Jó dolgokról írsz és jókat , de sajnos elég nehezen érthető a szöveg mert a sorok nem valami logikusan vannak felépítve, ide-oda csapongsz az infók között.
A fogalmazás mellett pár kép is feldobta volna szerintem.
Ami pedig a legfontosabb, nem derül ki miért is írtad ezt a cikket. Tudom, már a cím is úgy szól: ''csak úgy'', de Én azért kíváncsi lennék rá.
Ha már ilyen jól tájékozott vagy a témában és tényleg ilyen jókat írsz, írd szerintem úgy, hogy más is tudja értelmezni, feltudja használni azt a tudást amit itt szeretnél átadni, akár egy házi vízmelegítő rendszerről akár egy kerti világításról is legyen szó.

Bocsi, ezekért a szavakért, csak segíteni akartam.

(Mellesleg napenergiahasznosításból írtam annak idején az évfolyamtervemet az egyetemen.)

Hát egy kicsit száraz. Pár ábra tényleg jó lenne hozzá.
Kiv leszek a jövőben mit tudnak majd kihozni még ebből ill milyen természetbarát magas hatásfokú energiaforrások kerülnek használatba.(Nem hegyoldali háznál. )

Ilyen természetbarát megoldás lehet még a hőszivatyú.Jó dolog ez a napkollektor merthát a napból nyert energia az év nagy részében ki tudja szolgálni melegvíz igényünket ezzel csökkentve a kiadásokat és természetesen természetbarát is.
De spórolni nem csak így lehet hanem az épületek megfelelő szigetelésével gátoljuk a hőveszteséget.Manapság a 44cm-nél véknyabb tégla falakat szigetelni kell mert nem érik el a mai előírt szabványt.
Csak sajnos az ilyen dolgokra egyenlőre nem igazán van pénz, remélem idővel ez változni fog.

Nem egészen ide kapcsolódik, de azért ha megengeditek, megosztom saját tapasztalataimat alternatív megoldásokkal kapcs:
Nekem talaj-hőszivattyús rendszer van, tavasszal jön hozzá a napkollektor. A ház maga 44-es polotherm, + 5 cm szigeteleő + klinkel, a tetőn is 12-es (tető)szigetelés (nem üveggyapot, de ez itt nem a reklám helye ) van, meg az üvegezés is dupla, tehrmoplan. A ház még nem lakott, 16 fokra van állítva. Most csak a hőszivattyú megy, kb 4 naponta kapcsol be 1-2 órára. Maga a ház félezer négyzetméter, és így kb 30-40 HUF között jön kia fűtés decemberre, kcisit hidegebb idővel (-10) számolva.
Na ezt csak azért írtam le, mert maga a fűtési rendszer beruházási költsége lényegében megegyezett egy hagyományos gáz+légkondi megoldással, szóval hosszú távon van létjogosultsága minden hasonló (nap, geotrmikus stb) megoldásnak, főleg, hogy 2007-ben jön nálunk is a hőszivattyús tarifarendszer, lévén, hogy Szlovákiát kivéve mindenhol lényegesen olcsóbb az áram, náluk pont ugyan annyi, mint nálunk.
Nekem az írás tetszett, én értettem jómagam is foglalkoztam az egyetemen a témával, csak pár éve még sokkal hosszabb volt a megtérülési idő az iylen dolgoknak, ma már mások a tendenciák.

Belátom, tényleg csapongó kicsit az írás. Ígérem, megpróbálom valamivel jobban rendbeszedni a dolgot Egyetlen mentségem, hogy a nagyrésze kifejezetten azért született, mert néhány önjelölt környezetvédő felb@szta az agyam a marhaságaival.

Az ábrákkal az a gond, hogy pillanatnyilag csak nagyon korlátozottan érek rá, ugyanakkor a netről összeguberált képeket meg nem szeretem használni.

A napkollektorok is elég nagy falatot jelentenek. Két-három írás még minimum 'benne van' ebben a témakörben, úgyhogy a többire egyelőre nem szeretnék kitérni. Majd, később, talán

Hőszivattyúról röviden: hacsak nem valami nagyobb építkezésről van szó, vagy be tudsz vonni extra támogatást a dologba, akkor érdemes várni még pár évet. Egyelőre itthon a technológia és a hozzáértés is csak olyan áron elérhető, ami miatt a megtérülés elég kétséges.

