Mindig akad egy-két gyöngyszem

Hajnali dara, 13 rész, nézette magát. Előfordul, hogy egy gyengébb animének csak az első és utolsó részét játszom le és annyi elég is belőle. Ez viszont tíz pontos nálam. A 10. rész érzelmes 4 perce volt a csúcspont. A zenéi meglepően jók. Ritkán szoktam az anime megnézése után egyből a zenéire keresni és döngetni.
Kb. két hetente vagy havonta tartok maraton anime estét, amikor reggelig pörgetem a részeket. Keresem az újdonságokat vagy a még nem látott gyöngyszemeket. Az Id: Invaded-re is így akadtam rá. Jó kérdés, hogy mi tesz vonzóvá számomra egy animét. Bár már a Mentalistánál is bejött a főszereplő tragédiája. Akkor puff, megvolt az első horog, ami behúzott. Aztán az ismétlés. Hogy mindig ugyanaz az áldozat. Ki lehet a lány? Egyébként a misztikus ellenség kiléte kb. a harmadik részben már nyilvánvaló, de ettől még jó szórakozás volt nekem. Jók a mellékszereplők is. Könnyed szórakozásnak tökéletes volt.

Akkor még pár anime, amiket érdekesnek találtam.

A Beastars nem gyerekeknek való!

A Dororo szintén nem gyerekeknek készült, de felnőtteknek szóló mesének kiváló.

A No Guns Life második évadánál tart. Követem, mert tetszett az első.

A Dorohedoro picit erős anyag nekem, a bizarr képi világot és az erőszakot tűrő anime kedvelőknek ajánlom. Jó cucc, de ütős.

A Mob Psycho első évada abszolút remek kikapcsolódást adott. Jelentősen kedvesebb mint a Dorohedoro. XD