Tetszenek ezek a megoldások, főleg, mert megoldást jelentenek.

Cím alapján nénis képeket vártam. Gondolom, lehet képet beszúrni ebben a programban is.

koszi!

tudomanyos cikkekre amiatt is remek, mert a formazast pillanatok alatt meg lehet valtoztatni az egesz dokumentumra. tehat ha tobb folyoiratban kell megjelentetni, akkor a formazas nagyon gyorsan atallithato, ami mondjuk altalaban wordrol kevesbe mondhato el.

egyebkent hasznos, viszont a tanulasi ideje magas. tehat tipikusan nem az a dolog, amit az ember diplomamunka kozben megtanul, mert ugy gyorsabb lesz megirni (legalabbis IT teruleten nem). kutatas viszont teljesen mas, phdre ezt szoktak ajanlani, egyreszt mert az embernek tobb ideje van, masreszt mert jobb a maintainabilityje.

Gratula...
Nagyon jó cikk, a program meg ér majd egy utána nézést...

Remek írás, egyszer újratanulhatnám a dolgot. 2 éve nem használtam LaTeX-et, nem volt rá szükségem így szinte teljesen kikopott a tudás, de gyanítom elég gyorsan visszafejleszthető.

A LaTeX valóban remek dolog... azonaban aki esetleg elriadt volna a nyers szövegprogramozástól, annak is van lehetősége egy lépéssel közelebb kerülni a jóhoz:
LyX

Ez egy grafikus "frontend" a LaTeX fölé.

Szakdolgozat íráskor nekem is rágta a fülemet a témavezetőm, hogy Latex-et használjak, de végül csak phd-s koromban kezdtem el. Pedig egy szakdolgozat íráshoz bizony nem kell túl behatóan ismerni. Csak ajánlani tudom.

Kiváló írás, gratula!

Én texmaker-t használok mint gui. Ha tudom, hogy valami 5 oldal felett kell, el sem kezdem másban. Illetve beamer részét használom prezentációhoz, ahol nem csak képeket dobálok be. Sokat dob egy előadáson, és a témavezetőm mindig azt mondta, hogy ha valaki ilyen formában hozza az előadását, akkor látszik hogy készült, és foglalkozott vele.

Hibátlan cikk!
Ezer hála!

wow, LateX cikk a Logouton?
hat ezt el kell olvasnom, de mar elore is koszi

Többször bele akartam vágni, még a nagy kék könyvet is megvettem anno, de pár nap után félredobtam... Valószínűleg az az oka, hogy utálok írni, és minél gyorsabban le akarom tudni (cikkek, beszámolók), így marad a word. Gondolom, ha már rutinból csinálja az ember, illetve a különféle munkákhoz már megvannak a saját kis "template-ei", akkor ezzel is lehet haladni. Majd egyszer!

Nagyon jó kis program és hasznos írás. Szakdolgozatomat írtam benne, először agyrém volt, de miután kiismertem sokkal gyorsabban lehetett vele haladni mint word-el és nem kellet az apró formázásokkal szenvedni. Nagyon jól generálja a tartalomjegyzéket, ábrajegyzéket, mindent. Én személy szerint a TexStudio-t használtam.

Neee.... azt hittem, tegnap este felébredtem a rémálmomból, de ezek szerint még nem?! Segítség!

Köszi a cikket! Én is csak ajánlani tudom a LaTeX használatát diplomamunkához, továbbá Jeney Gábor doku. szerkesztés kurzusát is, ha valakinek felkeltette az érdeklődését a téma.

Nekem Latex az ez: [link]

Jah, a diplomamukámat én is LaTeX-ben írtam, imádtam. De a mukahelyi környezet visszahúzott az Office világába. De azért egy MikTeX, vagy ProTeXt?, most is fenn van a gépen.

kétszer beborul az agyad a word baromságaitól, és rájössz, hogy akkor is hamarabb lesz kész a szakdogád, ha nulláról tanulod a latexet, mint wordben.

ehhez képest ha már láttál korábban latexet, akkor rengeteg hajtépéstől kímél meg.

az más kérdés, hogy sok karon, szakon nem is hallottak róla, így csak komoly veszekedések árán lehet elfogadtatni, de ez nem a latex problémája.

én office 97 et használok,az még nem akar mindent helyettem kitalálni...

kettő mélységű listánál esélyes, 3-4 mélységű listánál nekem mindig megzakkant az office.
a 97-nél még a fontok is bajt okozhatnak, ha nincs mindenhol telepítve.

aha értem hát én sima szövegszerkesztére használom mondjuk,pár oldal írására ,nem professional módon..