Magánházban egyelőre csak annyit érdemes tenni, hogy (a már-már kötelező jellegű szigetelés mellett!!!) a fűtési rendszert alkalmadtán valami alacsony hőfokon üzemelő megoldásra cseréled, valamint gondoskodsz elegendő helyről a későbbi fejlesztésekhez.

Hozzátenném még, hogy a hőszigetelés ugyan nagyon jó és szükséges dolog, de úgy el lehet vele szúrni egy házat, mint kevés mással. Csak óvatosan, ésszel!

Valami link, vagy több infó erről a hőszivattyús tarifarendszerről..?

Na ez a hőszivattyú dolog engem is nagyon érdekelne. Tudnál, esetleg priviben segíteni a tervező és kivitelező keresgélésben?

A cikk nekem is tetszett, én is értettem. A hőszigetelőüvegről annyit, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy azon belül milyen. Ezeknek is van 'támadási felületük' és fontos ügyelni arra, hogy melyik irányban szeretnéd csökkenteni a hőáramlást. A mai üvegek egyébként nem feltétlenül a jó fényáteresztésükről híresek, mert azt már feláldozták a hőszigetelés oltárán. Persze ez nem annyira szembetűnő, de igazán jó hőszigetelő üvegszerkezet, ami mindig legalább üveg-hüszigetelő közeg (manapság leginkáb vmilyen nemesgáz keverék)-üveg rétegekből épül fel, már legalább négy helyen veri vissza a fényt. Többek közt, ez is az oka, hogy egyre nagyobb üvegfelületeket képeznek a házakon, ami viszont nyáron felveti az üvegházhatás problémáját. Így lehet nyáron klímára elkölteni a télen megspórolt tízezreket...

Uff

[Szerkesztve]

Többek közt, ez is az oka, hogy egyre nagyobb üvegfelületeket képeznek a házakon, ami viszont nyáron felveti az üvegházhatás problémáját. Így lehet nyáron klímára elkölteni a télen megspórolt tízezreket...
Ahol ez így ebben a formában gond, ott ki kell zsigerelni a tervezőt, aztán keresni egy másikat, aki megmondja, hogy mit is lehet nyáron csinálni a nagy üvegfelületekkel.

Mivel a beesési szögek mások nyáron és télen, általában egyszerű eszközökkel is minden gond nélkül megoldható, hogy télen besüssön a nap, nyáron meg ne.

De végső esetben még egy előtető is nagyot lendíthet a dolgokon.

Ui.: kivitelezőket könnyen találni a neten... Az ár viszont elég húzós.

[Szerkesztve]

Úgy tudom, ez attól függ, honnan dolgozik a masina.

Szálas hőszigetelés alkalmazásával annyira csak nem lehet elbaltázni mert így nem zárjuk le teljesen a házt, ki tud szellőzni a fal.

Egyenlőre csak az Uniós dolgok. Még hivatalos nincs. Mivel 2007 folyamán szándékoznak bevezetni a szabad szolgáltató választást az EU-ban, így a hazai szolgáltató kényszerhelyzetben van, de amúgy is már tervbe van véve, mivel csak nálunk nem létezik ez a fajta tarifa, és a hőszivattyú egyre népszerűbb megoldás itthon is - persze nem olyan ütemben, mint más országokban, de azért terjed.

Azt intézi a kivitelező cég.

Nos a hőszivattyú már annyira nem is elérhetetlen árban, mint akár 2 éve volt, és a megtérülési idő is kezd belátható távlatokba kerülni itthon is.
A hőszigeteleés valóban hasznos, csak megfelelő anyagokat kell használni. Nem véletlenül vannak különféle dolgok. Csak figyelni kell, hogy merre mit akarunk leszigetelni. Nem egy nagy ördöngösség, csak oda kell figyleni, és egy építkezésnél már igazán nem ezen illik spórolni. Most ''jó lesz ide a sima hungarocell is'' című részekre gndolok...nem véletlenül van külön tetőszigetelő, külön falszigetelő stb anyagok. A ház hőveszteségi tényezőjének minimalizálása a cél, a mximális szellőzés mellett. Ez kompromisszumot jelent, mint oly sok minden más is.


