Adja az Isten egyszer, hogy kijussak egy ilyen helyre és kerékpározhassak egy jót, persze nem verseny céljából, csak a táj miatt
Még nem olvastam el, de szépek a képek. Gratu!
Adja az Isten egyszer, hogy kijussak egy ilyen helyre és kerékpározhassak egy jót, persze nem verseny céljából, csak a táj miatt
Még nem olvastam el, de szépek a képek. Gratu!
Jó kis kaland lehetett. Én pont akkor voltam Semmeringen. 700-ról mentünk fel 5-en mountikkal a 1750-re. De csak 1350-ig jutottunk, amikor is megkaptuk ugyanazt mint Te. Először jég majd szakadó eső, viszont azon a szinten legalább volt 10-12 fok. Én is nyári göncben voltam, de a 8-10 km -en szakadó esőben, míg leértem görcsösen szétfagytam. Úgyhogy majdnem tudom mit éltél át.Konkrétan fél óra forró zuhany után is remegtem. De utólag nekem is nagy élmény volt, főleg azért mert szinte csak országutizok.
A képeid eszméletlen gyönyörűek! Szinte teljesen tükrözik amit akkor Te láttál.
Elismerésem, de kár, hogy idén nem tudtál végigmenni, ugye tudod, hogy így muszáj lesz jövőre ismét próbálkoznod? Hátha akkor már az időjárás is kegyesebb lesz! A viszontagságok után csak kicsit irigyellek.
Jövőre nem hiszem, hogy újra elmegyek, elvégre tavaly már megcsináltam a versenyt
(#2) Toomy: a 10 fok az már nyári meleg lefelé sosem kellemes csurom vizesen gurulni, volt már párszor hasonló, de ez a mostani volt a legkeményebb
(#1) Vasinger!: csak pénz kérdése egyébként még idén a Magas-Tátrához el szeretnék menni, az közel van és nem is drága hely, azt a környéket biztos érdemes becélozni (Zakapone 300km, az már Lengyelország, tehát a Tátra másik oldala)
Ha nem indiszkrét kérdés, szállással, utazással és nevezéssel mennyibe volt ez a verseny neked?
Köszönjük az élménybeszámolót és a gyönyörű képeket! Remélem egyszer én is eljutok ide...
Egy ilyen versenyre nem tudom hogyan lehetne felkészülni ruházatilag. Nagyon hosszú, és elég nagy területet fed le. Az esőt sem könnyű elkerülni úgy, hogy a pálya fix.
Egyik könyvembe is írták: az csak egy dolog, hogy fel szeretnél menni/le szeretnél jönni valahonnan. A másik felet (a hegyet) nem tudod befolyásolni. Éppen ezért tisztesen helytálltál!
[link] Itt van róla egy kis szösszenet. Félelmetes az az idő, amit az elsők mentek. A hozzászólók (oldalon) is ki voltak akadva.
Persze, minden csak pénz kérdése Na meg persze egészség se baj, ha van. Nekem most egyikből se jutott ki sok :\
De majd egyszer.
Az a 4 és fél óra tisztán biztosan elérhetetlen, nehéz elképzelni azt az átlagot ilyen terepen.
(#10) Vasinger!: akkor jó egészséget és lottó ötöst
"Salzkammergut Trophy Strecke A, 211 kilométer 7000 méter szintkülönbséggel."
Ez a verseny már nem kicsit beteg! Tervbe van még Nálad?
Engem a 30 km mountizás 1000-es szinttel jobban kikészített mint egy 100-120km -es országuti verseny.
Az egyik srác SS bringával ment végig ugyanezen, szintidőn belül. Most nem találom a cikket sajnos, de a devianton olvastam, ha nem tévedek.
erre mondják az öreg szakik azt, hogy inkább menjél egy óra alatt kétszer egy jó emelkedőre, mint 150km-t sík úton
többet rak az emelkedő a fizikumodhoz...
Az valami elmebeteg dolog. Régebben figyelemmel követtem a versenyt, a távot 11 óra alatt teszik meg. Szerintem azok már mutánsok, nem emberek.
30 km-t terepen, kb. 800-1000 m szintemelkedéssel (pl. Budaörs-Farkas-hegy - Makkosmária - Normafa - János-hegy - Hárs-hegy - Hűvösvölgy és vissza) olyan 2,5-3 óra alatt tudom letekerni.
Igen, tervbe van, csak már nem idénre. Pont tegnap beszéltem csapattársammal, akivel mennénk és jövőre áttettük.
Uh... Hogyha síkon 23 km/h-val tudott pörgetni, akkor vajon egy keményebb emelkedőn hogy tudott feljutni? Meg úgy egyáltalán... Áh, még az írás hatása alatt állok...