Nagyon színvolnalas és olvasmányos írás(sorozat)! Igazából már régóta érdekelt hogy mi lett a Cyrix-szel, anno több procim is volt tőlük, de sose jutottam el addig hogy utánanézzek. Köszönöm!
Szerintem nyugodtan mehet a Wikipediába.
[Szerkesztve]
hozzászólások
''Szerintem nyugodtan mehet a Wikipediába.''
Gondoltam elsutom a viccet, hogy ''de hat onnan jon'', de... de tenyleg.
A forditas viszont remekul sikerult, nem az a nyogvenyelos ize, amirol messzirol sut, hogy angolbol forditottak.
A magyar wikipedia-ra gondoltam
''Amennyiben arra érdemesnek találtatik, a Wikipedia magyar nyelvű Cyrix bejegyzéseként a fenti szöveteg rögzítem. Ezzel kapcsolatban (is) várom a visszajelzéseket.''
Ezzel nem vagy egyedül... engem is csak kidob a logout kezdőoldalára
Foxi
(senior tag)
Le lett véve, később jelenhet meg, gondolom túl sok volt a Cyrix a főoldalon. De aki szemfüles volt és nem utolsó sorban jó időben volt jó helyen már olvasta
OK, akkor nem próbálgatom folyamatosan...
Yutani: AMD, nVidia, ATI története is jöhet!
Ez így van. Mint első publikációt megjelentető tag, nem voltam képben, de RaceCam kollégával egyeztetve el lett rakva a folytatás szombatra.
Male: Már gondolkodom rajta, melyikkel kéne folytatni...
[Szerkesztve]
Jó kis cikkek ezek...
''Egyesülés a National Semisonductor-ral''
hmm egy időben nézegettem a via c3 procikat árlistaán, hát amikor megláttam hogy ugyanolyan órajelű iCeleron procikat kerülget az ára, hát csak mosolyogtam egyet... nálunk valahogy nem úgy tűnik, hogy olcsó proci lett volna...
Vitatható módon ez a tény az összehasonlítást igazságtalanná tette, méghabár ez a számozás a Cyrix saját marketingje által került meghatározásra.
Ez átment már valamilyen (nem feltétlenül magyar) nyelvi ellenőrzésen...?
Javítottam, hogy neked is jó legyen...
[Szerkesztve]
Natoinal
A ''Semiconductorral''-t helyesen egybe kellene írni az összes helyen a kötőjelezés helyett. (MHSz 215.)
Ezt ismered? [link] Itt is van sok infó a Cyrix procikról. (Én nem csak azokról. )
Johnny Cage
(addikt)
''a Cyrix architektúrális leleményessége tovább él…''
Ez a mondat nagyon betalált. Valahogy egy kissé szomorkás a cikk hangulata, legalábbis azoknak, akik voltak anno Cyrix tulajok. Vagy csak én érzem igy?...
glutamin
(őstag)
Nekem is volt Cyrix procim. Egy 486 dx2-80-as. Texas Instruments gyártmányú volt. Nem kellett rá még borda sem. Ha jól emlékszem nettó 5900 Ft volt. (egy intel dx2-66-os akkoriban 20e küröl volt). Szóval nagyon baráti áron futott és gyors is volt. Kár hogy gyakorlatilag kétszereplőssé vált a processzorpiac. De ugyanez megfigyelhető a VGA piacon is. Ráadásul ha az ATI (AMD) nem kapja össze magát lecsúszik máosdhegedűssé.
Lars
(őstag)
Igen, ez egy sikertörténetnek induló csúnya bukta lett.
Szóval egy kicsit szomorú, de szerintem a ''történelem'' álltalában ilyen, főleg ha az ember már benne élt.
Húúú, de bölcs vagyok sok sör után
Lars
(őstag)
Kb ugyanebben a helyzetben voltam anno én is, csak én drágábban vettem az én dx2-80-asomat
Régi szép idők
TomiFiu
(tag)
Hát igen. Nekem is volt egy Cyrix DX2 v80 -as CPU-m (most itt figyel az aszalon a CPU gyújteményem )
Az akkor még úgy kaptam, de később már AMD-re váltottam (mai napig). Viszont amikor sikeresen elfüstöltettem az AMD K6 200-as procimat overclock végett akkor pénzhiányból kifolyólag még az nap a közeli számtek üzletbe vettem egy Cyrix MII procit és miután az 2.5 x 75MHz = 188MHz -en ketyeget hivatalosan, így alapból előszőr 200MHz-n majd 250MHz-n hajtottam és úgy bírta, hogy nem is melegedett különösebben.
Viszont ennek ellenére a játékokban azért még így is egy kicsit érezhető volt a gyengébb teljesítmény, ellenben az office és egyébb progiknál ahol nagyon is gyors volt...
Az Acorp 5TX52-es alaplapom PR300-nak is ismerte így fel.
---------------------------------------------------------->>>
Ja! Most jut eszembe! Azért is kellett ferkit növelnem mert a 75MHz-es busz frekin valamelyik kártyám (lehet VGA?) nem igazán működött, de 83MHz-en már újra 33MHz-et adott a PCI-nak az alaplapom... Legalábbis ez dereng
Amúgy a Wikipedia-ra ez a magyarnyelvű iromány nyugottan fel is mehet..
[Szerkesztve]
Köszi, hogy szóltál a végződések miatt, én még oldschool szerint írtam, ahogy tanultam anno. Vagy rosszul tanultam volna meg?
A linkelt oldalt nem ismerem, de ahogy nézem, inkább technikai adatokkal szolgál. Én olvasmányos formában akartam megírni a magyar verziót, mivel egyrészt a Wiki eredeti bejegyzése is egy ''elbeszélő költemény'', másrészt én személy szerint is inkább az ilyen írásokat kedvelem (valamint sokan másik is, ahogy a hozzászólásokból látszik(.
Ha valaki a tisztán technikai adatokra kíváncsi, rákeres a Neten (pl. a te linked, amiért köszi!), és azt hiszem, ez így van jól.
A sandpile-t épp a részletes adatok, kódnevek, sőt fényképek miatt linkeltem. Nem azért, hogy onnan átemelj pár oldalnyi táblázatot ebbe az írásba.
Egy kis érdekesség:
A képen látható processzornak a kukapja csak a processzormag tetejéhez van ragasztva, azaz körben, a széleinél nem érintkezik a kerámia tokozással. Ezt tapasztalatból mondom, mert sikerült hozzájutnom egy ilyen procihoz.
AnTi
(csendes tag)
Akkora jó ez az írás! Csak most jutottam odáig, hogy elolvassam, és teljesen le vagyok nyűgözve!
Én még anno a 486 DLC-vel találkoztam (nem volt szívem csücske ), de azóta csak itt-ott hallottam ''róluk''...
Köszönjük ezt a profi cikket!
Godefroy
(senior tag)
Mondjuk a Direct Low Cost procik nem éppen a csúcskategóriát képviselték így nem csodálom, hogy "nem volt a szíved csücske"
Urak,
A cikkem felkerült a Wikipediára. Köszönet egy önként jelentkezett kollégának, B. Zsoltnak!