LG mosógép?

Nálunk is zörgött mert a lapozás nem lett tökéletesen vízszint. Előző lakásban olyan csendes volt, hogy éjszaka is mehetett. Végülis pár hónap alatt sikerült ezt is kiszintezni úgy, hogy jó legyen. Előtte én is bohóckodtam gumilappal meg talpakkal meg mindenfélével. Most atomstabil és újra halk.

Mi eleve nem használunk öblítőszert, azzal már hatványozottan jobb a gép állapota, mert az öblítőszer lerakódik a gumitömítésekben és ott kezdenek el szaporodni az undorító baktérium és gombatelepek és az büdös + benne lesz minden ruhában ami bekerül a gépbe. Gyerek és alsóruhák, illetve a törülközők gőzös programon mennek a fertőtlenítés miatt. A mosószert is ésszel adagoljuk, mostanában inkább csak mosószódát vagy esetleg mosódiót (bár az egy ideje már nem volt). 20%-os ecet minden mosáshoz az öblítő vagy vízlágyító tartályba csodákra képes. Múltkor beszorult egy melltartópánt a dob alá. Kivettem a fűtőszálat, hogy hozzáférjek és olyan volt mint új korában. Semmi vízkő. 1-2 hetente megy a dobtisztítás (sima vízzel), vegyszerekkel talán évente 1-2x. A szűrőre is rá kell nézni néha főleg ha foszlékony ruhákat mos az ember én néha mosok rongyokat is, amiket leginkább a garázsban használok. Vagy a fürdőszobaszőnyeg ami még foszlik. Ezek után azért lehet a szűrőt takarítani, de soha nem büdös semmi! És ez a lényeg.

Az előző mosógépet úgy örököltük, az olyan mocsoktenger volt, hogy hypoval, citromsavval (nyilván nem együtt, mert az klórgázt eredményez) és semmivel nem lehetett normálisan kitakarítani. Szerintem öblítővle mostak víz helyett. Annyira tele volt lerakódásokkal és büdös telepekkel, hogy inkább kidobtam.

Mi használjuk a DM termékét.

Ősszetétele.
30% Zeolit, 10-15% polikarboxilát és kevesebb mint 5% foszfát. A többi csak térkitöltő anyag.

Nincs jobb vagy rosszabb vízlágyító. Általában mindegyiktartalmaz valamennyi emulzió képző segédanyagot. De!
Nem mindegy mennyire kemény a víz és az sem mindegy melyik program fut, mekkora hőmérsékleten. Továbbá a mosószer is befolyásoló tényező.

A mosószerekről röviden.
A por mosószerek olcsóbbak és hatékonyabbak. De rövid program esetében, főleg akkor, ha alacsony a mosás hőmérséklete, nem oldódik fel teljesen a por. Ekkor jobb a folyékony mosószer, mert nem képez trutyit a maradéka.
Lehet kapni oxi izéket, Állítólag mosás közben oxigén szabadul fel belőle. Ez segít foltok és a trutyii oldásában.

A mosószerek és segédanyagok túladagolása nem előnyös. Az első jele a bajnak a szennyvíz cső dugulása. Az elfolyó mosó és mosogatóvíz folyamatosan hűl le a csőben és rakodna/csapódnak ki anyagok a vízből.
Több gátat képezve a csőben. Ha feketés a trutyi színe, akkor túl van adagolva a feketére kifejlesztett mosószer is.
Ha a panaszt kapsz, hogy már mos szépen a gép, azonnal érdemes takarítani.

Azt gondolom, félévente ellenőrizni kell a vízkő és trutyi problémát, míg kiderül a helyes adagolás vagy eljárás.

A dob és ajtó közötti gumit vagy egy spirálrugós gyűrű rögzíti vagy műanyag, fogas gyűrű. Ez utóbbi nem szedhető szét végtelen számban. Időben érdemes egy tartalékot beszerezni. A dob állapotát lehet ellenőrizni.
A fűtőtestet a hátlap leszedésével és kettő - négy csavar eltávolítása után lehet kiszedni. Ha szenvedni kell a kiemeléssel, baj van.

