Buszgyár lett a Foxconnból

Mindenki kedvenc iPhone gyártója érdekes termékekkel bővíti, bővítette portfólióját, ahogyan arról korábban már angol és magyar médiumok egyaránt beszámoltak. Ebből kifolyólag nem is csépelném a billentyűzetet a Foxtron Model T létrejöttének körülményeiről, inkább csak bemutatnám, hogy mik a tapasztalataim az egyik első példánnyal.

A legelső Foxtron Model T városi busz Kaohsiungban.

A minap ismét Kaohsiungban volt a tömegközéppontom, így élesben volt lehetőségem kipróbálni a Foxconn csodabuszát. A Kaohsiung Közlekedési Vállalat március 3-án vette át az első Foxtron Model T autóbuszt, mely közel két héttel később, március 16-tól állt forgalomba a teljesen új, 24區 (qū) jelű viszonylaton Xinzuoying pályaudvar és az egyik helyi Costco között, illetve egy másik jármű a március 23-25-én Taipeiben megrendezett Smart City Expo-n is haknizott egyet. A helyi buszkövető alkalmazásokba így ennek megfelelően még (mindig) nem került be az új járat, így némi kérdezősködést követően kiderült, hogy a közeli buszmegállóban kicelluxozott A4-es papírt kell keresnem további infókért. A busz menetrendje nem túl acélos, a járatok reggel 7 és este fél 7 között 1-1,5 órás követési idővel indulnak, illetve délelőtt 10 és délután fél 1 között van egy "ebédszünet" is, szóval nem küldték be nagyon az új járműveket a mélyvízbe.

A Foxtron Model T hátulnézetből. Magyar szemmel érdekesnek tűnhet a rendszámtábla mellett megjelenő névtábla, mely lehetővé teszi, hogy a forgalomban résztvevők név szerint nyomhassák fel a nekik nem tetsző módon vezető buszsofőröket.

Mire kiderítettem, hogy honnan indul a busz, már alig pár perc maradt csupán annak indulásáig, a menetrendet érdekes módon rendkívül szigorúan tartó buszsofőr így még engedélyezett is néhány fotót. A kerekded éleket felvonultató jármű zömökebbnek tűnt, mint hagyományos társai, azonban kiderült, hogy valójában hosszabb és szélesebb is azoknál, hiszen a Model T 12 méter hosszú, 2,5 méter széles, illetve 3,3 méter magas, míg például a Hino RK8J csupán kb. 11,5 méter hossú és 2,4 méter széles.

A Foxtron Model T utastere.

A jármű utaskapacitása összesen 57 fő (27 ülő, 30 álló), bár különösen nagy tömeggel nem szembesültem utam során, pedig kíváncsi lettem volna, hogy csurig tömött állapotban milyen az utaskomofort. Apropó utaskomfort: A Foxconn és a gyártó Yulon Motor szerintem remek munkát végzett a tervezéssel és az összeszereléssel egyaránt. Volt ugyan egy-két, baltával faragott borítóelem, de összességében jó volt az ülés párnázottsága (mondjuk ezen a kemény, 5,5km-es viszonylaton nem sokat számít), kézre álltak a kapaszkodók, jól látható és egyértelmű a vizuális, és jól hallható a hangos utastájékoztatás is és hangulatos az utastér megvilágítása is. Napjaink elvárásainak megfelelően a járművet mozgássérült utazók is könnyedén használhatják, illetve számos ülésnél USB-A aljzatok is helyet kaptak.

A vizuális utastájékoztatás szintén üde színfolt, ugyanis számos, főleg régebbi járművön még a papír / matrica dominál e téren.

A legalapabb műszaki adatokon kívül egyébként nem került nyilvánosságra túl sok infó. A hajtásszabályozás mikéntje például teljes homály, az akkumulátorról legalább annyi kiderült, hogy 300kWh kapacitású Li-ion változatról van szó, melyet DC gyorstöltővel 2 óra alatt lehet 5%-ról 100%-ra tölteni. A hatótávval kapcsolatban a különböző források más-más adatot közölnek, de 300-400km környékéről lehet szó. A jármű végsebessége 120km/h. A busz validálását egyébként a szintén tajvani ARTC (Automotive Research & Testing Center) végezte, de sajnos az elvégzett tesztekről, vagy a felhasznált szabványokról, követelményekről ismét nincs sok hír. A Foxconn a közleményében csupán annyit ír, hogy a "jármű megfelel a USDOT biztonsági előírásainak".

Ez is a Model T utastere. Tajvani szokásoknak megfelelően mindkét ajtó használható le- és felszállásra egyaránt így a kártyaolvasó mindkét ajtónál helyet kapott. Jobb oldalon a kötelező szériatartozék, a vészkijárat található.

A Foxconn egyébként 2030-ra legalább 50%-os részesedést szeretne elérni a tajvani városi közlekedésben használt járművek piacán, ehhez Kaohsiung máris asszisztált egy 30 darabos Model T megrendeléssel. Ehhez mondjuk olyan nagyon nem kell megerőltetnie magát: Míg Kínában a legnagyobb városok buszállománya lassan teljesen elektromos lesz, addig Tajvanon igazi fehér holló az elektromos busz. A Model T (elvileg) 65%-ban hazai gyártmányú alaktrészt tartalmaz, kíváncsi vagyok, vajon beválnak-e a hozzá fűzött remények és mindez elegendő lesz-e hazai elektromosbusz-gyártás felfuttatásához, azok használatának elterjesztéséhez.

A tajvani energiapolitika ugyanis (szerintem) elég kétarcú, hiszen míg a kormányon lévő DPP évről évre x évtizeden belül megvalósuló karbonsemlegességet ígér, addig a közeljövőben egy újabb gázerőmű létesül, illetve valószínűleg a maradék atomerőműveket is beszántják (me' nézd meg mi volt Fukushimában is). Ennek tömegközlekedési vetülete az, hogy a helyi önkormányzatok már évek óta képtelenek úrrá lenni az istentelenül sok robogón és autón, vagy úgy egyáltalán gyors és hatékony lépéseket tenni azért, hogy alternatívát kínáljanak ezekkel szemben. Taipeit leszámítva rendkívül gyér, kihasználatlan a városi kötöttpályás tömegközlekedés, főleg annak köszönhetően, hogy ezek nem fednek le akkora területet, ami miatt azt mondaná a paraszt, hogy legalább egy szakaszon metrózik. Az új metróvonalak rendkívül lassan, évtizedes távlatokban készülnek, a közel hárommillió lakosú Taichung első metróvonala például csupán tavaly került átadásra, az itteni tömegközlekedés így gyakorlatilag buszokra támaszkodik, melyek soraiban - ahogy említettem - rendkívül alacsony az elektromos, vagy bármilyen más, alternatív hajtású járművek száma. Ezért vagyok különösen kíváncsi, hogy ha már metróépítés ilyen tetűlassan halad, akkor vajon a hazai elektromos busz kedvezőbb politikai hátszelet kap-e a karbonsemlegesség elérésére tett erőfeszítésekben vagy ez jármű is csak megmarad afféle kuriózumnak, egyszeri fellángolásnak.