[Szerkesztve]

A kérdést nekem szántad, másnak vagy úgy általános?

[Szerkesztve]

Meg kell említeni, ennyi. Amúgy ez is csak kis hazánban szokás...erre bánya jogi...

Eleve, mire valaki eljut odáig, hogy nem csak a hungarocellről hallott - illetve még inkább: az első generációs hungarocellpakoló kisiparosokat kezdik kiszorítani a szakemberek...

Nemtom ki hogy van vele, de azért én szeretek tájékozódni, mielőtt bármibe bele kezdenék. Főleg, ha az egy életre szóló valami, pl egy ház...aki tudatlan, az az ő baja

[Szerkesztve]

Én magam teljesen meg voltam elégedve a fogalmazással és annak tartalmával. (aki nem érti használjon talán értelmező kéziszótárt). Valamin hálás is vagyok az itt elnyert infók végett, mivel éppen napkollektoraimat tervezem.
Ha lúd legyen kövér egy parabola, egy vákuumcsöves, egy légcserélő kollektort. Mindezeket saját gyártás és kivitelezésben szeretném megvalósítani. Ehhez viszont rengeteg infóra van szükségem ezért is böngészek mindent a netten. Igaz igen időigényes a lehető legtöbb tudást beszerezni, főleg, hogy nagy részét többször is olvassa az ember, de minden okos emberke hozzászólásának igencsak tudok örülni (a lökötteké viszont szórakoztat ).
Eddig nagyrészt pappírra van vetve minden egy kivétellel és azzal sehogy nem birkózok meg – nevezetesen a napkövetéssl.

egyetértek az előttem szólóval, inkább első ránézésre néz ki veszélyesen. talán fejezetcímek segítenének az átláthatóságban, azokat végigfutva lehetne tudni mit várhat az ember az írástól.

részemről szokás szerint ingyér akarom a jóságot, megpróbálok minimális összegből valami vízkeringetős cuccot összehozni. egy köbös műa tartályt (ibc-t) képzeltem el, ezt melegítené nappal a kollektor, következő reggel meg az ebben kígyózó kazán melegvízhez bemenő csövét melegítené valamennyire...

Fűtésrásegítés dolgában kuccs ide: [link]
Ennél olcsóbban nincs semmi Illetve a felmerülő kérdéseidre nagyon szívesen választ adnak ott - de még a tervezett konkrét cucc kibeszélésére is szívesen vállalkoznak.

HMV dolgában is elég sok oldal működik. Ami lényeges, hogy bár a kollektoron tudsz spórolni, a vizes/nyomás alatti részeken nem igazán. (A kollektor maga csak a dolog harmada! ) Azokat érdemes rögtön profi, bolti cuccból összeállítani. Ugyanakkor a kollektor minősége határozza meg az éves üzemelési időszakot, így hosszú távon bizony azt is érdemes lehet profi cuccra cserélni...

Legolcsóbb/legkorrektebb cégnek ebben a tárgykörben eddig ők bizonyultak: [link]

... egy parabola, egy vákuumcsöves, egy légcserélő ...
Ambiciozus terv, de a napkövetéses parabola igazából csak játszani jó. Azonos felületen effektíve semmivel se hoz több hőt, mint a többi, ugyanakkor rengeteg vele a macera. Csak akkor éri meg, ha valami okból neked egy pontban kell 3-400 fok - de egy háztartásban mikor kell ekkora hőmérséklet?

Napkövetés: a több műholdas parabolák eleve egy tengelyes szervóval mennek. Ha a tengelyt néhány naponta/hetente hozzáigazítod a föld tengelyéhez, akkor elvileg elég neked egy óramű is. De többen csináltak már napkövetést, pl. a fentebb linkelt oldalon is: konkrét kérdésekkel nyugodtan fordulhatsz hozzájuk.

Az én projektem:

Már régóta forraltam egy tervet, hogy a villanybojlerjeink fogyasztását miként lehetne csökkenteni, a számlánk 30-40%át teszi ki ez a tétel ezért alternatív megoldást kerestem. Ma elértem a végére. Remélem.

