"Egyik reggel darált húsos kagylótésztával várták, amit nem túl gusztusos alumínium tálban szervíroztak."

A hetvenes évek elején Budapesten a helyőrségi laktanyában is alumínium vájdlingban "szervírozták" a konyhások a kaját, és alumínium tányérból ettünk. Éhes katona nem finnyáskodik.

Nekünk "76-ban rozsdamentes acéltálca volt, három mélyedéssel. A leveshez adtak műanyag tálat, többi kaját közvetlen a tálcára kaptuk.

'75-ben behívtak Aszódra tartalékosként. Ott már én is olyanban kaptam az ebédet. Mivel csak fejtágítás volt, este már otthon vacsoráztam. Jó buli volt gyakorló felszerelésben, hátizsákot az egyik vállamra csapva, közel derékig érő hajjal bumlizni oda-vissza. No meg a laktanyában is furán néztek.

Már vártam a folytatást, rég volt az utolsó rész.