Hmm, ezeket régen is tudtuk
Amúgy anno télleg felmerült alternatívaként a cyrix, via procik használata, de már akkor is lesújtó volt a teljesítménybeli hátrányuk Pedig annyira drukkoltunk mindig mikor volt egy-egy bejelentés, de mire kikerült gyártásba, a cerkák mindig simán verték őket soxor ugyanannyiért. Késöbb is mikor a lappal eggyütt lévő mini itx-ek is megjelengettek már rég késő volt és drága is a poén kedvéért

Pedig ők még képesek voltak nagyot álmodni..., most meg ki az aki x86-ost gyárt a két nagy testvéren kívül?

[ Szerkesztve ]

Egy Via proci esetében semmi más nem lényeges adat, mint a fogyasztás
Mindenki tudja, hogy lassúak, de fogyasztásban királyok Nem játékgépnek voltak jók, hanem 24/7 üzemre, vagy alacsony fogyasztású kliensgépnek.
Meg azért office feladatokra egy korabeli oprendszerrel elegek voltak. Mondjuk egy passzív lappal.
Mondjuk a fogyasztási adataikat nem tudtam eddig, kifejezetten meglepődtem, hogy ennyire keveset ettek.

[ Szerkesztve ]

Meg mernék esküdni, hogy látam manapság is VIA procis netbookokat... na azokra kíváncsi lennék. Azért nem semmi licenszbe kerülhetett a Socket370 meg a többi Intel szabadalom, tuti emiatt nem voltak ár/érték terén olyan jók.

igen, a HP 2133 Mini-Note-okba került VIA proci

[ Szerkesztve ]

Az első gépemben valami 200 MHz körüli Cyrix. Haver P1 233 MMX-e megette reggelire. Nem szerettem azt a gépet. Viszont akkor még nem igen értettem a számítógépek szerelgetéséhez, meghalt a procin a venti és a Isten tudja meddig ment passzívban de nem halt meg

Szép idők voltak azok amikor még ezeket nyúztuk...
Emlékszem, a legdurvább az volt, hogy nekem valami 166Mhz magassága Cyrix vagy IBM prockóm volt a havernak pedig talán Intel 75 ill. 100 Mhz.
Nyomta valami haláli kiru játékkal amit annak rendje-módja szerint kölcsön is kértem. Banyek! Otthon fogadott a legdurcább meglepetés telepítésnél: Non Intel Pentium processor Persze nem is települt fel...

[ Szerkesztve ]

Nem olyan kicsi az a fogyasztás. Egy Brazos konfig kábé ugyanennyit eszik és a teljesítménye mérföldekre van ezektől. Nekem ebből az jött le, hogy házi szervernek nagyon nem érné meg egy hasonló régi rendszer, hacsak nem elég a feladatra ez a csekély teljesítmény is, mert akkor legalább a vételáron spórolhatunk, bár alacsony kihasználtság esetén (ha sokat megy idle-ben a gép) szép lassan visszahozná a Brazos az árát.

Azért nem semmi licenszbe kerülhetett a Socket370 meg a többi Intel szabadalom

Azt konkretan a megvett Centaurtol orokoltek, de aztan par ev mulva lejart a licensz, es az Intel nem hosszabbitotta meg, igy a Via ott volt, hogy volt ugyan C3 procija, de nem arulhatta tovabb.
Helyette jott a C7, uj buszrendszerrel, hardveres titkositoval.

Teljesitmenye persze tovabbra is a beka segget nyaldosta, alulrol.

Celeron ULV 650 konkretan masfelszer gyorsabb volt, mint a C7 1GHz.

Brazos alig 1-2 eve kaphato.

2008-tol elerheto az Atom, de azt a szintet elvileg a Via is meg tudja utni a Nano procijaival.

Mondom elmeletileg, mert boltban azota sem lattam Nano procis lapot
Pedig havonta van roluk PH hir.

Atom elott meg ott volt a Pentium M/Celeron M, amivel az Intel teljesen kigolyozta a Viat a laptop piacrol.
Ugyan tobbet fogyasztott, mint a C3, de a teljesitmenye a sokszorosa volt.

[ Szerkesztve ]

Pár éve én is beszereztem egy sámuel 500-ast, meg egy sámuel 2 700-ast kiváncsiságból.
Rettenet, hogy mennyire nem mennek. Tuningot sem bírják igazán. Szerintem egy Celeron 300A@450 is gyorsabb náluk.

P1 időkben azért ennyire nem voltak lemaradva a konkurenciától mint tudjuk. Persze ott akkor fogyasztottak is szépen.