Kell hozzá egy napkollektor (csinált vagy vásárolt), egy tetőfedő, egy vízvezetékszerelő és egy terv, hogy mit hogyan hova. Nyitott rendszerű bojlereket közvetlenül töltő rendszert akartam, kb ez a legolcsóbb megoldás.

Napkollektort kivállasztottam, tetőfedővel a keretet feltettem a tetőre, a vizessel a csövezést megcsináltattam, tegnap este meg bekerültek a helyükre a vákumcsövek is és indult a "móka". Nem tudom mennyi a vezetékes víz hőmérséklete, úgy 15-20 fok között saccolom. Reggel ugye ezzel kezdtünk, na de este...
Elővigyázatosságból no meg kíváncsiságból beraktam a rendszerbe egy hőmérőt a lejövő víz ágba. Ma változékony napunk volt, borús, napos, meleg, szeles, tehát nem egy olyan egész nap tűzős kánikula, ennek ellenére az esti fürdésnél a bojlert töltő csövön figyelő hőmérő 58 fokos vizet mutatott.
Felírtam az északai áram állást, remélhetőleg télig jelentős fogyasztás nem lesz rajta.

a napelemekről múltkor volt ereszdelahajam az sg.hu-n. akkor utánanéztem, és a sharp legújabb paneljei sem csinálnak 15%-nál többet. ezt csak a 20%-ra, amit az elején említesz. papíron többet mutatnak, csak nem 25 fok, hanem 50-60 fok az üzemi hő és ott már van -10%-od.

amúgy én is vettem egy vákuumcsöves cuccot, meg egy 1000 liter puffer is be van már csomagolva. de nagyon lassan haladok...

[ Szerkesztve ]

Nalunk 38cm leier +16 cm szigeteles, teton 25cm kozetgyapot. Feluletfutes vegyeskazannal, 1m3 pufferral, teton kollektor. Kivancsi leszek en is az elso teli szamlara. Gaz nincs. Szinten felezer m2.

a szigetelés már magában sokat jelent. nekünk alul 5-10, oldalt 10 centi a vastag vályogon, fent 10 + 15 cm van. a tavalyi szezon leghidegebb éjszakáján (-18,x) az este 10-kor mért 21 fok reggelre csak 18 fokra csökkent, egész éjszaka nem kapcsolt be a fűtés. oké, hogy csak 80 m2, de az éves átlag gázszámla 13 ezer lenne. ha átállunk tömegkályha + napkolira akkor már mi küldjük a csekket a tigáznak.

tudom, hogy ez nem túl szép, de a hőszivattyú szerintem zsákutca. ha ötöde az energia (ami ha jól tudom optimális állapot, fajtától és hőmérséklettől függően lehet csak fele is), akkor is dupla olyan drága a villany, mint a gáz. azaz már csak 2 és feled ár. mindemellett ugyanúgy gridfüggő a rendszer, mert télen napelemmel nem hajtasz ki kilowattokat. meggyőződésem, hogy a tömegkályha a vízkörbe is kapcsolva, esetleg peltier modulokkal a jövő. az autonóm hajtja a szivattyút, megfelelő mennyiségű peltiernél még áramot is termel 0 veszteséggel (mert a perltier 95% vesztesége mind a vízkörbe megy). munkaigényesebb, meg 3 évnyi fát el kell tudni rakni valahova.

[ Szerkesztve ]

ez vicces volt, előbb olvasgattam vissza és csak lestem hogy nem is emlékszem hogy ezt írtam mostanában. aztán nézem 2007.

ja, hát én a prémium cuccot vettem a permanenttől, végignyálaztam a (nem csak hazai) piacon elérhető összes megoldást, de keresztmetszetekben meg felépítésben még mindig meggyőzőbb, mint a többi.

nekem az az elborult tervem van, hogy nyílt rendszer lesz, de mégse drain-back. bele akarom dugni a két csövet a köbméter vízbe, másik végeket a koliba. aztán valamilyen egyszerű módszerrel felszívom a vizet gyűjtő -20 centire, úgy hogy az a felső 20 centi elég hosszú legyen ahhoz, hogy a koli felől ne tudja megfagyasztani a téli éjszaka. nyilván brutál szigetelés lesz, tán 10 centis polisztirolba lesznek a csövek csomizva. ha beválik, akkor annak több előnye lesz:

