Hát irták sokan hogy aki 2x nem sír a film közben az érzéketlen fatuskó. Én nem hogy nem sírtam de majdnem bealudtam rajta. Ebben a filmben is van egy olyan rész ami burkoltan feminista dogmákat programoz a női nézők agyába. Miszerint a nő a mindenható teremtő, és képes egyedül is helyt állni férfi nélkül is képes felnevelni a gyermekét. Szánalmasnak tartom hogy tele van a média ezzel a férfit bármikor eldobhatom ha már megvan a gyerek dologgal. A japán társadalom már szétesőben van.

[ Szerkesztve ]

Az oké, hogy neked nem tetszett a film, nincs ezzel semmi baj. Azt viszont nem igazán értem miért kell szapulni azokat akiknek igen. Neked ettől jobb? Többnek érzed magad tőle? Döbbenetesen sok ember csak úgy képes valami kapcsán véleményt nyilvánítani, ha közben lehülyézheti a maradék 7 milliárdot. Gondolkodj el ezen egy kicsit ha van pár perced.

Ami a filmet illeti, szerintem viszonylag könnyű átlátni, hogy a sci-fi része csak körítés. A problémáid nagy része innentől fogva teljesen irreleváns, arról meg nem a készítők tehetnek, hogy mást szerettél volna látni mint amit kaptál.

A készítőket szapultam elsősorban, nem a nézőket. És igen, ha csinálunk valamit azt csináljuk rendesen. Ez a film minden szinten -nem csak Sci-fi vonalon- egy hiteltelen szar volt.

Egy scifi filmben belekötni a jelenlegi fizikai álláspontok alapján ultraröhejes. Bezzeg gondolom a starwars überkirály a lézerkardokkal a halálcsillaggal meg jedierővel.
Tipikus példája hogy kurvára nem érted és nem is akarod megérteni a filmet, és mindenki más hülye, aki szerint ez mégis jó film.
Gravitációban hasonlóan nem lineális idő volt, de tudom az is szar film.

Viszonylag újkeletű az, hogy eszközként van használva a műfaj, valószínűleg kell még egy kis idő, hogy mindenkinek leessen, hogy ezek (a Gravitáció egyébként remek példa) nem az űrkaland kategóriában versenyeznek.

Neked fogalmad sincs, hogy mi a sci-fi. A lézernyalábokkal lövöldözős űrcsatás valami a sci-fi egy kis alkategóriája, vagy esetleg akció sci-fi, ha nevet akarunk neki adni. De ez is csak az esetek egy részében igaz. Pl a Star Wars sem sci-fi, hanem fantasy. S hogy mondjak egy jó példát a kőkemény sci-fi-re: Az őslakó. Na ebben semmi sem történik, csak egy szobában beszélget néhány ember. A sci-fi lényege mindig egy (ál)tudományos jellegű ötlet.

Amúgy szerintem jó volt a film, végre valami értelmes sci-fi-t láthattam.

[ Szerkesztve ]

Nekem sem tetszett a film, de nem azért, mert rossz lett volna, hanem mert előtte már olvastam az eredeti novellát, amit a film nem tudott visszaadni. Ezért volt összecsapva a vége, mert az filmes eszközökkel nehezen visszaadható.

Nekem tetszett a film. Hogy őszinte legyek, csak a szokásos hülyeséget utáltam benne (nem tudjuk mi az? Atomot neki..., még ha konkrétan most C4 is volt). Egy kicsit rövidnek éreztem, a végét pedig eléggé összecsapottnak, ezen felül üdítőnek hatott a mostani felhozatalban.

Ó, úgy látom, te már megválaszoltad a fajok közti kommunikáció, a (lehetséges) idegenek inváziója elleni védekezés, az idő és az érzelmek összes kérdését is. Kíváncsian hallgatunk

Ha a film legnagyobb hibája az volt, hogy kontingencia miatt kirendelnek egy korlátozott hadsereget az UFÓ-hoz, akkor az egy nagyszerű film volt (mint ahogy valóban)

[ Szerkesztve ]

Nekem a képi világa nem tetszett (minden színetlen és kontraszttalan volt) és hogy a film jelentős részében kihangosított szipogást és lihegést lehetett hallani (pont mint egy elbszott pornó).
A történet jó , de a fenti kettő agyoncsapta. A végén már azt a hülye sport módot kellett aktiválnom a tv-n h ne fekete-fehér filmet kelljen néznem.

