És ez mi? 
[Re:] [fkenny:] 2 Hónap kínzás után megszabadultam tőle... - BLOGOUT fórum
üzenetek
hozzászólások
Én is arra tippeltem, de mondom inkább megkérdem. Na a vesekővel nem igazán szeretnék találkozni, bár sanszos, hogy fogok majd a későbbiekben.
Nehéz szülés lehetett. 
Meglepő módon én kiskamasz koromban "szültem" egy ilyesmit, azóta semmi ilyen gondom nincs.
Együtt örülök, hogy megszabadultál tőle! Én "csak" homokos voltam 
Ne kötöszköggyé, lyóvan? Eltévesztette, hogy melyik szóra kell tenni az idézőjelet. 
A kék osztrigában ezt nem veszik be, úgy hallottam
(#1) Ed3r_X_: Egy aranyos kis vesekő.
(#4) Met: Ha még csak magától is jött volna ki... Az utolsó lépéseket segítséggel tette meg.
(#5) Vakegérke: Én is azóta küzdök vele. átlagba 1,5 évente jön ki egy.
(#6) daenerys: Ez kicsit furán hangzik azok számára akik nincsenek benne a témában 
Uhhh, részvétem.
Még kicsi voltam amikor anyám egyik idős kollégája jött és elég szarul nézett ki, kérdezte mi a baj és mondta hogy kijött 2 köve, mutatta is, kb. mint egy rizs szem. Képzelem a tiéd milyen érzés lehetett.
Amúgy tudom mire írta a homokot, abból lesz a vesekő.
Látnád ezt rendesen felnagyítva, hihetetlenül éles kristályokból áll.
Nekem tavaly nyáron egy komolyabb ivászat utáni napon indult meg egy hasonló kaliberű kavics , egyrészt a nagy kánikula miatti folyadékvesztés, másrészt az alkohol vízelvonó hatása révén. Ilyenkor kánikulában sokkal gyakoribb az ilyesmi. Egyébként én kiszenvedtem nagy nehezen.
Ami a vicc az egészben hogy megkérdeztem a háziorvosom hogy elküldené-e a követ hogy megvizsgálják laborba hogy milyen típusú, ebből ugyanis leszűrhető hogy milyen ételeket, italokat lehet vagy nem lehet fogyasztani, valamint illetve van amelyik falja követ gyógyszerrel is fel lehet oldani.Megkérdezte ugyan telefonon, de nemleges választ kapott, azaz nem vizsgálják meg.
Persze hogy nem vizsgálják. Ha megmondanák hogy mit ne egyél akkor nem lenne köved, ha nincs köved akkor nem okoz panaszt, nem veszel gyógyszert, nem mész ultrahangra, katéterezésre, kőrobbantásra stb.
Itt nem a megelőzés a cél hanem a tüneti kezelés, amivel nem az okot szüntetik meg hanem csak a tüneteket enyhítik, már ha szerencséd van és jó orvoshoz mész...
Ez igaz is. (úgy erre az esetre mint az egész orvoslásra) miért is nem hívják inkább betegségügynek az egészségügyet? Jobban tükrözné a valóságot.
Ha meg akar valaki gyógyulni akkor magánorvoshoz kell menni.
Isten patikája célravezető. Lásd gyógynövények.
Annyit tudok csak, hogy oxálsavas dolgokat nem célszerű enni a vesekőre hajlamosaknak (hagyma, sóska, mángold, ilyenek), de ezt bizonyára mindenki tudja, akinek szokott lenni és kicsit is utánanézett.
Kemény lehetett, én el sem tudom képzelni, milyen az. Egyelőre még tömöm két pofára az oxálsavas dolgokat.
[ Szerkesztve ]
Miután kiszenvedtem a követ nekem egyből az jutott az eszembe hogy ilyen lehet az mikor az ember azt kívánja valakinek : Hogy a nehézség jöjjön rád!
Persze ilyenkor már vicces.
Van három vagy négy féle vesekő kategória. Azok az ételek csak az egyik félénél kerülendők.Ezért volna kézenfekvő hogy ha már egyszer valaki kiszenvedi magától a követ akkor azt megvizsgálnák hogy milyen.
Mondjuk magánklinikán biztosan megcsinálják, de akár az is megoldás lehet, ha egy kórházzal arrébb próbálkozik az ember.
Igen, mindent elemeztetni kell, hogy életmódváltás szükséges-e, mi okozza a problémát, mi ez konkrétan - lehet egy rejtettebb betegség jele is, ami gyógyítható, csak nem veszik észre. Tudom, hogy nem egyszerű, de nem szabad hagyni, hogy emiatt romoljon az életminőséged.
Nekem az emésztési problémáim kb. 16 éve tartanak nagyon komolyan, azóta hullik a hajam, gyulladt a bőröm, stb. És nekem azt sugallta a család (sőt a háziorvos), hogy ez nem gond, én ilyen vagyok és kész. De, gond, a k.cs.g orvos miatt sok évnyi szenvedés után derült ki, hogy mitől van annyi bajom, amennyi. Most már persze csak a mindennapos rengeteg főzés a baj, meg a drága alapanyagok, mert még drágábbak a késztermékek, és sokszor az is megy a kukába, mert nem bírok annyit megenni.
laktózintolerancia, gluténérzékenység, és epebetegség (immáron epehólyag nélkül - sokszor keveset kell enni, zsíros, hagymás, fűszeres, vajas, tejfölös, tejszínes cuccok is felejtősek), de még hátravan egy vérvizsgálat, mert lehet, hogy ennyiben meg sem áll. A gluténérzékenységet ugyanis nem vizsgálták még, hanem egyszerűen elhagytam az étrendemből, amiktől evés után még jobban kipirosodott az arcom (pl. zabpehely, kenyér), és azóta nem szédülök, nem fáj a hasam, meg ilyen apró kellemes meglepetések vannak még.
