a második bekezdésedben szépen körbeírtad a skandináv országokat 
[Re:] Gyere haza fiatal - vajon haza fognak jönni? - BLOGOUT fórum
üzenetek
hozzászólások
"Van lakástakarékunk, de
kell 10-11 (!) év, hogy egy lakásra való
összejöjjön."
Ne haragudj, de ez albérlet mellett nem borzasztó. 30 év hitel az a durva, de 10 év megtakarítás szerintem vállalható.
Vagy félreértettelek.
A hazai mentalitás pedig követi a közhangulatot: ha van az Indexen egy cikk a startup vállalkozások buktatóiról, amibe a kevésbé talpraesett ember belefuthat, akkor a hozzászólások kétharmada azt ecseteli, hogy az ilyen ne kezdjen vállalkozásba, nem való neki. Itthon az az alap, hogy vállalkozni a bürokrácia és a NAV miatt nehéz, és aki ezt nem tudja kezelni, az ne vállalkozzon. Nem (csak) a munkában kell profinak lenni, hanem az adóügyi és hivatali dolgokban, sőt, leginkább abban. És nem árt egy élelmes könyvelőt tartani (akinek a létezését csak a rossz rendszer indokolja), mert a rendszer a kiskapukra van fölépítve(!). Szóval ez az, ami csőd, és ami ennyire kilátástalanná teszi a hazai induló vállalkozások jövőjét. Vannak nyereségesek, és olyanok, akik megcsinálták, igen, de még ők is állandó bizonyítási kényszerben és a hivatalok nyomása alatt teszik a dolgukat. Nem egészséges ez így. Aztán csodálkoznak, amikor a külföldi vállalkozások versenyképesebbnek bizonyulnak, és hogy a hazai ipart gyakran csak az állami megrendelések pörgetik.
A legviccesebb az az, hogy mindezen még akkor is aprópénzből lehetne javítani, ha egy fél százalékkal sem kellene kevesebb adót fizetni utána, és mégis javítaná a közhangulatot és a vállalkozási kedvet.
[ Szerkesztve ]
index... 
zusammen: európa egy lehetőség, amit a csatlakozásunkkal kaptunk meg. élni kell vele. (és nem oligarchia-mutyimódra)
Csak egy példa volt - azt tapasztalom, hogy akinek valamennyire működik a vállalkozása/rendes fizetése van, az igen ritkán érez empátiát azok iránt, akiknek nem sikerült. Ez emberi tulajdonság, még csak nem is magyar sajátosság, de egy rugalmatlan, sőt hátráltató rendszer erre csak ráerősít.
Különben egyetértek...
+1
Azért a költségekkel vitatkoznék. Egy EV kiváltása ami a vállalkozás legegyszerűbb formája, tavaly 70k volt havonta úgy hogy nem csináltál még semmit. Főleg ha főállásban csinálod. Ahogy én tapasztalom, nagyon sok fiatal bepróbálkozna vállalkozással, de pont a fenti dolgok eltántorítják. Így vagy illegalitásba vonul, vagy el sem kezdi. De az ziher, hogy legelején jó eséllyel feketén csinálja azt amit, ha bejön csak akkor "fehérednek" ki, vagy már akkor sem, mert zsebében marad egy vagon pénz, megszokta/tudja hogyan kell okosan csinálni.
De hivatalos vállalkozások is jó esetben csak "szürkék", valamit simliskedni kell, mert eladózod a nyereséget és véged van. Ahhoz hogy 100k-t megkeress vállalkozással hivatalosan, szerintem legalább 250-300k-t kell keresni.
Ha már PH!-n vagyunk, akkor legyen pc szerelés/javítás. Én pl. hivatalosan akarom csinálni, de 2000 huffért nem tudom bevállalni, egekig kell emelnem az árat, pl: 4k rezsiórabérre, különben nem éri meg. Ilyenkor jönnek a képbe a Vérjános a pc sarlatán aki géjmer gépet épít 70k-ból, hiába akkor is hozzá fognak menni.
Így.
saelin
Külföldön is hitelből vesznek házat, a hitellel olyan nagy baj önmagában még nincs. A probléma inkább az, hogy sajnos itthon a többség nem engedhet meg magának olyan hitelt, amiből egy átlagos lakás/ház kényelmesen kitelik.
