Tiszta. Ezert nem is fogalmazam ugy, hogy KIZAROLAG maganzsebbol tolta. Persze, hogy nem. Csak az aranyok nagyon nem mindegy.

Nagy vagy Cifu, köszi a cikket!

Eric Berger talán kicsit elfogult a SpaceX irányába, de írt egy szintén remek összefoglalót Musk tervéről, hogy hetente(!) egy Starship-et építsenek:
https://arstechnica.com/science/2020/03/inside-elon-musks-plan-to-build-one-starship-a-week-and-settle-mars/

Szintén ő írta, hogy a NASA a Boeing demo küldetésének vizsgálata során 60 javítandó problémát talált a Starliner-en. (illetve lehet hogy nem csak a kapszulán, hanem esetleg a folyamatirányításban is... nem értem pontosan a bejegyzését...)
https://twitter.com/SciGuySpace/status/1235960209878724609

Az Eric Berger féle cikkben van szó egy újratervezett thrust puck-nak nevezett izéről. Ez egy korog, ehhez erősítik a hajtóműveket és elég kritikus elemnek tűnik mert ez viseli a tolóerőből adódó terhelést.

Az alábbi képen látszik ez a (talán már új) korong a NasaSpaceFlight fórumról, az SN2 mozgatása közben:
https://forum.nasaspaceflight.com/index.php?action=dlattach;topic=48895.0;attach=1618059;image

A többi friss kép a tesztről:
https://forum.nasaspaceflight.com/index.php?topic=48895.1800

Odáig még nem jutott el a dolog, hogy annak a képességeit teszteljék...
Az SN1-nél az is sérülhetett, de eddig minden esetben a dóm-palást hegesztés szakadt (a többit már nem kell nézni, csak a kiindulást). Nem is tudom, hogyan gondolják azt, hogy ott egy sima hegesztés elég lesz. Statikus nyomással már elmentek 8,5bar-ig, (üzemi: 3bar), de azok ott fontos csomópontok (középső és felső is), működő hajtóművek mellett lesz ott rázkódás, az alsónál erőátadás is...

Starliner:
A konferencia anyagából hamarosan cikkek várhatók. Pl. itt egy.

Köszi a választ, hát az azért abszurd hogy a világ egyik legfontosabb fejlesztését az hátráltatja hogy nem bírtak egy olyan helyet találni neki ahol kisebb a mindenféle forgalom meg olajkutak...

Ami a műszaki kihívásokat illeti:
1. A pályán tankolás, bármennyire is tűnik sci-finek, azt olvasom nem is olyan nagy ügy, sőt talán a legkönnyebb azt lesz összehozni. Ez egyébként működő technológia, hiszen a nemzetközi űrállomáshoz is rendszeresen kapcsolódni kell amikor embert vagy rakományt visznek oda, és ez végül is ugyanaz lesz: az űrben két eszement sebességgel repülő tárgy pontos, precíz összekapcsolódása. Ha eddig ment, ezután is menni fog. A SpX Dragonja is megcsinálta már ezt sokszor, szóval a technológia és tapasztalat már ott van a SpX-en belül is, csak át kell konvertálniuk a SS-ekre. Aztán ha már stabilan összekapcsolódtak, a manna átpumpálása már semmiség.

2. Hővédelem. Hát ez is egy régi, sok évtizedes technológia, nem kell a hidegfúziót kitalálniuk. Persze ők ezt is modernizálni fogják mint mindent, valahol azt olvastam hogy Musk az űriparban megszokotthoz képest vékonyabb, könnyebb csempékben gondolkodik.
Illetve már láttam is 1-2 kis minivedeót ahol már teszteltek is pár példányt, szóval lehet ezzel már készen is vannak, legalábbis prototípus-szinten

3. Energiaellátást. Erről nem tudom hogy tervezik. Felteszem a napenergia adja magát.

4. Na, a szokatlan "átfordulós" visszatérés, az valóban nagy rizikó, meglepne ha nem csapódna a földbe az első gép amelyikkel megpróbálják majd Egy több száz tonnás monstrummal ilyet játszani... nekem ez lesz az igazi sci-fi ha majd megcsinálják

5. Az üzemanyag hűtve tárolására (akár a gépben, akár a Marson) azt mondta Musk hogy ezt sem érti mit problémáznak ezen ennyit a népek (nem pont így mondta de értettük...), szerinte egyszerűen vákuummal kell körülvenni a tartályt (ezért kell duplafalú tartály, avagy egy nagyobb tartályban egy kisebb), és akkor szinte nulla közeli hűtéssel forradáspont (-161) alatt tartható a motyó. Ugye ahol vákuum van ott nincs olyan anyag ami vinné a hőt. Persze egy tartályt valahol rögzíteni kell, szóval 100%-osan nem lehet vákuummal körülvenni a belső tartályt, ez gyenge pontja a konstrukciónak, de kétségtelenül így is megoldható a dolog.

