Eeez tuti country!

Ami pedig a templomi kórust illeti, nem gospel véletlenül?

De. Ami azt illeti, Alan Jacksonnak volt is egy gospel nagylemeze a country-k között, viszont azzal nem aratott túl nagy sikert, pedig - ha jól emlékszem - tizen-páradikként jelentette meg, már bőven befutott előadóként.

[ Szerkesztve ]

Tyuhhú, most lesem, én voltam az első, aki kiszúrta az újabb csemegét.

Négyet szoktál linkelni. Most csak három van. Mi a csuda lenne, ha egy jó kis gospel is linkelésre kerülne? Tudod, már csak úgy, a kontraszt kedvéért...

Igen, csak hármat, a végén említett okból Gondolkodtam még legalább 4 számon, amit föltétlen linkelni akartam volna, de nem tudtam dönteni közülük, így ez lett
Pár szám a gospel albumáról: When We All Get To Heaven - 'Tis So Sweet To Trust In Jesus - What a friend we have on Jesus.
De bevallom, én magam sem igazán ismerem ezt az albumát

[ Szerkesztve ]

Hááát, nem igazi gospel, a gospel nem így szól. Ettől függetlenül élvezet hallgatni.

Igen, a country-hatás érződik rajtuk. Legalábbis úgy érzem. A helyzet az, hogy a gospelnek nem vagyok egy avatott szakértője, így nem nagyon tudom igazán megítélni a dolgot.

[ Szerkesztve ]

Tipikus gospel.

Ezt most találtam. Megéri a figyelmet.

LeAnn Rimes bizony megéri a figyelmet Nagyon is. Talán még ebben a blogsorozatban is helye lehetne, bár egészen eddig nem jutott eszembe, hogy beletegyem. Régebben sokat hallgattam őt, az utóbbi időben azonban valahogy ez elmaradt. Mindenesetre köszönöm a linket, jó volt újra hallani
Az első linked is tetszett, csak olyat ugye nehezen lehet egy személyben produkálni

[ Szerkesztve ]

A gospel nem egyszemélyes műfaj. Épp a kontraszt miatt linkeltem azt, ahol az Isten adta tehetség, és a jó hang párosult úgy, hogy magányában is meg tudott tölteni templomot, lelkeket.

Tessék.
Talán a legismertebb gospel.

Igen, valóban azt hiszem kevesen vannak akik ezt nem ismerik
Ugye nem tévedek, ha úgy sejtem, te szereted és ismered is a gospel műfaját?

Hosszú történet.
Még kiskölyök voltam, amikor az egyik pajtásunknál játszottunk páran. Most, hogy megtaláltam, látom, kilenc éves lehettem. A konyhában játszottunk, aztán a szobában megszólalt egy olyan zene, amilyent odáig még nem hallottam, olyan hangon, amilyent még odáig nem hallottam. Halkan lopakodtam a hang forrásának irányába, aztán megláttam a kishaver faterját, aki a szobában egy fotelben ült ernyedten, szemei be voltak csukva. Élvezte a zenét, ami fogalmam sincs, hogy miből, honnan szólt, nem láttam, nem is érdekelt. Álltam a küszöbön, egyik lábammal a másikon, és hallgattam a "húsos hangú" nénit. Olyan hatással volt rám, hogy némán sírtam. Egy hang se, csak a könnyeim folytak patakban.
Meghatározó élménye volt életemnek. Felnőttem, és ma már tudom, hogy a "húsos hangú" néni Mahalia Jackson, és az általa képviselt stílus a gospel.

Nem könnyű dolgok ezek. Zenei szenny fertőz, mérgez. Odavész az igazi érték. Kit érdekel például ez a zenei ékkő? Kit?

Most hallgattam végig a másodikat, gyönyörű volt. Komolyan gyönyörű.

Érdekes kérdés ez, hogy mennyire vesznek, vagy nem vesznek el a zenei értékek. Igen, értéket képvisel, amit linkeltél, nem is kicsit. De vajon hogyan ismerkedhet meg vele a fiatalabb generáció? A zene tv-k kínálata számomra néha egésze elképesztő. Nem szokott kenyerem lenni semmilyen zenét leszólni, de vannak olyan produkciók, amiket nem értek, hogy kerülnek oda, egyszerűen mert nem látom mögöttük az ötletet, a munkát, a zeneiséget, semmit. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy ott nem találkozhatnak ilyesmivel. A rádiók szintén aligha játszanak ilyesmit, így még ha lenne is rá igény, nincs hol találkozzanak vele. Lehet sokakat megragadna. Nem hiszem azt, hogy kevesebb ember lenne manapság, akit megfog az - ezúttal zenei értelemben vett - szépség. De nincs alkalmuk megismerkedni ilyen zenével. Persze, ott van a youtube, és egyéb videómegosztók, amik hihetetlen lehetőséget biztosítanak, tényleg, olyan lehetőséget nyújtanak bármiféle zene megismerésére, amire szerintem nem volt példa eddig. Viszont anélkül, hogy tudnák, létezik ilyesmi, aligha fogják elkezdeni keresgetni. Anélkül, hogy valaki mondaná nekik, hogy figyelj, van egy Mahalia Jackson nevű énekesnő, hallgass tőle pár dolgot, nem fogja beírni a keresőbe a nevet. Így igen, lassan elveszhetnek ezek az értékek... Kivéve, ha van, aki felhívja rá a figyelmet

Szóval köszönöm a linket És, ha lenne kedved és energiád, te is írhatnál ilyen dolgokról és segíthetnél megismertetni az emberekkel. Én nagyon szívesen olvasnám az biztos Lehet csak két-három ember lenne, aki elolvassa, és akit megfog, aztán az is továbbadja egynek-kettőnek, de aligha mondhatjuk, hogy ez nem számít. Nagyon is számít.

Ezzel szoros összefüggésben, azt hiszem, hogy miután ez a sorozat befejeződik - aminek fő célja a mai country és country-pop előadók bemutatása -, csinálok pár bejegyzést régebbi country előadókról. Akik igen sokat tettek a műfajért. Már egy ideje gondolkozom ezen, de azt hiszem most megérett az elhatározás

Jelenleg még két női és két férfi előadót szeretnék bemutatni ebből a vonulatból, és utána indul az a banzáj, vagy inkább folytatódik ez, az előző generációkkal.

Mutatok egy nagy öreget. Roger Whittaker a becsületes neve.

Hagyományos country.
Más oldala.

Szeretem amit csinál.

Hűha, nem gondoltam volna, hogy így felpörög a topic, és ennyi linket, zenét, együttest, előadót kapok
Nézem/hallgatom is őket