Nagyon jó megoldások vannak benne használom én is (Libreoffice mellett) + sublime text

Ha LaTeXről modern környezetben beszélünk, akkor kár kihagyni a LyX-et (http://www.lyx.org/).
Ez az nagyon jó minőségű frontendet, ami kombinálja a hagyományos grafikus felhasználói felület előnyeit a LaTeX erejével. Lényegében kapunk egy szép word szerű valamit, ahol dokumentumunkat struktúrális nézetben (Ms Wordben is volt valami hasonló, amit kb senki se használt) szerkeszthetjük. Rutin jellegű feladatokkal egy laikus könnyen el tud bánni, anélkül, hogy bármit is ismerne a LaTeX nyelvéből (csak a logikai felépítést kell megérteni, amihez van jó gyors talpalója). Bonyolult problémákat pedig tökéletesen meg lehet oldani TeX kódbeágyazással (pl.: egy TikZ ábra).
Ajánlom minden LaTeX-el ismerkedőnek figyelmébe.

vilgába

Itt van egy elírás a bevezetőben.

Én LaTeX-el írtam az önnálló laboratórium beszámolómat, és most ebben a félévben a szakdogámat is. Sokat szenvedtem vele, de végül megérte. Guiként TexMakert használtam.
Az előzőekben sokat dicsért LyX-et én nem javaslom, tapasztalatom szerint eléggé gány forráskimenetet ad, és igazából a LyX nem is egy igazi tartalom orientált szerkesztő, hanem egy WYSIWYG LaTeX backenddel.

Kit érdekel a forráskimenet, ha az eredmény jól néz ki?

A LyX nem arra való, hogy forráskódot csináljon. Én is csak ajánlani tudom, pont a szakdolgozat, diplomamunka stb. szintjén tökéletes. Kényelmesen lehet vele képleteket szerkeszteni, a képeket szépen elhelyezi a LaTeX, és tényleg magának a műnek az írására, szerkesztésére lehet koncentrálni.

Köszi a cikket

Igen, ha már egyetemi beadandó, előadás akkor LaTeX és beamer. Oké, a képekkel lehet szívni, mire minden oda akar kerülni, ahova mi szeretnénk, tavaly volt belőle elég. (Lásd megerőszakoltam a LaTeXet című bejegyzésem), de ez is megoldható az "okoshivatkozásokkal" és más egyéb szépségekkel.

Azért tegyük hozzá: nekem 1 oldal kvantumoptika begépelése, ami gyakorlatilag csak képlet, még \newcommandok bevezetésével is 1 óra.

GUI-król: mi TeXMakert használunk, egyszerű, gyorsan kezelhető, jól paraméterezhető a fordítója, az info tanszéken pedig Kyle-t használnak ugyanerre.
Van ismerős aki csak a MikTeX-et használja windows alatt, viszont ha már TeX, akkor említsük meg, hogy azért alapvetően ez Linux-os cucc.

Szerk: még eszembe jutott, a kódszintű rajzok, PSTricks, ha jól emlékszem, nagyon hasznosak, egyszer kell normálisan megcsinálni, utána már könnyen szerkeszthető.
Van egy GUI hozzá, LaTeXDraw névre hallgat
Ilyenkor viszont figyelni kell a fordításra, mert pstricks esetén LaTeX-el kell fordítani, beágyazott jpg-k esetén pedig PDFLaTeX-el, szóval vagy egyik vagy másik, illetve a megoldás, az, ha eps-ben mentjük el a képeinket és úgy inkludáljuk akkor lehet LaTeX-el fordítani

[ Szerkesztve ]

"a LyX nem is egy igazi tartalom orientált szerkesztő, hanem egy WYSIWYG LaTeX backenddel"

Ha csak az első mondatot elolvasod a Lyx oldalán, már nem mondanál ilyeneket. Ha meg esetleg használtad is...

Nálunk kötelezően ebben kellett megírni a szakdogát, volt külön Latex óránk is.
Elsőre bonyolultnak tűnhet, de rengeteg időt lehet megspórolni vele, ha van egy jó sablon csak behányod a szöveget és kész is van a formázott doksi.
Vagy mikor rájössz szakdoga nyomtatásnál, hogy hoppá, egyoldalas formátumban kellett volna..margók, a számozás, meg minden szar.. Átírod az elején a formátumot, újragenerálja és kész.