Ezek NEM vitának szántam, inkább csak hangos gondolkodásnak, meg reménykedésnek, és ugyanis nagyon drukkolok hogy 22-ben már lássam repülni a cargo gépeket a mars felé Nem vagyok mérnök, nem értek hozzá. Azt meg még laikusként is látom hogy mindig mindenhol közbejön valami, szóval minden csak nem sima játék egy űrhajófejlesztés.
Azért reményre ad okot hogy úgy tudom Musk a minap nemes egyszerűséggel megduplázta az űrhajógyárában dolgozók létszámát (500 fő fölé mentek), és úgy tudom a végcél valami kb. 3000 fő. Ember van, pénz van, akarat van, minden van, csinálják.

Nem olyan sokaknak fontos ez a fejlesztés...

Hely: Nincs. Legalábbis olyan, ami távol esik minden problémás helytől, sok-sok ember tud oda járni melózni, eszköz, anyag, üzemanyag odaszállítása egyszerű (+ahová USA cége vihet rakétatechnológiát - mert komoly korlátozások vonatkoznak a magáncégekre is). Esetleg valami úszó platformon (volt ilyen terv) kivinni az óceánra a kísérletekhez (ehhez a mostani helyük nem a legjobb - viszont az USA kb. legdélebbi pontja). De mint USA cége, így is ott marad a teljes bürokrácia.

1. Tankolás: kicsit nagyobb mennyiségű kakaóról van szó, mint amit az ISS-re visznek. A tervezett tankolási módról Cifu is írt. Ez folyamatos meghajtást igényel, ha kevés üzemanyaggal (és nem túl nagy sebesség változással -> égi mechanika) akarják megoldani, akkor igen nagy csatlakozó keresztmetszetek kellenek.

2. Hővédelem: Igen nagy a felület (egyébként bizonyos szempontokból előny is). Ha a tartályok belsejét nem véded eléggé a hőtől, akkor a nyomást kell folyamatosan, sőt, intenzíven szabályozni bennük (mert a szerkezet kellő szilárdságához nagy erőhatások alatt kell a nyomás).

3. Nagy méretű, védett helyre összecsukható napelem még komoly kihívás lesz. (teher/tanker verzió esete lényegesen egyszerűbb)

4. Lássuk az első teszteket... Igazából nem igényel sokkal több manőverezést, mint egy F9 booster leszállása, de az újdonsága extra kockázat.

5. A hő nem csak vezetéssel vagy szállítással, de sugárzással is közlekedik. Hónapokról van szó. Nem lehetetlen, de nagy kihívás lesz aktív hűtés nélkül. (Földközelbe - akár a Holdig - ez még nem probléma)

[ Szerkesztve ]

Köszi a választ!
Már csak azért is mert amíg nem válaszolt valaki, nem engedett engem a rendszer válaszolni Cifunak

Cifu!
" Musk említette, hogy az első pár SS egyirányú módban (csak oda) fog menni teherhajóként, és soha nem fog visszatérni. De szétvágva őket fel lehet használni kezdeti bázisépítéshez, például."

Igazából ez szerintem nem nagy meglepetés. Ott nincs semmi csak por homok meg kövek. Abból kell egy kis civilizációt építeniük amit magukkal visznek, és ott az acél aranyat fog érni. Természetese hogy kannibalizálják a gépeket, sok-sok értékes acél és egyéb anyag van bennük amit ott majd jól felhasználhatnak. Ha csak nem nevezik ki 1-2 teherűrhajójukat raktár-épületnek vagy veteményesnek, akkor azokat az utolsó morzsáig lebontják és elhasználják
Felteszem sugárzás-mentes helyen akarnak majd élni, amihez kell valami jól szigetelt bázis. Ez lehet elvileg a föld alatt, de azt én - legalábbis az első években - nehezen képzelem el hogy fúrnak maguknak föld alatti folyosókat meg termeket. Inkább a felszínen kell összerakniuk valamit amit vastagon beborítanak törmelékkel, marsi homokkal.

Őszintén szólva engem inkább az érdekelne hogy mi lesz a rakomány mondjuk az első kettő űrhajóban? Találgatni sok mindent lehet de erről még sehol nem találtam konkrét infót.

llax:
"Nem lehetetlen, de nagy kihívás lesz aktív hűtés nélkül."
És az aktív hűtés egyébként valamiért probléma?