Viszont a celeronod igazi kincs. CD0-s, 1,75 V-os, nagy kupakos. lazán megy alapfeszen 1200-on.

[ Szerkesztve ]

Jó de ne hasonlítsd már az 1-2 éves rendszert a tizenéveshez. A Brazos fogyasztás/teljesítmény aránya persze, hogy nem mérhető egy ezred eleji technikához. Az akkori konkurenciához képest kevesebbet fogyasztott (bár akkor még ilyen otthoni szinten szerintem a kutya nem törődött a fogyasztással), a Brazost Te keverted ide.

Transmeta is ilyesmi szemlélettel dolgozott mint a VIA, eredményt ismerjük.

[ Szerkesztve ]

Ezeket akkor biztos nem nyúztad.... ez már másik generáció.

http://www.logicsupply.com/products/epia_p820_12
Mondjuk elég drága...

Ahogy olvastam, Pentium M meg desktop lapba csak adapterrel megy bele, vagy olyan lapba, amin megfelelő foglalat van.
Azért az az adapter kemény cucc

[ Szerkesztve ]

Anno ismerősöm a 166MMX-ét elcserélte egy Cyrix 300+-ra, meg is bánta . Mp3-al lejátszással is problémák voltak. Viper Racing-el sokat játszottam anno, de a favorit autósjáték a Network Q Rac Rally volt nekem.

Jó teszt lett! A Cyrixeket a S7 korszakban szerettem, olcsók voltak, integerben nagyon pörögtek, FPU gyengeség nem zavart annyira - akkor még.

brazost idevetni egy régi Viahoz ez kb.az a szitu hogy egy Bugatti gyorsabb mint egy Lada,itt mé g volt igazi cpu háború ami manapság nincs intel és amd megvannak barátságban és nincs miért igazán versenyezniük de sajnos több pc-s ágazatra ma már igaz hogy rég kihalt verseny azt csinálnak amit akarnak.Nekem is volt egy via-s intergált megoldáss előnye a kis méret és a fogyasztás volt bár az engem nem érdekelt+hogy paszív hűtés elég volt rá így hangtalan volt elég sokáig azt használtam letöltőgépnek.

Igazán ütős kis teszt, megdöbbentő számokkal. SuperPI 1M 5 perc alatt, OMG . Hihetetlen, hogy mennyit fejlődött az informatika alig több, mint 10 év alatt...

Akkor idézet hcl-től ismét:
"...kifejezetten meglepődtem, hogy ennyire keveset ettek."

Erre reagáltam és merészeltem felhozni a Brazost. Miért ne tenném? Most 2012 van és ha valaki például egy home szervert akar, az az idáig megjelent összes hardvert lehetséges megoldásnak tekintheti, akár 20 éves az eszköz, akár 2.
Egyébként is, ha azt mondja hogy keveset fogyasztott, akkor nevezze meg mihez képest, mert a kortársakhoz képest biztosan nem mondható olyan hűde alacsonynak ez a fogyasztás. Ennyi erővel egy szénné húzott i7-re is rámondhatom, hogy "vááá, nem tudtam hogy ilyen keveset eszik".

A Celeron specifikációja nem stimmel. Az intel 26,7W-os TDP-t ad meg rá. [link]

Szép is volt Nekem volt egy AMD 100Mhzes és egy Intel 100Mhz-es procim is Előtte pedig x386-os SimCity 2000 hogy hasított rajt

Aztán most egy 20.000 forintos telefon gyorsabb mint ezek voltak anno (pl: ZTE, Huawei)

Igen, ennyi kb nekem is rémlett hogy q..va szarok voltak ezek a via-k.
Köszi a tesztet

Na nem mintha a Celeron-ok a State of the Art-ot képviselték volna...

Nagyon jó cikk. Jó néha ilyen retro dolgokról olvasni

Köszi, javítom majd.

Köszönöm mindenkinek, hogy elolvastátok, remélem sikerült 1-2 jó percet szerezni vele.

Azért nem kell idekeverni a jelent, mert ez a cikk inkább RETRO, ahogy a címben is szerepel. Mi volt régen. Hogy a cikk végén meg van említve, hogy akár letöltő gépet is lehet belőle ma csinálni, az nem azt jelenti, hogy erre kell mindenképp építeni. Ebbe is inkább retro hangulat van, mint a régi autók üzemeltetése.

Ezeket a régi dolgokat az ember már inkább összeguberálja, megtalálja a padláson, odaadja egy ismerős stb. És akkor talán lehet kezdeni velük valamit. Egy Brazost nem fogsz guberálni, majd 10 év múlva.