-nincs primer hőcsere
-nincs fagyálló (a víz egy egyenes csőoszlop a szintén colos padlófűtés csőből, szóval nem kéne megfagyjon)
-keringetőszivattyú napelemről képes kihajtani (csak 20 centit kell emelni)
-nyáron nem fő meg a fagyálló (bár a koli üresjáratos tartósságától félek, de ponyvázni nem szeretnék. esetleg autó hűtő + sok dc ventis kényszerhűtést is elképzelhetőnek tartok, ha 80 fok fölé menne a víz, akkor nem lenne üresjárat)

mindennek a tetejébe azon is filóztam, hogy akár ráköthetném egy mondjuk 20w napelemre is, a víz magasságának beállításával talán el lehetne találni a munkapontot. persze ez több szempontból is vérzik, de romantikus.

a köbös tartályba 4 párhuzamos brutál hosszú (100e pénz) réz csőkígyó kerül majd, amire még valami alu felületnöveléseket akarok rögzíteni. ez a csőkígyó gyak a bejövő hideg víz lenne (kazán betáp után - azt nem piszkálom), a végén egy termosztatikus szeleppel, ami 40 fok körül maximál.

a hidegvíz csapot kinyitva meleg víz jönne, sima "hideg" vízzel lehetne zuhanyozni. a mosógép és mosogatógép is ezt kapná. a megoldásban az lenne a szép, hogy a tartály hőjét 100%-ban kihasználja az ember. ha a csőkígyó csak 1 fokot melegít, akkor a fűtőszál egy fokkal kevesebbet. magyarán a mosó/gató gép erejéig áramot állítanék elő 80% mínusz veszteség hatásfokkal, egyetlen nagyon hatékony hőcserével.

Mindig elcsodálkozom ezeken a bonyolult építményeken. Hobbinak tökéletes, de használni...
Munkatársam épített egy napkollektort magának, annyit tesz vele, hogy simán rákötötte a bojler bejövő ágára, azaz azon keresztül kapja a bojler a vizet. Illetve nem olyan simán, mert egy termoszelepet használ, amivel "csak" annyit csinál, hogy ha 15 fok, vagy afölötti hőmérsékletű a víz a kollektorban, akkor kinyit, egyébként zárva tart, azaz simán a rendszerből veszi a vizet a bojler.
Minden alkatrésze kisboltban megvehető, egyszerű, működik, pénzt spórol és még olcsó is volt... Milliók költése nélkül is nagyon sokat lehet spórolni.

és egészen az első fagyos éjszakáig működik. brilliáns.

Mivel a tavalyi -20 fokban is működött (bár azt nem tudom, hogy töltötte-e a bojlert), ezért nem fagyott szét. Azt nem írtam, gondoltam egyértelmű, hogy megfelelően körbe lett szigetelve, nem tessék-lássék módszerrel. A fagyveszély esetére betett egy hőmérőt, hogy lássa, hogy ha gáz van, de nem kellett közbeavatkoznia (gondolom leeresztette volna és kész).

minden bizonnyal. van egy dobozod, abban egy cső (ez a kollektor). ez a doboz magától lehűl -10 fokra éjjel. az ebben lévő víz meg nem fagy meg, merthisz csak.

gondolom a bojlerrel van fűtve a koli, legalábbis ezt a következtetést lehet levonni a fent leírtak alapján. mondom, tuti cucc.

Nem. Olvasd el még egyszer, amit írtam. Ha inkább értetlenkedsz, akkor vess magadra.

bocs, de értetlen dolgokat írsz. odakint télen megfagy a víz. ez idáig annyira nem értetlenség, gondolom.

ha nincs többlethő ami odamenne, akkor még akkor is megfagy, ha körbe szigeteled a csövet. a fizika már csak ilyen értetlen. szerinted a hasonlóan jól szigetelt napkollektorok hasonlóan jól szigetelt csöveibe miért raknak méregdrága kemény fagyállót az értetlenek?