Az ciki, mindhárom együtt. Mondjuk a laktózérzékenységre még mindig lehet laktázt szedni, nem?
Egy időben édesanyám kitalálta, hogy a glutén rossz, és felvetette a lehetőségét annak, hogy valamelyikünk gluténérzékeny is lehet (azóta kiderült, hogy neki van nikkelallergiája, ami talán még a Chronnál is keményebb diétát kíván, szinte csak gyümölcsöt és olajos magvakat ehet, azt sem mindet), éppen akkor tejtermékünk évekig nem volt, úgyhogy tudom, milyen a glutén- és laktózmentes diéta. (Fél évig ehhez hozzájárult még a sómentes diéta is, az mindennek a teteje, próbáld ki egy hétig, megéri a borzalmakat, egy só nélküli bableves felejthetetlen élmény.) Habár mindez nem került sokba, mert az étrend alapja a barna rizs és a kukoricadara volt, amelyek akkor még olcsóbbak voltak.
Amit nem ehetek: csapvíz, paradicsom, tejföl (már a laktóz menteset sem) étolaj.
Ha még is eszek ilyet annak az eredménye rövid időn belüli hasmenés.
Na ez a ciki 
Részvétem! Nem hitte el az orvosom (gasztroenterológus sebész), hogy epegörcsöt kapok a szobahőmérsékletű víztől - úgy látszik, nemcsak én nem bírom a vizet, együttérzek! 
Nem vagy esetleg epebeteg?
Nemcsak nem bírom meginni a vizet hasfájás nélkül, már hozzáérni sem tudok, mert pereg le a bőröm... eddig csak melegvízbe nem tudtam nyúlni, mert úgy éreztem, hogy leég a bőröm. Ha elkezdődött az égő fájdalom, egész nap nem tudtam semmihez sem érni, például gépelni sem. Jelenleg itthon vagyok, rohadó ujjakkal, holnap megyek kontrollra a bőrgyógyászatra.
Nekem sem hiszik el, "dehát az csak víz, üditőben is van stb."
Pár éve már tesztelgetem, ha ezeket elhagyom akkor nincs semmi bajom. Addig meg hülyének néznek.
Vérvizsgálat kimutatta hogy magas a bilirubin szintem.
Az nagyon nem jó, ha magas a bilirubin-szinted, hasonló problémád lehet, mint nekem volt. Szakorvos nem mondott semmit? Lázad szokott lenni? Nem érzékeny a hasad nyomásra a jobboldali bordaív alatt?
[ Szerkesztve ]
Szakorvosnál nem voltam 
Tudakolóztam kettőtől még az elején hogy mi lehet a baj, az egyik azt mondta hogy ha tudom hogy ettől vagyok beteg akkor azokat hagyjam ki, a másik hogy ilyen minta, olyan tükrözés.
Gondolhatod hogy melyik lehetőséget választottam...
A bilirubin szintet meg az orvos mondta, hogy valami örökletes dolog. Nem fáj semmim, lázas sem vagyok, több mint 10 éve van ez az allergiám.
[ Szerkesztve ]
Nekem a hajhullásomra azt mondta a háziorvosom, hogy örökölt női kopaszság... legalább ennek alapján ne higgyél egyetlen egy orvosnak, hanem menj el másik orvoshoz, például szakorvoshoz (bőrgyógyász egyből vágta, hogy allergia). Főleg azért ne halogasd a dolgot, mert nekem már annyi kövem volt, mire megműtöttek, hogy annak a határán volt az epehólyagom, hogy kifakad (évek óta gyulladt volt, tele volt kővel az egész, elhalt a fala, stb.)... Az utolsó pillanatban voltam szó szerint, amikor 2 hónapot kellett várnom az ultrahangra, 2 hónapot a belgyógyászatra (a gasztroenterológia 3-4 hónap lett volna!), és a műtétet is 3 hónappal a konzultációm utánra akarták kiírni eredetileg.
A magas bilirubin-szint önmagában nem mond semmit, csak Gilbert-szindrómát, nekem is van. Az avatárom is azért ilyen sárga, a saját színemre lőttem be. Máskülönben ja, a háziorvos egyes esetekben olyan, mintha csak azért volna, hogy ne adjon beutalót sehova, ahova kéne.
[ Szerkesztve ]
Nekem azt mondta a doki hogy ezzel nem lehet mit csinálni, valami rendelenesség.
A Gilbert-szindróma - már ha az okozza, de általában az a legkézenfekvőbb - már csak ilyen, nem lehet gyógyítani vagy kezelni, de nem is csinál igazán semmit. Ha éhezik vagy virraszt az ember, akkor tetőzik a sárgaság.