Pl. két gyermek nyugodt, tisztességes és becsületes felnevelését maradandó dolognak tartom. Generációkon át érezteti a hatását. Emellett bármilyen pozitív példamutatás maradandó és meghatározó lehet. Van aki az atomfizikában jó, van aki töléletesen felmos egy műtőt vagy kórtermet. Mindkettő taníthat, jó példát mutathat a munkája által.
(Írtam egyszer, hogy az exbarátnőm úgy mosta fel a pacsálásom után a fürdőszobát, hogy egyetlen egy csepp víz nem maradt a padlón. Fél perc alatt csont száraz lett a kő. Korábban ilyet még nem láttam és megemelem a kalapom a maximalizmusa előtt. Ez csak egy alapvető példa. Akkor ápolónő volt a Kútvölgyiben, most főnővér Németországban. Jó szakember. Bíztos vagyok benne, hogy ma is fontos eleme a rendszernek. Csak most nem a miénknek.)
[ Szerkesztve ]
A vállalkozás legegyszerűbb formája ma (2013 óta) az átalányadózás, azaz KATA, személyenként 50 ezer pénz havonta (főállás mellett 25) évi 6 milla bevételig, az e fölötti részre egységesen 40% adó. Plusz áfa, ha áfa-kört választunk. Ez kivételesen egy előremutató kezdeményezés volt, de sajnos a gazdaság jelentős részét nem érinti. Mi most ebbe az átalányadózásba akarunk belefogni az ékszerekkel...
Havi 50, de akkor is ha 0 forintot termeltél. Még főállás mellett hagyján az a 25k... meg kell gondolni jó alaposan.
Apropó: A németeknél nem tudom hogy van ez a dolog, de a másodállás tudtommal havi 400euróig adómentes, hogy ez kisebb vállalkozásoknál is így van e, azt nem tudom. De ha átléped akkor már le kell adózni teljesen.
Hát igen, akkor is. De tekintve, hogy még ez is alacsonyabb, mint a bevétel nélküli alapjárulékok és alapadók egy sima vállalkozásnál, ráadásul havi 500 ezer bevételig nem is emelkedik... Azt nem mondtam, hogy tökéletes, de előremutatóbb más intézkedéseknél.
Vannak még anomáliák azért bőven, például édesanyám készíti az ékszereket, de ő egészségi állapota miatt nem tudja a piacon árulni, arra én volnék jó. Én ingyenmunkában megcsinálnám, egy határozatlan idejű megbízási szerződéssel, de az adóellenőr jókedvén múlik, hogy foglalkoztatás leplezésének tudja-e be. (Dupla KATA-t már nem termelne ki, akkor a várható bevétel kétharmada elmenne adóra.) Hasonló meghatározatlanságok vannak az adószámos magánszemélynél, ahol csak a NAV-os emberkén múlik, hogy az adott tevékenységet rendszeresnek minősíti-e - és ezáltal vállalkozás-kötelesnek, amit nem szabad magánszemélyként végezni. Hajjaj, olyan fekete foltok vannak itt, hogy már csak nevetek rajta... kínomban...
A KATA legalább fix, tiszta, nincs mód NAV-os alattomosságra, hiszen a 6 millát úgysem érjük el soha, örülünk, ha a 2,5 összejön egy évben.
[ Szerkesztve ]
szerintem csak annyi a baj hogy évtizedek óta nagyon rossz vezetők vannak, konkrétan tolvajok akik direkt nem a nép érdekeit nézik, ráadásul trianonkor az ország területének több mint felét elvették, ami minden szempontból brutális csapás minden területre
[ Szerkesztve ]
magyarországon az ezer legnagyobb cégnél minimum kétszeres minimálbért lehetne fizetni, nem nem mennének el máshova, max 1-2, de azt a maradék kis helyet meg más befogja tölteni
magyarországi piacot a nagy cégek uralják, kis cégeknek nem igazán van hely, mivel a nagy cégeknél dolgozó milliók kevés minimálbért kapnak ezért a vásárló erő is kicsi, ezért a kis cégeknek még kevésbé van lehetőségük
[ Szerkesztve ]
Egyetértek, de megfordítva, nem ez lenne az alapvető itthon is? (tudom, bezzegitthon, bezzegalehetőségek... )
Persze, megismerni a világot, élményeket és tapasztalatot szerezni jó - na attól tartok, hogy a kivándorolt emberek nagy része nem így tekint a dologra, hanem kvázi menekül, maga sem tudja mi elől. Mert így az egyszerűbb.