Ööö. Ez olyan, mintha a Saul fiát feleffektezted volna egy kis színszűrővel és CGI-vel.

Hagyjuk a Saul fiát, mert ott a színészi nem játék volt a sok nekem.
Ha ennyire akartak volna "művészetet" belevinni egy sci-fi-be, akkor teljesen fekete-fehéren kellett volna forgatni. De az hogy szó szerint tikkelni kezdett a szemem az erőlködéstől mert nem láttam semmit este, két méterről a 40"-s tévén... nos az nekem nem értékkel bíró, hanem inkább kerülendő. A Gravity is sci-fi volt, és a kaka történet mellett is lehetett látni hogy kaka. Hogy bele ne lépjünk

Milyen művészetet? Maga a film az eleve művészet. Legfeljebb vannak művészfilmek, amit az alkotó sem ért. Szerintem lehet a tévéden volt szénnéhúzva a kontraszt, mert én mindent láttam. A színekkel játszogatás pedig mindig is alap volt jobb filmek esetén, elég hülye érv egy film ellen. Olyan, mintha a rockzene ellen azt hoznád fel, hogy sok a gitár.

A Gravity tényleg egy nulla sztoriból áll, de olyan valósághű élményt adott, amit soha sehol. Persze ez nem mindenkinek tetszik, szerintem pl a Felhőatlasz egy khm.

[ Szerkesztve ]

Jó hát a felhőatlaszt 3 nekifutásból sikerült nem végignéznem.
Nekem a teve be van állítva a lehető legtermészetesebb színekre. Érdekes minden más film látszik rajta. Ez nem. A forrást gondolom nem kell nevesíteni, fhd.

én moziban láttam, valóban kicsit fakó volt, de nem mondanám rá hogy túlzásba vitték. én megszoktam az első tízperc után

Amikor megmutatták végre azokat a polipszerű bizbaszokat, már tudtam, hogy kula filmet nézek.

Szintén zenész, kár azért a természetemért, hogy végig szoktam nézni egy filmet... akár kula akár nem. Kidobott 2 óra volt.

[ Szerkesztve ]

A bemutató alapján a végzetes erő újra forgatásának tűnik.
Van benne valami új ami végett érdemes megnézni?

Miért kell minden "idegennek" kicsinek, szürkének lennie?

A legtöbb ember nem képes befogadni egy komolyabb sci-fi-t, mert tartalomban túlságosan elrugaszkodott az blockbusterekben látottaktól, látványban meg semmi.

Itt inkább a drámai vonal hangsúlyossága okozza a gondokat szerintem mintsem a sci-fi. Legalábbis így tűnik, mert magáról a lényegről nagyon nem ír senki.

Dehát nemcsak egy lényeg volt ám ebben a filmben. Persze aki a csápokról már beazonosítja a „kulaságot”, annak lehet, hogy kár magyarázni

Nem olvastam a könyvet ( filmet láttam, és tetszett ) amiből a film adaptáció készült. Akik viszont olvasták, a könyvhöz képest sehol nincs a film. Gondolom, nem keveset kellet húzni, és valamilyen téren fogyaszthatóvá kell tenni.

Mind a kettőt olvastam, mind a kettő tetszett. A film szimplán másra fókuszál, a könnyebben átadható tartalomra - a többit csak felületesen karcolja. De ettől nem rossz, csak más.

A neten jellemzően kétféle negatív vélemény illeti ezt a filmet. Az egyik, aki abból indul ki, hogy nem volt benne semmi, a maiaknál abszurdabb kaliber-szám => sz@r. A másik, akit szimplán nem fogott meg és ehhez keres indoklást.

Ha nem fogott meg, ahhoz nem kell semmi mesterkélt indoklás... Kaliber meg tényleg nem volt benne. Innentől izlések és pofonok.

A történet még bugyutább, de ok. Mert szép és jó, hogy a speckó, tintagyenyós írástól a jövőbe látsz meg minden, de HOGYAN??? Ja, hogy az írók se tudták. Ennek így semmi értelme.