Trutyi vagy vízkő?
A trutyit kevéssé lehet savval oldani, viszont a szódabikarbónának nehezen tud ellenállni. Hasonlóan jó szer a nátrium-karbonát ás néven szóda/mosószóda.
Savat és karbonátot egyszerre ne használj. Nem jó ötlet. kiütik egymás.

fagypont felett kint teregetek. ugyanúgy megszárad, a légmozgás sokkal többet számít mint a hőmérséklet. igazából fagypont alatt is, csak lényegesen lassabb ha közben megfagy (a jég gőztenziója lényegesen kisebb a folyékony vízénél, ugye...), de száraz levegőben akkor is működik, délelőtt kidobod estére megszárad. ésszel kell teregetni, hagyni kell helyet a ruhadarabok között hogy ne álljon meg közte a telített gőztér.

lakásban meg teregetés után szellőztetsz, feltételeztem ilyen evidenciákat nem is kell említeni.

a fűtés nálunk is részben fatüzelésű, ahogy a környéken elég sok helyen. a mosás nem veszi át, amennyire meg mégis arra csak annyit tudok mondani hogy ne legyél már ennyire anyámasszony katonája, semmi probléma egy enyhe fafüst-illattal. a ruhásszekrényben a levendula amúgy is erősebb lesz.

az is hozzátartozik a páratartalom télen jellemzően kisebb mint nyáron, nyilván segít a száradásban
szárítógép meg olyan, hogy lehet bőven létjogosultsága
nyári ruhaszárítás is kinn olyan téma, ami soktényezős
ott az említett uv, de lakhat az ember forgalmasabb utak mellett is, háááát én nem raknám ki a ruhát úgy - pesti faluban belvárosi részeken láttam erkélyen szárítókat, good luck ( : -
szóval nem olyan fekete-fehér ez

nyilván nem fekete-fehér és nincsenek kategorikus válaszok. elhangzott egyvalami, reagáltam rá én is aztán mindenki eldönti mit akar.

"(a jég gőztenziója szublimációja lényegesen kisebb a folyékony vízénél,"

Szublimáció a neve annak a folyamatnak amiben a szilárd anyag közvetlenül légneművé alakul.

Amúgy meg nem gőztartalma van a levegőnek, hanem páratartalma.
Gőzről akkor beszélünk ha a vízmolekulák hőmérséklete eléri a 100 Celsius fokot. Ez esetben lényegtelen mennyi párát képes felvenni a levegő, legalább is addig, amíg le nem hűl a gőz. Nem képes visszaváltani a halmazállapotát vízzé.

oké, másodszor játszod el hogy olyasmiben próbálsz kioktatni amiben töknyilvánvalóan lényegesen korlátozottabbak az ismereteid az enyémnél. most már kezd egy kicsit bosszantani. nem lenne ezzel baj ha nem f*szságokra javítanád amit leírok.

gőztenziót írtam, nem véletlenül. szilárd anyagoknak is van gőztenziója, ez a szublimáció során az egykomponensű rendszerben adott hőmérsékleten a szilárd fázis felett a gáztér nyomása, teljesen analóg a folyadék-gáz fázisátmenettel. (ha a gáztér többkomponensű akkor nyilván a szilárd anyag gőzének parciális nyomása lesz ez, de ugye ez tulajdonképpen lényegtelen) értelemszerűen egy nyitott rendszerben adot hőmérsékleten a gőztenzió lesz a szublimáció sebességének fő meghatározó paramétere, a másik a gázfázis cseréjének térfogatárama, praktikusan a szellőzés. (ha nem lenne teljesen egyértelmű, ez azért van, mert a kétfázisú rendszer igyekszik a saját egyensúlyát fenntartani mint minden ilyen, azzal viszont hogy a gázfázisból a szellőzés folyamatosan eltávolítja a vízgőzt azzal az egyensúly eltolódik a kondenzált > gáz fázisátmenet felé, ugyanis mindkét folyamat ugyanolyan intenzitással menne végbe, csak a gőztérből fogy az anyag)

gőzről akkor beszélünk ha az anyag gázfázisban a kritikus hőmérséklete alatt van, azaz a nyomás növelésével cseppfolyósítható, ez a víznél 374 °C környékén van és semmi köze az egy atmoszféra nyomáson lévő forráspontjához (ami ugye adott nyomáson az a hőmérsékleti pont ami felett a gőztenzió túllépi a rendszer nyomását, ergo a teljes kondenzált fázis elkezd gázfázisba lépni, nem csak a határfelület, ezt látjuk forrásként és a fázisdiagramon ez a határvonal van a folydék és gáz mezők között).

javaslom tanulmányozd a víz fázisdiagramját illetve a többfázisú egykomponensű rendszerek fizikáját, valamint és mélázz el rajta hogy megéri-e bohócot csinálnod magadból azzal hogy okoskodsz egy olyan kérdésben amiről igencsak felszínes a tájékozottságod.

