Ez volt az első rész. Sajnos nem fért bele a 15000 karakterbe a téma.

A magam részéről cseppet sem bánom a ''túlnyúlást'', mert sok számomra ismeretlen dologról olvashattam Gratulálok, és nézem a folytatást

Legjobbakat

[Szerkesztve]

Köszönöm, örülök, hogy vannak, akik szeretnek olvasgatni. (Én is így vagyok ezzel.)

A második rész 12.23-án fog megjelenni (''újra'', thx RC kolléga ).

Nekem az első gépem 486 slc alapú volt, de annyira nem volt gáz, inkább az mfm vinyó és a herkules monitorvezérlő volt az, bár ez utóbbival néhány dosos játék szebb volt mint ega/vga módban, lásd Prince of Persia. Ja és még a win3.1 is jól ment.
Én is várom a folytatást.

Jaj hogy gyűlöltem annó a cyrix procimat

''200-as'' cyrix, 166 Mhz órajellel, és egy 133-as pentium teljesítményét nyújtotta kb.

A régi szép idők...
Nekem a 386-os után lett egy PR266-os Cyrix-em! Egyszerűen IMÁDTAM! Olcsóbb volt, mint a 233-as pentium, de már 83Mhz-es alaplapi frekivel ment!! Mondjuk borzasztóan melegedett, a bordát nem lehetett megfogni de soha nem volt vele semmi bajom! Talán ezt a gépemet szerettem a legjobban!
Az írás nagyon jó! Nagyon várom én is a folytatást!

A 200 cyrix álmaim megfizethető procija volt.

Ha jol emlekszem nekem ilyen volt: [link]
Nincsenek rola tul jo emlekeim.

Grat a cikkhez Képeket hiányoltam én is benne, az élvbezetesebbé tenné az irományt.

Amikor hasonló cikkeket olvasgatok mindig elfog a nosztalgia Annak idején nekem is volt egy PR200-am és baromira melegedett órajelét nem lehetett annyira emelni. emléxem még a 133@166Mhz-s pentiumomra, mekkora öröm volt akkor .

Várom a folytatást

nagyon jó cikk! várom a folytatást!

Nekem is volt egy ilyen MII procim, alapban 166 MHz. Tulajdonképp átvertek vele, mert Pentiumként vettem. Aztán kiderült, hogy kissé gyengébb. A Win95 minden extra nélkül csak csökketett üzemmódban indult el vele, amíg fel nem nyomtam az órajelet a BIOS-ban. (333 MHz-re, az volt a max. )
Mindamellett a mai processzeorokat nézve hihetetlennek tűnik, hogy amikor elromlott a ventije, zavartalanul használtam még egy orácskát, és csak másnap vettem új ventit. Elég volt neki a borda. (Húzott állapotban.)
Végülis 5 évig nyúztam.

A gép most anyámnál porosodik. Nincs hozzá monitor. Pedig valamire biztos jó lenne még.

Király cikk, sajna csak a 6x86-ig jutottam el, de majd melóhelyen. Várom a folytatást minden esetre...

Szép idők is voltak azok! Starcraft partik az éjszakában! Quake2 a ''hűanyámmezmáHCjátékosmer egéérel nyomja a múvot'' partik!

Basszus, hogy utáltam, mikor hívtak, hogy nem tudják felinstallálni a SB Live driverét a Cyrix-os gépükre...
A 3. ilyen eset után megfogadtam, hogy csak Inteles géppel fogok kínlódni bárkinek ezután...
Régi szép idők...

Tojássütés.
http://www.rabidhardware.net/index.php?id=44&printable=yes

A régi szép idők. A 6x86-os procimmal anno sok melegedési gond volt, főleg, hogy az alkatrészenként összeállitott CX-es konfigokba gyakran csak egy hűtőbordát pakoltak - felelőtlenül. Igy aztán csodálkozhatott a júzer, hogy 20-30 perc játék után egyszerűen lefagy a gépe. Sajnálom egyébként, hogy a VIA tranzakció után a Cyrix az addig népszerű szférákból egyszerűen eltűnt, mint a kámfor. (A cikk pedig érdekes, még sok ilyet!)

