragadtabb példát. A kérdésed olyan, mintha valaki azt kérdezné, hogy hogyan viselkedik, milyen halmazállapotban van az anyag, ha lehűtjük 0K alá. Holott a hőtan szerint 0K a legalacsonyabb lehetséges hőmérséklet és egy makroszkopikus test esetén a 0K-t elérni sem tudod, maximum tetszőlegesen megközelíteni. Aztán vársz egy tudományos választ arra, hogy mi lenne, ha...
[ Szerkesztve ]
Nézd meg a többi videóját is mert nagyon jók, de PBS spacetime-ot is nagyon ajánlom.
A tágulás nem megfigyelt tény. Van persze a vöröseltolódás, ami valószínűleg a távolodásra utal, és persze szép elméletet lehet rá felfűzni.
De én nagyon szkeptikus volnék az ilyen megállapításokkal, hogy "nyert igazolást", mert milyen jókat szoktunk szórakozni mondjuk pl. a 200 éves tudományos kozmológiai elméleteken. Szóval én inkább fenntartanám ugyanezt a mostaniakkal is.
Nézd, mindenki más vette a kérdést, és egy normális diskurzus alakult ki. Pedig mindenki tudja, hogy amit kérdeztem, az lehetetlen. Probléma?
Ha téged nem érdekel a kérdés, mert számodra filozofikus, akkor ez nem a te topikod. Ennyi 
Én minden esetre köszönöm szépen mindenki másnak, aki beszállt a kérdésbe, elég sok érdekes kifejtést, és rengeteg videó linket kaptunk már ide. Én ennek örülök
(#46) Dr. Romano: 
[ Szerkesztve ]
#33253120
(addikt)
Amúgy Dávid Gyula a relativitás elméletes videósorozatában pont kitért a topic problémájára is.
[ Szerkesztve ]
Az itteni téma alapvető része a relativitás elméletnek. Kb az egész előadás sorozat arról szól.
A tudomány nem népszerűségi vetélkedő. Minek teszel fel kérdéseket, ha a kevés épkézláb választ egyébként ignorálod? Ha vicces meg frappáns válaszokat akarsz, akkor jelöld meg annak megfelelően a topikot.
Mindenki tudományos elméleteket fejteget, nem meséket. Miért kell kiforgatni az ember szavait? Muszáj minden áron kötekedned? Olvastam minden választ, és megnéztem a videókat(bár tekintve, hogy több óra anyagot kaptam, nyilván még nem mindet). De tőled csak a kötekedés megy, az nem kell, kösz.
Nem tetszik, nem kell hozzá szólni. Én örülnék. Tényleg. És erre sem várok választ. Köszi!
[ Szerkesztve ]
En fordítottam a kérdésen, ha végtelen energia szükséges egy tömeggel rendelkező tárgy fénysebességre gyorsításához, akkor egy tömeg nélküli verzióhoz 0 energia szükséges?
Látom, nincs sok érzéked a finom különbségekhez. 
Mindenhez van érzékem, egyedül a gondolatolvasás nem az erősségem ![;]](/dl/s/v1.gif)
ncc1701
(veterán)
Ezt minden nap megteszed, mikor bekapcsolsz egy lámpát.
Az majdnem igaz, hiszen amikor bekapcsolsz egy hagyományos izzót az abba befektetett energia 99.99% hőként távozik, a maradék ugye az elektronok mozgása(energiaszint ugrása) álltál generált fotonok létrehozása. De ebből mennyi a foton felgyorsításara tett erőfeszítés?
[ Szerkesztve ]
A távozó hő csak veszteség.
Elméletileg lehetne vákuum az üvegburában. Ez esetben csak a tartószerkezet és az és vezetékezés képezne hőhidat. Sokkal magasabb lehetne a hatásfok. (és a probléma a termék fejlesztéssel)
Az majdnem igaz, hiszen amikor bekapcsolsz egy hagyományos izzót az abba befektetett energia 99.99% hőként távozik,..
Valóban tragikus a hagyományos izzólámpa hatásfoka, a villamos energia néhány százaléka alakul látható fénnyé. Az energia döntő többsége infravörös sugárzássá alakul, egy kisebb része pedig hővezetéssel távozik a foglalat irányába.
...a maradék ugye az elektronok mozgása(energiaszint ugrása) álltál generált fotonok létrehozása. De ebből
mennyi a foton felgyorsításara tett erőfeszítés?
A felhevült volfrám szabad elektronjai melyek a magas hőmérséklet miatt gerjesztve vannak, előbb utóbb vissza-visszaugrálnak alacsonyabb energiaszintre, ezen energiaszintek különbségének megfelelő energiájú foton pedig kisugárzódik. A foton nyugalmi tömege nulla, sebessége pedig elektromágneses hullám révén fénysebesség. nincsen gyorsítási periódus, azonnal fénysebességgel száguld, amíg valami el nem nyeli.
Egy egy foton energiája kizárólag a frekvenciájától függ: E(foton) = frekvencia * konstans.
A volfrámszál 2000-3000 fok körüli hőmérsékleten izzik a körtében. Minél magasabb a hőmérséklete annál jobban párolog. Amikor izzik gyakorlatilag (felhevített) fekete testként funkcionál. Széles frekvenciatartományban sugároz ki fotonokat, de a nagy részük ehhez a 2000-3000K-es hőmérséklethez tartozik. Innen jön a színhőmérséklet. az izzó fém hőfoka közvetlenül meghatározza, hogy a kisugárzott fotonok mekkora hányada tartozik a látható és mekkora az infravörös spektrumba. Ha növeled a volfrámszál hőmérsékletét, növekszik a látható hullámhosszba tartozó fotonok aránya.
Az izzószál hőmérsékletének növelésével növekszik annak párolgása. A párolgás hatását ellensúlyozandó raknak az izzóba egy kevés halogén gázt (halogénizzó). Hogy a halogén ki tudja fejteni a hatását, kell egy hordozó töltőgáz (argon). A halogénes volfrámizzók így magasabb hőmérsékleten tudnak üzemelni, ezért hatékonyabbak.
[ Szerkesztve ]
