Jó étvágyat!

Nem rossz Próbáld meg egyszer ez alapján, hogy májkrémet keversz össze minél több sajttal, raksz bele (ehetőleg friss) bazsalikomot és ketchupot bőven, hogy kenhető legyen... rá a kenyérre és davaj, lehet sütni...

[ Szerkesztve ]

Húú, brutál, de biztos finom. Majd megcsinálom, és kiposztolom, ok? Viszont most kaja közelében se merek tartózkodni... lehet, hogy kicsit tűllőttem a célon (4 melegszendvics, paradicsom, háromnegyed liter tej - mindezt persze 12 évesen. )

Nem olyan brutál ez, nem sokkal nehezebb (tápértékben) mint amit te csináltál. Cserébe "bolti" melegszendvicskrém házilag, és még finomabb is.

Nem? No, akkor pláne megkóstolom.

Tömlős,vagy reszelt sajt?

Reszelt.

Nem brutál, egyszerű.
Én majdnem minden reggel májkrémes sajtos melegszendvicset eszek.

Elolvastam egyszer, aztán elolvastam még egyszer, de nincs... Hol a sonka, szalámi, párizsi, bacon, főtt tojás, saláta, majonéz, oregano?

Ez így csak egy sajtoskenyér. Bár finomságát nem vitatom.

A hűtőben. Ami meg nincs, az a boltban.

Érthetetlen!

Ez kell neked kolléga:

[ Szerkesztve ]

Mínusz majonéz és jöhet is.

Szeresd meg a majonézt, tényleg fincsi. Arról nem is beszélve, hogy most ugyan nem lényeges, de ha eléred a kort, hát "hadd örüljön szegény asszony".

Nem szeretem. Régen tonnaszámra ettem, de most olyan nehéznek, túl laktatónak találom. Zsíros.
szerk.: természetesen a majonézről beszélek.

[ Szerkesztve ]

Light majonéz. Más nem is nagyon ízlik. Globus Light és Norbi Light.

A szószok királya nálam a BBQ. De azt nem eszem parmezánnal, kicsit merész lenne.

Hát igazság szerint nekem sima melegszendvicset parival sosem jutott volna eszembe cikként feltölteni. Persze attól még az egyik legjobb kaja.

Egyébként teljesen egyetértek, ez így messze nem cikkpozitív, de ha tényleg 12 éves, ahogy írja (nem ismerem) akkor szerintem kivételesen belefér.

12 évesen én sem tudtam többet, sőt, 21 évesen sem tudtam még egy rántottát sem megcsinálni, csak aztán rájöttem, hogy főzéssel milyen prímán lehet csajozni, és hirtelen megtanultam

Valóban 12? Ezt nem is tudtam. Óh, és persze én is így vagyok ezzel, a csajozást leszámítva... A szükség rávitt, mondhatni, mert ha tesóimra hagytam, akkor nekem már sosem jutott adag, mindig csak maguknak csináltak, más meg abból evett, ami maradt. De előtte nemhogy nem tudtam ételt készíteni, de még tönkre is tettem az edényt, amiben próbáltam. (Tisztára mint most a 16 éves öcsém.) most sem vagyok ám profi, de az alap dolgokat legalább megcsinálom - ha van recept, amit felszorozhatok. Ha nincs, akkor gyártanom kell. De még a sót és a szódabikarbónát is grammra mérem ki, így tudok én sütni-főzni.

Egyszer sima kukoricadarát akartam főzni, és beleöntöttem az olajat, amiben meg kellett volna pirítani előtte a darát. Húgom azt mondta, melegítsem meg előtte egy kicsit az olajat, úgy hamarabb megy. No, én melegítettem, és amikor már füstölt az olaj, megkérdeztem tőle, hogy "te, amikor füstöl, akkor már jó?", miután rögtön tűzre is kapott, plafonig érő lánggal égett, rajtam kívül mindenki leblokkolt, még az ajtót sem nyitották ki nekem, hogy kivigyem a tűzoszlopot. Annak a drága rizspárolónak a teflonbevonata bánta, mondjuk rizst utána is lehetett benne párolni, meg minden mást is. Talán tojást tudtam főzni abban az időben.

Ezzel nem dicsekednék azért.

Egyke gyerekként Édesanyám és Nagymamám mellett nőttem fel. Szerinted? Még Anyu sem mehetett a konyhába evésen kívül más célból, nemhogy én... a koliban meg kb. lehetőség nem volt a főzésre, akkor kezdtem el foglalkozni a témával, amikor önálló életet kezdtem.

Hidd el, azért szépen behoztam a lemaradást.

Így már érthető, de a mamák már csak ilyenek (enyém is).

Amúgy, szerintem tök kreatív munka, ha újrakezdhetném, szívesen lennék szakács is akár.