"És az aktív hűtés egyébként valamiért probléma?"

Elsőre: műszakilag nem probléma.
Ha jobban belegondolsz, ahhoz további napelem felület kell + radiátorok. Ezek és a hűtőrendszer tömege is a hasznos teher mennyiségét csökkenti (+további összecsukási-elhelyezési probléma - kivéve a csak odaútra menő példányoknál).

Őszintén szólva engem inkább az érdekelne hogy mi lesz a rakomány mondjuk az első kettő űrhajóban? Találgatni sok mindent lehet de erről még sehol nem találtam konkrét infót.

Musk IAC 2017-es előadás összefoglaló. Innen: "A képfelirat szerint 2022-ben két teherhajó szállna le a Marson, hogy megerősítse a víz jelenlétét, és felmérje a veszélyeket, és elhelyezze az energiaforrásokat valamint a bányászati és létfenntartó eszközöket az elkövetkező utakhoz."

Mivel a visszatéréshez meg kell oldani a metán és oxigén gyártást, így nagyon fontos a vízjég feltárása és annak bányászatának előkészítése, a vízbontáshoz szükséges energiaforrások telepítése, illetve a sabatier-reaktorok telepítése, amely a vízből kinyert hidrogénből és a légkör szén-dioxidjából gyártana metánt...

A koràbbi történelmi visszatekintéseket nem olvastam el, talán csak az elsőt, viszont ez a jelen kori összefoglaló eléggé érdekes volt, köszönöm hogy erre áldoztad az idődet, remek összefoglalót készítettél.

Koszonom a cikket, nagyon erdekes volt, kivalo iras ismet!

Igazabol ket (najo, 1,5) kerdes merult fel bennem olvasas kozben:
1)
"közben az Orion már egy sikeres tesztrepülésen túl van"
Mi?! Mikor? Errol nagyon lemaradtam!

2)
Mi ertelme van kulon kifejleszteni a starlinert meg az oriont is? Vagy csak annyi, hogy ide is csurran-cseppen a dollar meg oda is? Vagy esetleg a ketto egy es ugyanaz igazabol (ez megvalaszolna az elso kerdesemet is)?

Exploration Flight Test - 1 (EFT-1) tesztrepülés, 2014-ben. CGI Videó erre.

Az Orion visszatérő kapszuláját egy Delta IV Heavy rakétával Föld-körüli pályára állították, majd egy 5800km magas "kiszúrást" csináltak és visszatértek vele a légkörbe.

Hogy mi értelme az Orionnak és a Starliner / Dragon párosnak egymás mellett? Erről az amerikai űrhajókkal foglalkozó cikkben foglalkoztam ( [link] és [link] ) . Alapvetően a politika.

Az Orion a nagy elvárások miatt nagy és nehéz lesz. Meg drága és persze lassan is készül. A NASA-nak kellett egy gyorsabb megoldás ahhoz, hogy az ISS-re feljuttassa az űrhajósait. Ez lett a Commercial Crew, vagyis a Starliner és a Crew Dragon. A Boeing úgy manőverezett, hogy a Starliner nem tudja kiváltani az Orion-t, mivel direkt csak alacsony Föld körüli pályára tervezték. A SpaceX a Dragon v2 (v. Crew Dragon) esetében korábban folyamatosan hangoztatta, hogy az űrhajó képes távolabbi utakra is (ugye a Red Dragon projektben a Marsra is akarták küldeni). Ezek a hangok azóta elhallgattak, a SpaceX jelenleg a Starshippel próbálja távoli utakat megoldani...

[ Szerkesztve ]

Közben az SN2 meg pont átment a cryos nyomásteszten (legalábbis az a része, aminél ez számít, ha jól értem)
[link]

Musk is egy kicsit lemondó volt a tervekkel kapcsolatban: "Ezek közül most a legfontosabb talán a haladás ütemének értékelése volt: a jelenlegi tempó mellett valószínűsítette, hogy ő már nem fogja megérni az első Mars-utazást."

Ez is csak egy Muskos túlzás. Vagy végstádiumú rákkal diagnosztizálták.

Nem tudom biztosra, de erős kétségeim vannak afelől, hogy Musk (48 éves) ne oldaná meg az emberi Starship Mars-utat 10-15 éven belül.

Érdemes ezt elolvasni...

[ Szerkesztve ]

Amit küldtél, az már egy régi cikk ezt tegnap mondta....

Azt mondta, hogy a jelenlegi ütemű innováció mellett. Ez alatt nyilván nem a spacexre gondolt, hanem hogy amúgy.