(ne arra gondolj, hogy reggel kisüt a nap, mert télen nem süt ki a nap minden reggel. hetekig nem tartja a hőt)

akkor, ha ebben a rendszerben mégsem fagy meg a víz, akkor az bizony valahonnan hőt kap. tekintve, hogy a leírásod szerint ez egy bojler meg egy csőkarika a bojlernél feljebb, jobb híján a bojlerből kaphat csak meleget az értetlenje.

ami az értetlen fizika szerint egy szimpla gravitációs áramlás, a bojler meleg vize az álló keringető szivattyú mellett felvánszorog a koliba. máris megtörtént a csoda, a villanyfűtött tető.

de ha pontosabban leírod a rendszer kialakítását, összetételét pontosabban tudok cáfolni és ellenőrizheted. addig kénytelen leszel elhinni ezeket az általános iskolás fizikai törvényeket.

[ Szerkesztve ]

Én is olyan rendszert raktam össze, ami közvetlenül tölti a bojlereket a házban. Mindenféle segédberendezés, hőcserélő és áram nélkül. Pár napja 60 fokos víz jött le, azóta naphiány okán már csak 40 fokos. Bár még hosszútávú tapasztalatom nincs, de az áram számlánk súlyos ezresekkel apadt.
Mivel nem fagyállós a rendszer, ezért a kemény hidegeket nem bírja, de minusz pár fokig menni fog, a tartály és a külső csövek szigeteltek, aztán leürítem és várom a tavaszt.

Ejj, mik elő nem kerülnek

A sörkollektor.hu azóta fizetős, a Permanent szerencsére megvan, ahogy volt.

- 'lengő' vizlábat nem nagyon tudsz jól hőszigetelni: már csak maga a párolgás is elvisz annyi hőt, hogy polisztirol ide vagy oda, belefagyjon a csőbe a viz.
- réz/alu/viz - a hárómból csak kettőt szabad közös rendszerbe...
- rendes mosógépek alapból tudnak olyat, hogy hideg/melegvizes rákötésük is van, és onnan szlopálják a vizet, ahonnan kell

Szerdán feltöltöttem a kollektort, indult az üzem.
Tegnap este 40 fokos víz jött le e a tetőről.

Jut eszembe, nem érdekel valakit egy zsír új nyomásfokozó szivattyú?
Nekem nem kellett végül a rendszerbe.
Vilo típusú automata áramláskapcsolós nyomásfokozó szivattyú
Feszültség: 220-240 V
Teljesítmény: 90W
Fordulatszám: 2860 r/min
Vízhozam: 12-18 l/min
Bemenete/kimenet mérete: 15 mm (0,6")

Ja, elkelt a szivattyú.
Ma már 80 fokos a lejövő víz.

Az szép :-)

Forrongás ellen mit tud a kütyü?

Tavaly letakartam pár csövet a 100-as időszakban.
Ezzel csak az a gond, hogy manuálban ki-be takargatni, hogy lekövessem a hűvösebb időszakot elég macera. Idén még meggondolom, hogy megéri-e vagy hagyom forrni.
A túlfolyót egy vékony slaggal levezettem az ereszig, így a forrás nem fröcsköli össze a csöveket meg a cserepet, hogy szép fehér kicsapódás borítson mindent.

Hello meg van meg a szivattyu,erdekelne ISTVAN

Szia
Pár hónapja elvitték.

ilyen vákuumcsöves kontra jégverés tapasztalata vagy híre van valakinek? a legutóbbi jégverés itt nálunk elég ijesztő volt. hozzáteszem nálunk nem volt vészes, csak a hangja a hullámlemezen. viszont láttam egy-két jégkáros kocsit a neten, ami olyan durva, hogy nem is igen tudom elhinni. azért valahol reménykednék benne, hogy a tető síkjánál is kicsit meredekebbre állított cucc atombiztos lesz, és nem tud rajta a jég erőt kifejteni. van valakinek ezirányú infója konkrét telepítés + csúnya jég kapcsán?

Egyik ismerősöm is járt autóval úgy, hogy jégverés után mint a golflabda, úgy nézett ki a teteje.
Az enyém 2cm-es jégesőnek ellenáll, legalábbis ezt mondják.
Szerencsére még nem lett kipróbálva.