Részemről egy dx2-80-as cyrix proci boldog tulajdonosa voltam elég hosszú ideig, pont a cikkben említett okokból. Ő ment 5 volton, meg az intel, de az meg iszonyat drága volt.
Szóval az intel 66-os volt 14.000 HUF a Cyrix 80-as meg 8.000 HUF.
Valahogy ezek az összegek megmaradtak még a fejemben, a mostani procimat nem tudom mennyiért vettem
Témához visszatérve. A 80-as proci kb olyan gyors volt mint a 66-os intel
Ja és nem kellett alaplapot cserélnem.
Szóval cikk folytatást kérünk.

Es kerult a iP100-s araba (se).



hobizoli

Első gépem alapja 486 DLC volt, mellette külön FPU-val. Azon tanultam programozni, 2002-ig napi rendszerességgel használtam (akkor már 8 éves volt), azon csináltam az összes egyetemi kötprogot, és még a mai napig működőképes. Bár nem is volt olyan olcsó, 12 éve volt a konfig (4 MB RAM, 1 MB Cirrus Logic VLB, 170 MB HDD + VLB vezérlő, 5.25 floppy, táp + fekvő ház, GoldStar 14'' monitor, [mod] 11(?) floppy-s Win31, ennyi) 180K-25 Ft.

[Szerkesztve]

A megahertz roviditve MHz-kent irando.

Nekem egy 6x86L-PR200+(2x75MHz) es egy 6x86MX PR300GP-m (3.5x66MHz) volt, FPU-ban utobbi hozta az P200MMX-t, ALU-ban kb 2x olyan gyors volt, es mindezert olcsobb volt egy P166-nal

A melegedeshez annyt fuznek hozza, hogy a Cyrix M1-M2 CPU 6 millio tranyobol epult fel, koszonhetonen a nagyobb L1 cache-nek is, a P54C ~3 milliobol, az MMX meg ~4.5 milliobol allt, nem csoda tehat, hogy a 1.5-2x tobb tranyo tobb aramot/W-t kajal el.

Ezen a verizon [link] pedig mar a tokozas tetejen kozvetlenul a fekete sapka alatt van a mag (oldalrol benezve lehet is latni, par SMD alkatreszel korbe veve). Ennyit a Intel fele IHS-rol, hol volt az meg '97-ben, eppen akkortajt toltak ki a gyarkapun elso P2-ket, aztan az IHS-t hogy megtapsoltak too-a-late-in-nal meg a P4-nel egyesek


hobizoli

Az IHS ott volt az AMD K6 és K6-2 procikon is már.

Egyébként nem értem, miért nem alkalmazta az AMD a Socket 462 Athlon és Duron prociknál is, miért kellett várni az A64-ig, és miért kellett annyi AMD procinak meghalnia sarkazás következtében...

Miert Cerka2-P3 talan egy sem nyekkent ki? Ugyanugy vedtelen a mag, es ugyanaz a huto valo rajuk, nem kene felrevetiteni, hogy ez csak Athlon/Duron-okat sujtotta.


hobizoli

Teljesen igazad van, a Coppermine Celeronok és Pentium3 procik ugyanúgy le lettek sarkazva, mint az AMD Athlon/Duron procik. Ezt is írhattam volna.

Az Intel hamarabb elkezdte használni a ''kupakot'', már a Tualatinnál és a legelső P4 procik is úgy jöttek ki, míg az AMD csak később, az A64-nél.

Miert Cerka2-P3 talan egy sem nyekkent ki? Ugyanugy vedtelen a mag, es ugyanaz a huto valo rajuk, nem kene felrevetiteni, hogy ez csak Athlon/Duron-okat sujtotta.
A dolog háttere annyi, hogy amíg az emlegetett procik hőtermelése valahol harminc watt körül tetőzött, addig a korai K7 valahol hetvennél. Ehhez járt egy nehezebb hűtő, sokkal durvább leszorítórugóval, nomeg egy magasabban kiálló mag. Magyarán jóval több izom kellet a szereléshez.

