Férfi avagy fiúcska?

írta: aggleány, 5 éve

Az, hogy egy hímnemű egyén férfi vagy fiúcska, nem kor függvénye. Több olyan húszas évei eleján járó srácot ismerek, akik már most felnőtt férfiak, és több 40-es fiúcskát, akik valószínűleg sosem lesznek azok. Nem is pénztárcafüggő a dolog, még csak nem is diploma, nem vagyon, nem magasság, sem semmi ilyesmi és bármi. Szerintem ez a gondolkodáson múlik. Főként. Na jó, elismerem, hogy egy 140 centis embert nem tudnék saját pasasnak elképzelni, akármilyen is a gondolkodása, de ez pusztán az én gyarló női mivoltomat mutatja. :U

Mostanában többekkel is beszélgettem a megbízhatóságról. Volt a beszélgetőpartnereim között férfi és nő, fiúcska és leányka is.

Ahogy a mondás tartja, akkor higgy nőnek, ha ló legel a sírján. Valahogy mi is így vagyunk ezzel: akkor higgy pasinak, ha ló legel a sírján.

Egy férfinak bármikor hiszek, és 101%-ig bízom benne. Mert férfi, ennek összes előnyével és hátrányával együtt. És itten van az eb hantja. Ugyebár vannak a férfiak, akiknek atomstabilan lehet adni a szavára, mert amit megígérnek, azt meg is tartják. A férfiakat szeretem és tisztelem. Természetesen nem attól lesz egy fiúcskából férfi, hogy megbízható, vannak a dolognak más vetületei is, de jelen irományban a megbízhatóság kerül fókuszba, mivel az utóbbi időben ezzel a problémakörrel volt szerencsém többször is találkozni.

Na szóval - ha egy férfi megígér valamit, azt be is tartja, ha a fene fenét vacsorál, akkor is. Ez szerintem alap. Egy trükkje van a dolognak: nem kell felelőtlenül ígérgetni. Én nagyon kevés dolgot ígérek meg biztosra, de azt a keveset meg is teszem. Ezzel szemben a fiúcskák simán lehazudják a Göncölszekérről a rendszámtáblát, aztán jól meg vannak sértődve, ha a női személynek nem tetszik, hogy megint átverték.

A fiúcskáknak nem ártana megtanulni, hogy nem kell hazudozni. Egy szeretetéhes nőt valóban lehet szinte bármivel kábítani, és hosszú ideig el is fogja hinni, amit hall, mert hiszen a pasi megígérte, akkor az biztosan úgy is lesz. Aztán ha a nőneműnek kevéske önbizalma van, akkor egy idő után átmegy férfigyűlölőbe, és nem fog válogatni, mindenkit utálni fog, aki a másik nemhez tartozik.

Sajnos amennyire tudom, fordítva ugyanez a helyzet, a leánykák szavára sem lehet adni. Elég szomorú.

Sok férfi és nő elveszítette a bizalmát a másik nemben, pedig nem lenne szabad. Nincs miért. Az nem ok, hogy az ember már többször is belefutott olyan egyénekbe, akiknek egy kalap szamócát sem ér a szava. Nekem még tavaly megígérte egy ismerős (aki mellesleg arra gyúr, hogy megfektessen :DDD ), hogy majd ő elintézi a kerékcserét a kocsimon. Egy pillanatig sem merült fel bennem, hogy meg is fogja tenni, elvégre is nem férfi, csak fiúcska. Sőt, még a kapum zárját is jól megnézi, mert akad (elvégre is ő bármit simán megszerel saját állítása szerint). Ja, persze, tényleg. Ha arra várnék, még most is nyári gumival szaladgálnék, és a kaput is csak alkalomszerűen tudnám nyitni-zárni. :DDD Én persze ezt meg ezt a filmet tegyem már rá a pendrive-ra, mert az neki kell. Megígértem, megcsináltam - mintegy bemutató jelleggel, hogy akár be is lehet tartani egy ígéretet. :Y

Én abszolút hiszek mindenkinek. Elhiszem, hogy amit mond, azt abban az adott pillanatban úgy is gondolja - még akkor is, ha már előre tudom, hogy ő sem hiszi el, amit mond. Csodák történnek néha. Hátha pont most. :D

Komolyabbra fordítva a szót: ha valamit muszáj elintézni, akkor annak nekiállok én magam, mert akkor biztosan meg lesz csinálva az akármi. Mivel nem vagyok százezermester, a speciális feladatokhoz szakembert hívok. Nem várok arra, hogy valaki kerítsen egy ismerőst, mert vagy kerít, vagy nem. Megszoktam, hogy az emberek felelőtlenül ígérgetnek mindent, amit eszük ágában sincs valóra váltani. Azt nem értem, hogy akkor mégis miért ígérik meg? :F

Van olyan is, hogy pl. egy párkapcsolatban egy pasi megígéri, hogy megváltozik. Ráadásul komolyan is gondolja, soha nem gondolt még ilyen komolyan semmit. Ennek ellenére nem változik meg, ugyanis mondjuk nem tud. Akar a szerencsétlen, veszettül igyekszik, de nem megy, mert nem képes rá, hiába próbálja. Nem az ő hibája, ha olyasmit várnak el tőle, amire alkalmatlan. Ez nem azt jelenti, hogy buta vagy ügyetlen lenne, egészen egyszerűen momentán nem képes arra, hogy abba az irányba változzon, amerre szeretne. Tehát nem ésszerű elvárni tőle, és nem is reális elképzelés azt hinni, hogy meg tud változni. Ez a női személyekre is ugyanúgy érvényes.

Én azt szoktam mondani, hogy igyekszem, megpróbálom stb. Ha pedig nem akarom megcsinálni a dolgot, akkor szimplán azt mondom, hogy nem. Tudom, nem szép dolog nemet mondani, de nem igazán motivál az, hogy szép vagy nem szép dolog. Nem fogok hazudozni és hülyíteni a másikat, és nem ártana, ha mindenki így tenne.

Önvégkonklúzió: részemről továbbra is bízom a Férfiakban. :K

Kiegészítés: Ahogy az egyik hozzászóló megfogalmazta helyettem (mert nekem nem ment volna így): szerintem "a pasi az, akinek csak pöcse van, a férfi meg az, akinek jelleme is". :C