"a magyar vásárló 48 gramm, míg az osztrák fogyasztó 60 gramm levesport kap a pénzéért"

Innen én azért nagyon hiányolom azt a részletet, hogy mennyi pénzért.

A legszembetűnőbb különbség az instant leveseknél figyelhető meg. A Nébih kétféle Knorr porkeveréket vizsgált, de az azonos megnevezés és termékmegjelenítés ellenére sem sikerült igazolni, hogy két egyforma levesporról lenne szó. A Knorr marhahúsleves kagyló­tésztával és húsgombóccal megnevezésű termék csomagjában a magyar vásárló 48 gramm, míg az osztrák fogyasztó 60 gramm levesport kap a pénzéért.

Ugyanaz a név, két külön termék. Én erről beszélek.

És? Hol van az kikötve, hogy különböző országokban ugyanazon a néven ugyanazt és ugyanannyit kell adnia egy cégnek (nem ugyanannyiért...)? Erre lennék én kíváncsi.

eszembe jutott egy példa, ami ide vág: sógorom öccsének egyik lánya németeknél dolgozott (vagy még dolgozik?) az egyik legnagyobb mosószergyártónál és tőle hallottuk évekkel ezelőtt, hogy nagyon változó, hogy épp milyen hatékony a boltban polcról levett mosószer... megnéztek egy flakont, a főbb összetevők ilyen 5-15% sávokban vannak megadva... aztán fene tudja, melyik műszak melyik "szériája" épp hova kerül... simán előfordulhat, hogy nevesebb mosószerek máskor-más hatékonysággal dolgoznak... (amit épp kifog az ember)

Sehol, sajnos. De szerintem minimum visszás a közös piacon. Tudod, EU, meg ilyenek.

A közös piac nem egyenlő az azonos piaccal. Még egyszer: amíg nem ugyanannyiért adják a dolgot, mint "odaát", nem sok alapja van a balhézásnak.

+1

Spagettialapban sajt? Azt nem ráreszeljük? Ennyire ne legyünk már igénytelenek...

Ez elég rossz gyenge példa.

Örülök neki, hogy ilyen jól meg tudod ítélni, hogy mekkora része a bérköltsége egy pékárunak, nyilván ilyen területen dolgozol...
Azt gondolom, hogy az értékesítési láncot is figyelembe véve, messze nem így van.

A magyar mezőgazdaság vonatkozásában el vagy tévedve, nem kicsit. Az, hogy mondjuk az Interspar 20 Ft-ért vásárolja fel az almát, nem a magyar mezőgazdaság hibája.
De úgyis csak a "szarmagyar" mantrát tolod (a hozzád hasonló politikai meggyőződésűekkel egyetemben - látszik, hogy használt a több évtizedes agymosás), bármi is van, ezért a felesleges szájtépést részemről abbafejeztem.

"Örülök neki, hogy ilyen jól meg tudod ítélni, hogy mekkora része a bérköltsége egy pékárunak, nyilván ilyen területen dolgozol... "

Nézd, ha ennyire tudod, akkor szívesen veszem, ha előállsz a konkrét adatokkal, tessék!

"A magyar mezőgazdaság vonatkozásában el vagy tévedve, nem kicsit. Az, hogy mondjuk az Interspar 20 Ft-ért vásárolja fel az almát, nem a magyar mezőgazdaság hibája."

???

Ha el lennék tévedve, akkor az azt jelentené, hogy a magyar mezőgazdaságban előállított jó minőségű áruk a magyar boltokba kerülnének. Viszont úgy tűnik, hogy ezt te sem állítod.

Ahhoz meg nem kell Nobel-díjasnak lenni, hogy kitaláljuk, hogy miért van ez: azért, mert a magyarok jóval csóróbbak, mint a ny-európaiak. Bemész egy magyar Tescoban és a legdrágább alma kilója 300 Ft, bemész egy Merkurba, és a legolcsóbb alma kilója 1 EUR - szerinted hol lesz jobb minőségű áru?

"De úgyis csak a "szarmagyar" mantrát tolod (a hozzád hasonló politikai meggyőződésűekkel egyetemben - látszik, hogy használt a több évtizedes agymosás)"

Érdekes, hogy semmi ilyet nem mondtam, de ennek ellenére kijelented, hogy ezt a mantrát tolom. Nincs benned egy kicsit túltolva az előítélet?...

Mert a magyar uzletlancok masodosztalyu termekeket vasarolnak fel. Az elso osztalyu termekeket Tescoban nem is nagyon talalni, vagy ha igen, magas aron.

Honnan tudod, hogy másod, vagy első osztályú?

Az a helyzet, hogy ilyeneket nem is nagyon kellene vásárolgatni, hanem inkább otthon elkészíteni. A levestől a csokiig mindent meg lehet otthon csinálni a megfelelő alapanyagokból, ami az egész világon nagyjából ugyanaz.
Azon miért nem hőbörög senki, hogy kenyér címszó alatt vegyipari hulladékot árulnak, holott ez [a kenyér] még mindig nemzeti eledelnek számít?

Boltban hamarabb megkapom a csokit, nem fogok egy falat miatt főzőcskézni. Mindent meg lehet csinálni, de azért vannak előre elkészítve, csomagolva és eladva, mert igény van arra, hogy ne nekünk kelljen.

Ez elég sok helyen megjelent, sokszor van róla szó. Ez több dologból tevődik össze, egyrészt itthon nagyon nyomottak a felvásárlási árak, ezért inkább külföldre termelnek a cégek, másrészt igazából igény sincs rá. Nem véletlen nincs több féle prémiumtermék a legtöbb boltban, egyszerűen nem kel el.

Amúgy a mezőgazdaság közel sem olyan jó mint azt sokan hiszik. Eleve rossz a legtöbb termelő hozzáállása, az állam hatalmas nyomás alatt tart rengeteg területet, elbaszott a támogatási rendszer, technológiai elmaradás van (és itt elsősorban nem a traktor korára kell gondolni). A legfőbb gond az, hogy nem tudják garantálni se a minőséget, se a mennyiséget egy adott áruból, így pedig nem lehet hosszú távú szerződéseket kötni.

Ja majd kakaófát nevelsz itthon mert normális minőségű kakóport itthon lehetetlen találni..

Csak éppen otthon ezeket meg lehet csinálni cukor nélkül teljesen egészségesen is, ha nem is totál diétásan de legalább sokkal jobb minőségben és olcsóbban és még finomabban. Arról nem beszélve hogy nem csak egy falat, hanem jóval több.

(#78) djculture: Tudsz venni jó kakakóport, szerencsére cukor nélkül. Nyilván nem szerencsiről beszélünk. De amíg a neszkvik miatt panaszkodnak az emberek, ezt a kakaófás panaszt meg sem láttam

[ Szerkesztve ]

Elvileg ki kellene irni, de sokszor nem latni a cetlit.

En onnan tudom, hogy ranezek es latom. Ismerem a minositesi szabályok nagy reszet, foleg zoldseg, gyumolcs eseten.