"Semmi pénzért nem mennék haza", "itt 4x annyit keresek", "az első fizumből megvettem a bömbit" stb.stb. jönnek az ilyen kommentek 1-1 sikertörténetet boncolgató blogon/fórumon. Igen, és két piréz meg három pomogács a szobatársa a külvárosi garzonban, és hajnal ötre jár mosogatni (kinek nem inge...)
Az a baj, te tipikusan úgy fogod fel a dolgot, hogy vannak a pénzemberek akik miatt rossz a gazdaság. Mindenért ők a felelősek. Ők lopnak meg téged, ők tehetnek mindenről... ők a te "rezsidémonjaid". Tehetnek sok dologról, tehetnek a hibás vezetésről, tehetnek a sok korrupcióról. De merő hülyeség azt hinni azért nem megy a gazdaság... Olaszország is tele van lopósokkal, észak o. meg 1400eurót úgy megkeresel hogy csak mosogatsz.
Igazából kollektíve magunkba kéne nézni, nem csak másra mutogatni. Mert akik külföldön élnek, és azzal példálóznak: "mentalitás", "kultúra" pont ezt értik alatta. Nem nem a gulyáslevest tagadják, meg a karikásostort, szép/jó és mindenki büszke rá, csak ez kevés.
Trianon meg tipikus maszalás, Osztrákok akkor meg mit szóljanak? A németek mit szóljanak? 2 háborút vesztettek, fizettek jóvátételt még az atyaúristennek is. De mikor az egyszeri magyart megkérdezik: ugyan mond már el miért megy neki? Nekünk magyaroknak miért nem? Akkor jön a szenvedő népezés, meg az "elnyomnak minket", félnek tőlünk stb...
Tudod mi a legnagyobb baj? Az álszentség, a hatalmas egó, és a másra mutogatás.
300 forintos vizitdíjért meg ment az asztalverés, nem támogattam azt a kormányt, de jól mutatja mennyi a magyar ember áldozatkészsége a hazája iránt, nulla
[ Szerkesztve ]
A hazai munkavállalók nagy részét még mindig a KKV szektor foglalkoztatja, tehát a kb. 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalatok. (Most hirtelen tíz éves adatot találtam egy öt éves tanulmányban, e szerint kb. 28% volt akkor a nagyvállalatok foglalkoztatási aránya (100. oldal), persze azóta ez változhatott, de a feje tetejére nem állhatott a statisztika.) Fölösleges a hangulatkeltés.
Pedig még ráció is van a minimálbér emelésben. Ugyanis amíg nagyon olcsó a munkaerő, felesleges beruházni technológiába. Minek gépesíteni, ha az ár negyedéért is megcisnálja a proli kézzel. 
valahol olvastam erről elemzést.
rup1u5
(nagyúr)
Eszem ágában sincs haza menni!
Amint lehet a Magyar állampogárságról is le fogok mondani.
Igen, a minimálbér (vagy bármi egyéb bérmegállapodás) emelését a fejlesztések mentén lehet csak elvégezni, és viszont, a fejlesztésnek, automatizációnak is akkor van értelme. Azonban mindezekkel párhuzamosan azt is meg kell oldani, hogy a szolgáltatói szektor arányosan nőjön. A világ afelé tart, hogy a gépek dolgoznak szinte mindenki helyett, ahol nem kellenek nagy kvalitások, mi pedig egymást szórakoztatjuk és koordináljuk, azért kapunk pénzt. Kérdés, hogy ez meddig tetézhető. A mezőgazdaságban már most minimális a dolgozók aránya az elvégzett munkához képest (egy szál ember felszántja egy géppel az egész határt, amikor ehhez az egész község kellett korábban), az onnan kiszoruló (vagy ott a korábbi állapotokhoz képest már eleve elhelyezkedni sem tudó) munkások pedig képességeikhez mérten gyakran csak gyártósorok mellett vagy építkezéseken találnak melót, vagy még ott sem. Az emberek jelentős része soha nem lesz képes a szolgáltatói szektorban dolgozni, a munkanélküliek táborát viszont nem volna célszerű hatalmasra duzzasztani - miközben a társadalom is elöregszik.
Jó kis dilemma, ami még előttünk áll.
[ Szerkesztve ]
