gondolj pl. Jóbra, vele sem a Sátán packázott ki, akarom mondani megpróbáltatásokat rakott elé
Jób esete teljesen egyedi, nem jellemző, és Jób könyvének mondanivalója pedig abszolút nem az, hogy az "Úr elvette", hanem az ellenkezője. Amit az ördög elvett tőle, annak 7x-esét adta vissza Isten Jóbnak. Olvasd el a történet végét. Sajnos a magyar fordítás zavaróan más itt is, nagyon eltér az eredetitől, így nem is csoda, ha annyi rosszat feltételeznek a magyar emberek Istenről.
Nézzük meg pl ezt a kritikus pontot, a 11. verset.
Ennek a magyar fordítása:
11. De bocsássad csak rá a te kezedet, verd meg mindazt, a mi az övé,
avagy nem átkoz-é meg szemtôl-szembe téged?!
Ellenben az eredeti szövegben ezt találjuk:
Vedd el csak róla a kezedet, és mindarról, ami az övé, avagy nem átkoz-é meg szemtôl-szembe téged?![/B]
Érzed a különbséget???
Ez az eredeti szöveg:
A kérdéses szó 7971 jelzéssel szerepel
7971 shalach (shaw-lakh');
a primitive root; to send away, for, or out (in a great variety of applications):
KJV-- X any wise, appoint, bring (on the way), cast (away, out), conduct, X earnestly, forsake, give (up), grow long, lay, leave, let depart (down, go, loose), push away, put (away, forth, in, out), reach forth, send (away, forth, out), set, shoot (forth, out), sow, spread, stretch forth (out).
az előző mondatban pedig arról volt szó, hogy Isten áldó keze volt Jóbon, majd itt azt mondja (gondolja!!) sátán, hogyha Isten elveszi a kezét Jóbról, akkor Jób majd megátkozza Istent. De téved!
A történet így folytatódik: (idézet!)
12. Az ùr pedig monda a Sátánnak: ìmé, mindazt, a mije van, kezedbe adom;
csak ô magára ne nyújtsd ki kezedet.
2: 6. Monda pedig az ùr a Sátánnak: ìmé kezedbe van ô, csak életét kiméld.
* 2 Kor. 12,7.
7. És kiméne a Sátán az ùr elôl, és megveré Jóbot * undok fekélylyel
talpától fogva a feje tetejéig.
Szóval világos, hogy nem Isten verte meg Jóbot, hanem a sátán és mégis az a tévhit terjedt el, hogy Isten vette el a fiait, javait stb. De mivel ez egy tanmese, aminek a vége a csattanója, miért nem figyel senki a tanulságra??...arra, hogy mi lett a sztori vége??
12. Az Úr pedig jobban megáldá a Jób életének végét, mint kezdetét, mert
lôn néki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer igás ökre és ezer
szamara.
13. És lôn néki hét fia és három leánya.
15. És nem találtatnak vala olyan szép leányok, mint a Jób leánya, abban
az egész tartományban, és az ô atyjok örökséget is ada nékik az ô
fiútestvéreik között.
16. Jób pedig él vala ezután száznegyven esztendeig, és látja vala az ô
fiait és unokáit negyedízig.
17. És meghala Jób jó vénségben és betelve az élettel.
WOW! "..betelve az élettel!"
Ez volt a legvégső kifejlet, nem pedig a nyomor, pusztulás, veszteség, vereség. Ez volt a fő mondanivaló is. Ugye micsoda különbség?
Szóval legyetek szívesek biblikusan szemlélni a Bibliát. Nem pedig eretnek módon.
Amúgy az egész Biblia szellemét áthatja Isten üdvterve, úgyhogy nagy balfácánnak kell lennie annak, aki ismeri a könyvecskéket és mégis félreérti a lényegét.
Abban igazad van, hogy egyszer mindenkinek el kell "mennie", de, ha valaki idő előtt "megy el", az nagy valószínűséggel nem Isten műve volt.
Nem akarom teljesen szétoffolni a topikot, de, aki Istenre hivatkozik, annak ismernie illik az egész sztorit, amibe bizony sátán képe nagyonis beletartozik. De már a saját topikomban kifejtettem ezt, hogy Isten miért nem törölte már le a színről a pusztítót...többek között azért nem, mert a történelem kerekének jelen fordulatánál az embereknek szabad akaratuk van választani jó (Isten) és rossz (sátán) között.
Szerinted olyan mint alapvető, elemi gonoszság nincs. Hmm. Érdekes elmélet. Akkor csak a jó Isten van, aki agyoncsapja az embereket?
Az emberek néha hagyják magukat félrevezetni, ebben hiszek.
Ez igaz. Ez is benne van a pakliban, de, mint mondtam, jókora szerep jut a háttérben sunyító megtévesztő "elemeknek".
Vakergérke, remélem, megbocsátod ezt a "kis" hozzászólásomat!
[ Szerkesztve ]