Igen, az FC-PGA procikat is le lehetett sarkazni, csak ez azért sokkal ritkábban jött össze. Pláne durva a különbség, ha a sarkazott példányok számát a forgalomba került mennyiséghez viszonyítjuk, illetve a sarkazott, de még működőképes példányokat is bevesszük a képbe.

[Szerkesztve]

Mit nem ertesz ezen? ~2001-ben amikor kijottek a elso P4-k meg Tuacerbonak, volt rajtuk az a IHS sapka es hogy dicsertek miatta a Intel-t, hogy huuuuu mekkora otlet a lesarkazas ellen. Kozben meg mar evekkel korabban hasznalta ezt a megoldalst flip-chip tokozasnal a Cyrix es az AMD is. Kesobb az AMD SZVSZ a plusz holepcso miatt hagyhatta el, meg kulonben is egyszer kell jol osszerakni aztan kesz, de a hutes jobb az IHS nelkul. Az AMD honlapjan egyebkent van kepekkel illusztralt leiras arrol, hogy kell ugy feltenni az akarmijen(!) eros rugos hutot, hogy az ne billegjen felrakas kozben es ne torje le a mag egy sarkat sem, de olyan ecceru kulonben, mint a faek, meg kell fogni az egyik kezzel a mag felett a hutot, hogy az mindig vizszintesen alljon, es ugy beakasztani elobb a fix kampot, majd utana mozgosat. Ennyi. De nehez volt, mi? Persze aki huje es nem elotte olvas, hanem utana az csakis sajat magat okolhatja, orokervenyu viszont, hogy csak a huje ember tanul a sajat karan, es RTFM!
Plusz mivel a K7-nel a hidakkal lehetett trukkozgetni, nagysagrendekkel tobbszor kaptak le roluk a hutest, meg grafitozni/ezustlakkozgatni a hidakat, mint egy Cerka2/P3-nal, aminel semmit nem lehett tenni.


hobizoli

Mit nem ertesz ezen? ~2001-ben amikor kijottek a elso P4-k meg Tuacerbonak, volt rajtuk az a IHS sapka es hogy dicsertek miatta a Intel-t, hogy huuuuu mekkora otlet a lesarkazas ellen. Kozben meg mar evekkel korabban hasznalta ezt a megoldalst flip-chip tokozasnal a Cyrix es az AMD is. Kesobb az AMD SZVSZ a plusz holepcso miatt hagyhatta el, meg kulonben is egyszer kell jol osszerakni aztan kesz, de a hutes jobb az IHS nelkul. Az AMD honlapjan egyebkent van kepekkel illusztralt leiras arrol, hogy kell ugy feltenni az akarmijen(!) eros rugos hutot, hogy az ne billegjen felrakas kozben es ne torje le a mag egy sarkat sem, de olyan ecceru kulonben, mint a faek, meg kell fogni az egyik kezzel a mag felett a hutot, hogy az mindig vizszintesen alljon, es ugy beakasztani elobb a fix kampot, majd utana mozgosat. Ennyi. De nehez volt, mi? Persze aki huje es nem elotte olvas, hanem utana az csakis sajat magat okolhatja, orokervenyu viszont, hogy csak a huje ember tanul a sajat karan, es RTFM!
Plusz mivel a K7-nel a hidakkal lehetett trukkozgetni, nagysagrendekkel tobbszor kaptak le roluk a hutest, meg grafitozni/ezustlakkozgatni a hidakat, mint egy Cerka2/P3-nal, aminel semmit nem lehett tenni.

Az elso PPGA Celeron ~egy evvel a K6/M2 utan jott ki, a Covington/Mendocino magja, amin a huto is felfexik kb 6x/8x akkora feluletu, mint egy 180nm-s K7-e.


hobizoli

[Szerkesztve]