[ Szerkesztve ]

"...gőztenziót írtam, nem véletlenül. szilárd anyagoknak is van gőztenziója, ez a szublimáció során az egykomponensű rendszerben adott hőmérsékleten a szilárd fázis felett a gáztér nyomása, teljesen analóg a folyadék-gáz fázisátmenettel"

Értem. A szublimáció során.
Három probléma van azzal. amit leírtál.

1. "a szublimáció során.., egykomponensű rendszerben ... a gáztér nyomása, teljesen analóg a folyadék-gáz fázisátmenettel"

Ennek mi köze van a szabadtéri teregetéshez?
A rendszer nem zárt és nem egykomponensű.

2. A jég szublimációja lassú folyamat. Legalább is a Föld emberek által rakható részein. Erőteljes vákuumban lehetséges. Holdlakók előnybe vannak a szabadban szárítással.

"egy nyitott rendszerben adot hőmérsékleten a gőztenzió lesz a szublimáció sebességének fő meghatározó paramétere, a másik a gázfázis cseréjének térfogatárama, praktikusan a szellőzés."

Te tudod, miért gondolod ezt.
A meghatározó a levegő relatív páratartalma. Ha a relatív páratartalom 100%. a légcsere teljesen hatástalan. Sőt. ha a ruha hidegebb a levegőnél, ezen esetben pára fog kicsapódni rajta. Addig amíg ki nem egyenlítődik a hőmérséklet.

A szellőzés/szellőztetés során alacsonyabb páratartalmú levegőre cserélik a magas páratartalmút.
Magyarul elszállítjuk a párolgás során keletkező párát a szárítandó ruha közeléből. Az összes ruhaszárító megoldás így működik.
A szárítógépek első lépésben felmelegítik a levegőt. Minél magasabb a hőmérséklete, annál magasabb lehet a páratartalma. Ha a levegő páratartalma eléri a az adott hőmérsékleten elérhető maximumot, akkor nem lesz szublimálás, de párolgás sem.
A második lépésben lehűtjük a levegőt és kicsapatjuk a vizet, a kondenzációs felületen.

A harmadik probléma.

A gőztenzió csak korlátozott mértékben értelmezhető, mivel meghatározható feltételek esetén nincs folyékony halmaz állapota az anyagnak. A szilárd anyag szublimálódik gőzzé vagy csapódik ki a gőz közvetlenül jéggé.
Ilyen anyag például a szárazjég.

Most messze túllépünk az olcsó trükk mosógéphez szinten.

A víz hőmérséklete és nyomása határozza meg az adott körülmények között, a víz halmazállapotát. Lehet szilárd, folyékony és gáz állapotú.
Ebből diagramot lehet rajzolni. A wikiből áthozom a víz három halmazállapotának diagramját.

Nem kell mély angol tudás a halmazállapotok felismeréséhez.
Van rajta egy nagyon érdekes pont, a hármaspont.
0.01 °C és 611.657 Pa
Ezen a nyomáson és hőmérsékleten mind a három halmazállapotban lehet a víz, egyszerre. Legegyszerűbb megérteni úgy elképzelni, hogy a víz azt a halmaz állapotát tartja meg, amiből érkezett, a hármas ponthoz. (Szokták még folyadék szerű gáznak jellemezni) ebből a pontból viszont a nyomás és hőmérséklet változtatásával, abba a halmazállapotba lehet vinni a vizet, amibe akarjuk.

"...a kritikus hőmérséklete alatt van, azaz a nyomás növelésével cseppfolyósítható, ez a víznél 374 °C környékén van és semmi köze az egy atmoszféra nyomáson lévő forráspontjához"

Micsoda szerencse, hogy ezt a ruhaszárításhoz nyomtad be.
De legalább pontatlan is

A kritikus pont 364 °C hőmérsékleten és 218 atm nyomáson van. Ez az a pont, ahol még átmenet van a folyadék- és gázfázis között. A kritikus pont felett már nem lehetséges folyadék halmazállapota a víznek.
Ráadásul rajtad kívül senki sem tolta ide a kritikus pontot. És megcáfolod azt amit senki sem mondott vagy írt.

Ismereteid vannak, csak nem érted az összefüggéseket.
Idézek tőled - neked.
"...valamint és mélázz el rajta hogy megéri-e bohócot csinálnod magadból azzal hogy okoskodsz egy olyan kérdésben amiről igencsak felszínes a tájékozottságod."

Érted.
Összehordasz itt hetet-havat. Java részüknek köze sincs a beszélgetés témájáról. Ráadásul az írásod jelentős része a beszélgetőpartnereddel foglalkozik, nem a témával. Magadat minősíted ezzel és nem mást.