Én mindent beütök a számológépbe. Az 5*25-öt is. Biztos ami ziher

Kétjegyű számmal én is szorzok fejben

Neked se lehetett nehéz egy röpdolgozat.

Igazából, de.. mégpedig azért, mert stresszelős, izgulós fajta vagyok. Amit tudok, tudom, és megy, viszont amint bejön a képbe például, hogy ennek tétje van, márpedig nagy és nem is lehet ismételni egyből remeg a kezem és leblokkolok...

Huhh... mekkora troll voltál, Te!
Szerencsétlen raktáros öregedett miattad tíz évet..
A mi kis Atom Antink csak tanulni járhatott volna hozzád.

Valakinek a valakije volt az a raktáros, csak így kerülhetett pozícióba. Nem sokáig számolgatott, viszonylag hamar kitalálta, hogy ez az állás képességén aluli, és kilépett.

Matekból én is mindig jó voltam (bár inkább fizika, onnan van egy oktv6.helyem! ), de a számtan sose ment, tehát a 2*2-t is néha gépen ellenőriztem! (meg még a mai napig is...)

Bevallom, én matekból mindig tök voltam. Nem érdekelt. Óra alatt olvastam, mindig volt egy letehetetlen könyv......Ha nagyon rezgett a léc, és odafigyeltem, sőt, még a házit is megírtam, akkor sikerült egy négyest összehozni, ettől megnyugodtam, és folytattam a pad alatti olvasást. Kémia órán szintén. Szerencsére néha megéreztem, mikor fogok felelni, ilyenkor szünetben gyorsan megtanultam a leckét, kaptam egy ötöst, ha nem kérdezett bele a tanár.
Így evickéltem végig a gimit. Csak az angolt, magyart és a rajzot szerettem, meg az éneket. A többit untam. De nagyon.

Tetszett ez a meséd is, Vakegérke,

Én is simán beütöm néha a gépbe az egyszerű szorzásokat is.

Jobb is sokat olvasni szerintem. Az, hogy jó a fejszámolásod egy adottság, egy dolog. De műveltnek lenni hát. Én becserélném a dologot

A műveltség sokféle lehet.
Van olyan diplomás, dr. PhD. , aki a maga szakterületén sokra viszi, okosnak tartják, de mégis, ha csak a Story magazint meg a Blikket olvassa, hát....azt észreveszem. Nem ítélem el, mindenkit más szórakoztat, én csak szerencsés vagyok, hogy olyan családban nőttem fel, ahol az olvasás mindennapi dolog volt. Szokás.A belső képlátás képessége és a képzelőerő így fejlődik, nem lesz az ember olyan földhözragadt, aki csak a valós világban tud élni, unatkozik egyedül, és lassan ő maga is unalmassá válik.
Én nem tartom magam okosnak, diplomám sincs, se nyelvvizsgám, de elolvastam már kb.200 könyvet angolul, ez a hobbim, még szótárazni is szeretek, érdekelnek a kifejezések, egy-egy szó többféle jelentése, az ilyesmit könnyen megjegyzem, de a számok......! Jó, ha 5 évszámot tudok, az összeadás még megy, de osztani, szorozni.... nem az esetem.

Mikor megtanultam olvasni, anyámat nyúztam, hogy elég a mesékből, felnőtt könyvet kérek. Leemelt a polcról egy jó vastag regényt, és mosolyogva adta a kezembe.
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Jó választás volt, faltam a regényt. Aztán jött más, például Jack London, Jókai Mór, és én olvastam, csak olvastam.
No persze a mesék sem gubbasztottak a sarokban, őket sem hanyagoltam el.

Ez látszik is. Jó mesélőkéd van !

Nekem nagyon tetszett Szabó Magda Tündér Lala c. könyve, ha ráérsz egyszer, olvasd el, nem csak gyerekeknek való. El tudnám képzelni, hogy J.K. Rowling lopott belőle pár ötletet.....

Szégyen, vagy sem, egy ideje nem olvasok könyvet. Egyébként láttam a könyvből készült filmet. Tudom, nem ugyanaz, hiányzik az íz, a zamat.
Rengeteg információ áramlik körülöttünk, túl sok is. Épp elég azt szűrni, feldolgozni.

Legutóbb a lakktopom képernyőjén olvastam egy Szerb Antal könyvet. Lusta voltam elmenni a könyvtárba. Szerintem a könyvtárosok azt hiszik, már nem is élek.
Régebben kéthetente jártam, most meg....... jó, ha félévente.

Ó, a könyvtár, az a lázas kutakodás, beleszagolni a könyvekbe... Hmmm...
Még tacskó voltam, de szülői hozzájárulással, felelősség vállalással felnőtt könyvtárba jártam. Ami érdekelt, azt hamar kivégeztem, így maradt a vaktában keresés. Találomra vettem le a polcról könyvet, beleolvastam, és ha tetszett, vittem haza.
Kíváncsi lennék, hogy milyen magas lenne az általam kiolvasott könyvekből álló torony.

Na és a könyvesbolt ? Ó, az a csodálatos illat ! A válogatás izgalma, összeszedni 5-6 könyvet, pénztárca ellenőrzés után visszarakni hármat..... áh, de mégis, a negyedik is KELL !
Sorból ki, vissza a polcokhoz, oh, inkább nem is azt, ez még jobb.....órára pillantás......na, ma nem lesz ebéd, az tuti !

Igeeen!

És a játékbolt, ahol picinyke játékmérlegen lestem, hogy mennyit nyom egy műanyag kacsa, kipróbáltam pár búgócsigát...

Én ott egy hatalmas rózsaszínű macskába szerettem bele. Meg is kaptam a 10. szülinapomra.

Ajánlom szíves figyelmedbe.

Kösz, ezt már olvastam, csak nem írtam rá semmit. Most megtettem.