Nem tudom mit kell az a Brazoson fingreszelni egy Via procis cikkben. Na most képzeld el, hogy egy bontóból kukázott C3-at rak valaki az otthoni akármilyébe, egy 30 ezres Brazos cucc helyett. Össze is dől a világ.

ontopik:
Anno 2007-2008 körül volt Via C7 procival szerelt tecsógazdaságos netbook a zakciós újságjukban, és én pár pillanatig el is játszottam a gondolattal, hogy..
Mentségemre szólva, olcsóbb volt, mint akár a mobil Celeronos társai ugyanabban a hirdetésben. Egyébként azt Via notit S3 Chrome9 HC grafikus lassító hajtotta.

[ Szerkesztve ]

A Penya M meg Celeron M belement asztali lapba

Kellett hozzá egy bizonyos Asus lapcsalád + Asus CT-479. Emlékeim szerint csak a Banias (ebben nem vagyok 100% biztos) és a Dothan magos P/C-k mentek bele (Következő mobil CPU, a Core1 már megsült benne).

Tehát bele lehetett, csak nagyon körülményesen.

Kép a CT479-ről: [link]
Cikk: [link]

Nekem még mindig van egy ilyen gépem, egy Dothan magos Celeron M 1400 MHz @ 1866 MHz van benne már 5 éve.

[ Szerkesztve ]

Az első gépemben egy Cyrix 486SX CPU volt, turbo fokozatban 25Mhz-en süvített! Még '94-ben!

Jahh hát igen, anno a processzor foglalatokba bele lehetett tenni AMD, Intel vagy Cyrix procit is. Még ha jól emlékszem Socket 7-be is lehetett vagy AMD-t vagy Intel pakolni. Utána kezdődött a csak Intel vagy a csak AMD platform kiépítése.

Transmeta proccos (nem-laptop) cuccot nagyon régóta keresek némi teszteléshez.

Valóban volt C64-em! Falepkére nem emlékszem.

Hihetetlen , hogy akkoriban mit mentek a cerkák ...
Q3 - ba csak ámultunk - bámultunk,hogy mit tudtak pl az Én 233mmx-emhez képest.
Régi szép idők ....

[ Szerkesztve ]

Nekem jelenleg is Celeron M van az Acer 5315-ben, egyszer láttam egy tesztben, hogy mennyire veri az Atomokoat XP alatt nézem a 720p-t, 1080p-t

A cikkhez: én egy ilyen C3-at rátaknyolt (egy részen el volt csúszva) hűtőbordával még néhány éve papírnehezéknek használtam. Majd keresek róla fotót.

Network Q Rac Rally!

Húú azt mennyit nyúztuk! "Easy left, medium right....HAIRPIN right!"

Ellenben a Viper Racing kimaradt az életemből. Osztálytársam 166MMX-én Quake II-vel játszottunk sokat, később a 233MMX-el Q3aztunk, de akkoriban ölre menő viták voltak, hogy a Celeron tud-e annyit, mint a PII...nem igazán láttunk még a technika mögé.

, de akkoriban ölre menő viták voltak, hogy a Celeron tud-e annyit, mint a PII...

Covington (legelso Celeron, 0.25mikron) az L2 cache hianya miatt joval lassabb volt, mint a korabeli Klamath (0.35 mikron, P2), viszont az ujabb gyartastechnologianak koszonhetoen sokkal jobban, ~450MHz-ig lehetett huzni, mig Klamathot nem nagyon lehetett 333MHz fole vinni, mert a felezett orajelen jaro kulso L2 cache chipek nem birtak nagyobb orajelet.
Kb. ott volt egal a ket proci sebessege.

Aztan jott a Mendocino magos Celeron A szeria, azzal vezette be az Intel a Socket 370-et, ott viszont mar integralva volt a 128KB L2 cache a prociba, igy mar teljes orajelen jart, mig a Klamathot valto 0.25-os Deschuteseken maradt a felezett sebesseg, de 4x annyi cache.
Kesei Deschuteseket viszont sokkal gyorsabb cache chippel szereltek, mint a Klamathokat, igy azokat is fel lehetett huzni 450-500MHz kornyekere. (SL2W8 valakinek remlik?)
Persze az alkalmazasonkent valtozott, hogy azonos orajelu ket procinal melyik a gyorsabb: a kicsi, de gyors cache (Celeron), vagy a nagy, de lassu (P2)

Elso, Katmai magos P3-rol nem erdemes szot ejteni, gyakorlatilag egy par uj SSE utasitassal kiegeszitett Deschutes volt, ugyanugy kulso cachesel, Slot 1-gyel.
(Kb. akkora ugras, mint a sima Pentiumot valto Pentium MMX)

Aztan a Coppermine maggal egyesitettek az addig kulon gyartott P2/P3 es Celeron vonalat, Socket 370, integralt cache teljes orajelen.
Itt annyi volt a butitas a Celeronoknal, hogy beiktattak +1 orajel varakozast az L2 cache elerese ele, meg 256KB cachebol csak 128KB-t hasznalhatott, plusz a 100 vagy 133MHz FSB helyett csak 66 vagy 100MHz volt szorozva.