Meg hogy a beteg lány meg a bla bla. Mégis bevállalja pedig tudja, (ill. vmi ilyesmi, gyorsan felejtek) ok ez a főhős személyes hülyesége, nem hiszem hogy ezért ült be az emberek többsége a moziba. (hanem a földönkívüliek és egy intelligens sztori miatt)

[ Szerkesztve ]

igen, az elég beteg hogy bevállalja a majdan halálos beteg lányát.

Ismerd a mondást hogy: Ha tudtam volna, hogy el fogok esni akkor nem álltam volna fel.

Na de úgy felállni, hogy tudod hogy el fogsz esni az nem semmi, sőt ha azért állsz fel, hogy eleshess, na az a valami.

[ Szerkesztve ]

Ööö. nem... Az anya egy full pszicho, ennyi. Tudja, hogy beteg lesz a lánya, szándékosan teszi majd ki brutál szenvedésnek. Szép.

Ill. lehet hogy nem is tud ellene tenni esetleg?

[ Szerkesztve ]

Szerinted hány olyan szülő van, aki nincs tisztában azzal, hogy a gyereke meg fog halni?
Mennyit változtat ezen az, ha tudja a pontos időpontot is?

És azt is tudja, hogy azért tudta megoldani a képletet, mert emlékezett rá, hogy mit fog beszélgetni a lányával.
Igen ezért lehet, hogy meg kell szülnie.
Elég önmaga farkába harapó kígyó, mint a beszélgetése a kínaival. Azt is ugye azért hívta fel, mert emlékezett rá, hogy ha majd személyesen fognak találkozni az öreg szól neki, hogy hívja fel tegnap.

Ez inkább ahhoz a helyzethez hasonlít mint mikor a várandós nővel közlik, hogy sérült gyereke lesz és dönt, hogy megtartja vagy sem.
Illetve mégsem, hisz az ő lánya tizen x éves koráig boldogan egészségesen élhet. Nála inkább az a kérdés, hogy meg e adja maguknak azt az időt.

Lehet tud is változtatni, volt egy fél mondat a filmben, hogy :"tudom miért hagyott el a férjem".

Ennél nagyobb mindfuck a hurok c film amikor időutazgatás van és a szereplő saját magát csinálja fel.

Én a gyerek aki születik ő maga.

A film egyik alap mondanivalója szerintem pont az emberi döntés fontosságáról szól. Hogy tudjuk egy döntésünk következményét újra meghoznánk -e.
Vállalja a szenvedést azért, mert nagyon szereti a kislányát.

Szerintem bőven egy 7-est megérdemel a film, bár többször én sem nézném meg.

És a kör bezárult, végtelen ciklus. A végén majdnem rókáztam.

Szerintem az a baj, hogy te a sci-fit kerested ebben a filmben. Ez a film egy romantikus dráma, majdhogynem 0 köze van a sci-fihez. Emberek és döntések, semmi másról nem szól.

Naaa azért nem mondható mindennaposnak h takonytestű körírók jelennek meg a földön mindenhol. Jó mondjuk Kővér László lenyelt egyet félig évekkel ezelőtt de azért csak sci-fi valahol.

Szerintem zseniális volt, az egyik legjobb film amit az utóbbi időben láttam.

kb. ugyanúgy, ahogy időutaznak a sci-fikben, néha géppel, néha fekete lyukakon keresztül az idő mint kezelhető dimenzió nem új ötlet, az, hogy összekapcsolták a gondolkodással/kommunikációval/nyelvvel, talán az, attól maga az alapgondolat nem lesz sem valószínűbb, sem valószínűtlenebb.
Az, meg, hogy egy morális döntést hülyeségnek tartasz, szíved joga, de azért ezt a felvetést én nem intézném el ennyivel.

Egyébként a tegnap este a hangvágásért elnyerte a tegnap az Oscart, úgyhogy talán a sok szörcsögés nem volt olyan szörnyű

Bónusz:

[ Szerkesztve ]

Annyira azért nem tűnt nekem érintőlegesnek, hiszen ez a rejtett történetszál, ami szép fokozatosan bomlik ki, végül ez lesz a legfontosabb kérdés a főszereplő életében. A legnagyobb konfliktust is az okozza, hogy vannak „kódolt” dolgok, események: egy döntés szükségképpen elvezet egy végkifejlethez.