Hasznos írás, azt a Lyx-et meg mindenképp ki fogom próbálni.

Nálunk csak választhatóként szerepel. De kb. minden elsősömnek elmondtam vagy 65435678866-ször hogy tessék elmenni köv. félévben. Hasznos, nem túl nehézkes, 2 kredit és még a tanár is normális

Használtam és elolvastam a wikit. Az állításomat továbbra is tartom.

3psilon: Kit érdekel a forráskimenet, ha az eredmény jól néz ki?

a tex alapvetően nem linuxos cucc, a dosos világban ez volt a legelső használható szövegfeldolgozó rendszer és már korábban is létezett munkaállomásokra, minigépekre.

Anno a diplomamunkámat én is ebben írtam. Most épp lesz majd egy 15 oldalas tanulmány, a cikk miatt elképzelhető, hogy előveszem újra.

Arra emlékszem 8-10 évvel ezelőttről, hogy jpeg vagy png képet szinte képtelenség volt számomra beletenni. Valamiért nem ment (legalábbis nekem). Amire még haragudtam, az a saját fontok telepítése. Lehet, hogy azóta javultak ezek a dolgok.

Volt még egy bajom a generált pdf-ekkel. A linux konvertáló program input paraméterében meg kellett adni, hogy hány dpi-s fontokat generáljon. Képtelen volt olyan fontokat beletenni a pdf-be, ami felbontásfüggetlen volt, pedig a dvi fájlban még úgy szerepelt. Ennek ellenére lenyűgöző szépségű dokumentumot lehettt létrehozni.

Tud ezekről bárki bármit is mondani?

Simán megy a png vagy jpg includefraphics-al. A fontok felbontásfüggetlenek, vektorosak. Saját fontot is tud használni.

a TeXben sem felbontásfüggetlen, sem vektoros font nincs.

felvetődhet még a kérdés, hogy aki windowsos fontokat meg grafikus felületet akar használni, az miért nem wordöt használ?

Lehet, hogy hülyeséget mondtam, de az általam használt miktex fordítóval ha 6400%-ra nagyítom ki a pdf-et, akkor se pixeles a font, ebből következtettem azt, hogy ez már csak is vektoros lehet.

ezt egy kicsit pontosítsuk, miktex nem nagyít pdf-et, tehát mire gondolsz?

Megnyitom a pdf-et pl. Adobe Readerben és úgy nagyítok rá, természetesen. Egyébként ahogy olvasom, a LaTeX támogatja a vektoros fontokat, és furcsa is lenne, ha nem így lenne.

Köszönöm a válaszokat.
Anno az volt a bajom, hogy ha belenagyítottam a generált pdf-be, akkor az pixeles volt. A link hasznos volt. (XeTeX és XeLateX már unicode-t is tudja.) Volt ott a fórumban lejebb egy másik link egy pdf-re, amit talán még érdemes kipróbálni.

Személyes véleményem, hogy az ilyen-olyan csomagok, specifikációk, implementációk (Linux-on,Windows-on), + még a TeX leszármazottak között könnyen el lehet tévedni.

az adobe reader nem tud arról, hogy milyen tex fontok vannak a dokumentumban.

A Latin Modern fontot használom, ami a default. A rendszerben nincsen telepítve, az Adobe Readerben sincs benne alapból, mégis ez jelenik meg a dokumentumban Adobe Readerrel megnyitva.

a latin modern fontok az eredeti tex-es computer modern fontok ps type1 formára konvertált változatai. emellett a pdf-be lehet fontot rakni, így látod a nagyítást is.

de az eredeti tex-es cm fontok nem vektorosak és nem méretfüggetlenek.

Jelenleg én is windows alatt használom miktex+TeXMaker párossal a LaTeX-et, ennek pedig egyik oka. hogy a munkához windows kell. Azért még így is összehasonlíthatatlanul jobb a LaTeX mint a word...

jpg és png esetén pedig a fordítótól függ! Ha jpg és png akkor PDFLaTeX-el fordítunk ha eps akkor LaTeX.

hagyjuk már ezt a mítoszt, hogy png akkor pdflatex.

azt elfogadom, hogy latex-hel leggyakrabban linuxon találkozik az átlag user, de a tex eredetileg mindenen futott, amin volt c fordító. tehát nem linux specifikus, előbb volt tex mindenféle cuccra, mint linux.

Rendben, lehet a png nem pdf latex, a jpg viszont igen, szívtam vele eleget, hogy tudjam.