Mivel itt mindig lassabb volt a Celeron cache, igy minden alkalmazasban jobban teljesitett a P3.
Persze a kulonbseg merteke megint attol fuggott, hogy mennyire sok memoriamuveletet hasznalt egy program.

Viszont a Celeront a kisebb alap FSBnek koszonhetoen tovabb lehetett huzni, mivel a szorzo mindket procin zart volt.
Aztan ahogy jottek az egyre ujabb Coppermine steppingek, ugy lett egyre magasabb az orajel, jottek az ujabb es ujabb tuning szeriak (Celeron 566@850, 800@1200 )

Vegul a Tualatinnal megduplaztak a prociban levo cachet, igy 512KB volt az utolso P3-akban.
Itt is ugyanugy butultak a Celeronok, mint a CuMine szerianal.(133MHz vs 100MHz FSB, fele cache, +1 orajel kesleltetes)
De ezekhez mar ujabb alaplap is kellett, mivel a korai P2/3 chipsetek nem tudtak olyan alacsony feszultseget eloallitani, mint ami a Tuaknak kellett.
(Vicc az, hogy megfelelo Slot1 adapterrel a '98-as i440BX tudta kezelni a Tuat, mig a kettovel/harommal ujabb i815 chipset meg nem, csak a kesei i815EP variansa Lasd Asus CUSL2->TUSL2 valtas.)

C64 nekem sajnos kimaradt, Atari 800XLt nyuztam, amibol osszesen ketto darab volt a tizenparezres varosunkban, igy mindig irigyeltem az osztalytarsakat, ahogy cserebereltek a C64 kazikat/lemezeket egymas kozott.
Ja, Atarihoz nem volt turbo, igy egy combosabb jatek, pl. a Spy vs Spy fel oraig toltott kazirol

[ Szerkesztve ]

A Covington már önmagában is Deschutes magos volt (pontosabban csak a mag).Vele párhuzamosan jelentek meg az azonos magra épülő P2-k is. A felezett órajel meg érdekes volt, de nem intelnél. A Slot A-s Athlonoknál a cache osztót is lehetett módosítani, szóval azoknál ez annyira nem volt probléma. Bár az kicsit később volt.

Csak a 300MHz-es cerka volt Celeron A, mert aból volt Covington is, és meg kellett különböztetni a kettőt. A több, magasabb órajelű Celeron már simán Celeron volt, A kiegészítés nélkül.

Ne kötekedj. Ha meg azt nézed, mennyiért raksz össze egy hóm szervert Brazosból, meg egy ilyen C7-es vagy C3-as lapból... lehet, hogy egy ilyen olcsóbb. Ha az adott feladatra elég, akkor mi is a gond?
Amúgy azért sem fair idehozni a Brazost, mert mint a címből is kiderül, RETRO tesztről van szó.
Hogy mihez képest, azzal meg ne röhögtess. Főleg, ha egységes megoldásnak tekinted a 2 és a 20 éves hardvereket, akkor lehet együtt néz ni a fogyasztásukat is. Amúgy a 26-30W magában is elég alacsony. Nem "mihez képest". Akkoriban pedig nem láttam ezekről fogyasztási teszteket, így hadd lepődjek meg most, ha megengeded.

@s479 téma : Az ominózus hozzászólás után pont belinkeltem pár s479 adapterkártyát

@Mp3 téma : P100 lejátssza, de pl. egy Car-PC-hez nem egészen jó ötlet a DOS, mert egy windózos Winampnak, kijelző pluginnel kellett egy kis kraft. De egy passzív C3, vagy C7 elvisz egy wndózt/Linuxot, ami lejászik, meg kijelzőt is hajt.

Volt munkahelyemen volt egy rakat ilyen Fujitsu gép, Crusoe-kkal... Mindenki szidta, én meg puffogtam, hogy selejtezésskor nem lehetett belőle hazavinni, mert én is tudtam volna vele mit kezdeni... Kb. 20*10cm-es lap, külső táp, CF aljzat, mini IDE csati... nyamm