A novella esetében ez a szabad akarat is csak egy kapcsolódó kérdés ahhoz, hogy a tudat (és a valóság észlelése) mennyire függ össze? Vagyis másképp élheted-e az életed, ha a nyelv, ami a tudatos gondolkodás eszköze, alapvetően máshogy írja le a világot, mint a mi nyelveink, ahol a világ eseményei a egyenes vonalra vannak felfűzve.

A történetszálban benne van (hisz' a novella részben erre épül, nehéz lenne kikerülni), de az, hogy ez a szembeállítás egyáltalán téma, az biz' csak nagyon-nagyon érintőlegesen került elő... Máshol: a nyelvészeti és társadalmi részen a fókusz.

Ez (szerintem) az egyik hibája a filmnek. Értem/megértem, hogy nem akarták túlzsúfolni, sok nézőnek már ennyi filozófiai tartalom is sok, de így meg egy kicsit csonka/zavaró. Ebben az esetben meg tudtam volna bocsátani némi szájbarágást.

[ Szerkesztve ]

Aki ezt a filmet romantikus drámának látja, azt keményen átverte a film, mert nem az. Az elején tényleg olyasminek tűnik, konkrétan egy klisés szemétnek (rákos dráma), amit már elég sokszor láttunk. Aztán kiderül hogy az a szál valójában a jövőben van. A film lényege pont hogy a "think outside the box", s aki erre nem képes (csápos kula), az nem érti és nem fog neki tetszeni a film.

A sci-fi meg még mindig tudományos fikciót jelent, s ebben ez nagyon az. Vagy nálad mit jelent a sci-fi?

Én az Interstellar-nál éreztem ezt amit te. Ez a film viszont olyan hangulatot adott ami miatt sokkal megbocsátóbb tudtam lenni a végkifejlettel. Biztos vagyok benne, hogy Max Richter zenéje is hozzájárult ehhez, mert én szeretem a zenéit de hát ez van. Nem vagyunk egyformák, ami az egyiknek tetszik az a másiknak lehet még rossz.

Az Interstellarban nekem az a kedvenc, hogy nekiállnak a Stephen Hawkingozni, hogy mekkora baromság, amikor 1) sci-fi 2) S.H. vetélytársával készítették a tudományos alapokat. A film szerintem nagyon jó, majdnem mindenestül, kivéve nyálat meg hogy szeretet a mittom én hanyadik dimenzió, bár én ez utóbbit valamilyen szinten a kvantummechanikával (te projektálod a valóságod) tudmányosan megmagyarázhatónak tartomm, így kicsit redukálható a nyálfaktora a filmnek.

[ Szerkesztve ]

Pl. nálam a Star Wars az sci-fi (meg kábé hatmilliárt embernél is). Hiperhajtómű, ami lazán lehetővé teszi a fénysebességgel történő utazást (ez ugyebár ellentmond a jelenlegi fizikai ismereteinknek: nem mint sebességkategória, hanem a fénysebesség elérése mondjuk egy fémdarab számára). Lézerpisztoly. Satöbbi.
Azt most hagyjuk, hogy lézerkarddal nem lehetne kardozni. Az Erőt lehet fantasy szálként kezelni (bár a telekinézis mint jelenség, számos sci-fiben is megjelenik), de alapból akkor is sci-fi.
A fantasy az a Gyűrűk Ura. Meg Drizzt Do Urden kalandjai. Meg a M.A.G.U.S. regények. Meg még sorolhatnám.

Ez szerintem rossz "definíció". A sci-fi lényege az, hogy egy tudományos ötlet köré van felépítve a sztori vagy a jövőben játszódik. Na most a Star Wars úgy kezdődik, hogy "régen régen, egy messzi-messzi galaxisban" és a jedilovagok körül forog az egész. Szóval utóbbi alapján simán fantasy. Persze az új 1-2-3 részekbe behozták a midikloriánokat, amivel egyből sci-fi lenne, de azt inkább hagyjuk.

Egyébként meg, nézd csak az IMDB műfaji besorolását, egyiknél sincs sci-fi.

[ Szerkesztve ]