Isten teremtett-e mindent?

Természettudományos ismeretek és az emberré válás történetének ismeretével nézve mit jelenthet az, hogy Isten teremtette az embert, sőt, az egész világot?

Számomra nagyon érdekes, hogyan gondolkodtak az emberek a természettudományos gondolkodásmód megjelenése előtt. Ehhez szorosan hozzátartozik, hogy a laikusok a természettudományok működését és eredményeit manapság is többnyire félreértik, mert túlegyszerűsítve, kontextusukból kiragadva találkoznak csak velük.

Meggyőződésem szerint Isten a belső minőségünk egy részének megszemélyesítése, amivel/akivel ezáltal könnyebben teremthetünk kapcsolatot, mintha meg akarnánk érteni ezt és megtanulni különböző technikákat (pl. agykontroll stb.). Tudat alatt ezt könnyebben el tudjuk intézni, ha tudatos szinten egy bennünk lakó személlyel keressük a kapcsolatot. A Sátán hasonló: ha egy személyt ítélünk el, könnyebb neki ellenállni és parancsolni, mint egy bonyolult és nem értett tudat alatti minőségnek.
(Megjegyzem, más vallások más utat javasolnak: meditáció által megismerni a belső minőséget és kimunkálni a kapcsolatot. A kettő között több hasonlóságot látok, mint különbséget.)

Az emberré válás a zsidó-keresztény teremtéstörténet szabad értelmezése szerint azzal kezdődött, hogy az ember felismerte (kimunkálta) magában ezt a belső minőséget, és ezzel összhangban kezdett élni. De rögtön az elején el is bukott: olyasmit is tett, amiről ez a belső minőség azt mondta neki, hogy az rossz, de tudatos szinten (azaz alacsonyabb hatékonyságú szinten, hiszen az agyműködésnek kb. csak a hetede tudatos) meggyőzte magát arról, hogy a kívánságot követni megéri. A kívánsága pedig arra irányult, hogy nagyobbá váljon, többet tudjon, nem pedig arra, hogy ő maga és mások is jól éljenek. Ezért volt gonoszság. Isten eszerint nem más, mint az evolúciós versengés mellett megjelenő kulturális vonásunk.

Nyilvánvaló ma már, hogy sem az ember, sem pedig a tulajdonságaink nem egy csapásra álltak elő, hanem kialakultak, de a leírás ettől még meglepően pontos, és ami szintén lényeges: széles tömegek számára nyitja meg a spiritualitás kapuit, vagyis az utat a belső minőségeink megismerésére és használatára.

Most nézzük meg, mit jelenthet az, hogy a világot is Isten teremtette! Ez a bennünk lakó Isten ugyanis miként teremthette volna a külső világot? Két dolgot gondoljunk meg ezzel kapcsolatban röviden! Az egyik, hogy a külső világot csakis a belső világunkon keresztül tapasztaljuk, közvetlenül nem. Van valami, amiről még a természettudományos kutatások ellenére sem tudjuk, hogy mi, de belső minőségeken és fogalmakon keresztül értelmezzük: tér, föld, fa, fény, hely, idő, elektron, lendület, kék, sima, jó, rossz stb. Ezek csakis bennünk léteznek – igen, a természettudományos fogalmaink is szubjektívek! -, objektív létük csakis olyan értelemben van, hogy mindnyájan/sokan értjük őket, de tőlünk függetlenül, magukban nincsenek. Nem csak a világ létezése nagy dolog, hanem az is, hogy értelmezhető számunkra! Fogalmi szinten kezelhető, ezáltal megismerhető, méghozzá tetszőleges mélységben. Fizikusként is meggyőződésem, hogy ez legalább annyira a mi érdemünk, mint az Univerzumé: az agy arra fejlődött ki, hogy összefüggéseket találjon, és ezáltal fogalmakat alkotva értelmezze a világot.

Csak két ilyen absztrakt, ember által alkotott, a természet számára jó eséllyel „nem létező” dolgot hadd említsek: tér (vagyis lokalitás), illetve determináltság. Mindkettő sikeresen bújik ki a bizonyíthatóság alól: interpretáció kérdése, hogy elfogadjuk-e őket vagy sem.

A második dolog, amit gondoljunk meg a teremtéssel kapcsolatban, hogy még manapság se igazán jutottunk közelebb ahhoz az ősi kérdéshez, hogy miért létezik valami ahelyett, hogy ne létezne semmi (vagy éppen minden létezne). Mi különbözteti meg a létezőt a nem létezőtől? Nos, könnyen elképzelhető, hogy ez is legalább annyira a mi érdemünk, mint a külvilágé. Gondolhatunk itt a csodákra és a paranormális jelenségekre is, mint a külvilág tudat általi befolyásolásának képességére. Utóbbi tudományosan is kutatott volt a hidegháborútól kezdve kb. a ’80-as évekig, komoly állami amerikai és szovjet pénzek árán; nyilván nem véletlenül. Az előbbire pedig okkult vagy mélyen vallásos emberek tudnak személyes történetekkel szolgálni.

Továbbá, a fogalmaink pontos értéséhez ragaszkodva: csupa olyan dolgot ismerünk, ami valaki számára létezik, tehát közvetve tapasztalatot okoz. Tapasztalatot semmilyen szinten nem okozó dolgot nem ismerünk objektív létezőnek (pl. a matematika nem úgy „létezik”, mint az Univerzum vagy egy fa). Tapasztalatot semmilyen szinten nem okozó dologról vitás dolog kijelenteni, hogy létezik-e vagy sem. A multiverzum pontosan ilyen, amely napjainkban megosztja a fizikustársadalmat a fenti okból.

Mindezek fényében tehát a vallások tanításait elfogadható, kellően pontos, sőt a mindennapi élet számára kifejezetten hasznos interpretációnak tartom (nem csak a zsidó-keresztényét), amitől még a tudományos tények – pl. az evolúció vagy az Univerzum fejlődése – nyugodtan beilleszthetőek a világnézetbe. Ehhez azonban iskolázottság szükséges. Az igényes gondolkodást és a nyitottságot nem kell külön említeni: ezeket az iskolázottság jó esetben kimunkálja, hiszen a többségi kultúrában felvilágosult szellemben tanítanak a legtöbb intézményben – ellentétben egyes fanatikus egyházak intézményeivel.

Nem az a nagy felismerés tehát, hogy az evolúció kegyetlen, tehát Isten gonosz, hanem az, hogy van bennünk egy nem gonosz, hanem jó minőség, amely harmóniára törekszik. Remélem, ennek evolúciós előnyét is meglátjuk, hiszen nem nehéz: ez genetikairól kulturális szintre emelte a fejlődésünket, amivel lényegesen meggyorsította azt.

(Ennél csak a tudományos-technikai fejlődés gyorsított nagyobbat. Remélem, kézben tudjuk tartani, mert jelenleg elég necces a helyzet ezzel kapcsolatban!)

Kapcsolódó és lazán kapcsolódó anyagok:

- Vassy Zoltán: Objektív és szubjektív elemek a fizikai világ leírásában
- Vassy Zoltán: Amit tudunk, amit nem tudunk, és ami nem számít (a parajelenségekről tudományosan)
- Index: Hologram a való világ?
- Kapcsolódó videó: A Geometry of Consciousness -- The Pribram Bohm Hypothesis
- Gyenis Balázs: Determinizmus és interpretáció
- Wikipédia: Vágy #a vallásban (a vágyról mint teremtő erőről)
- Youtube: Sadhguru - God is just a Stepping Stone
- Youtube: Krishnamurti - Does God exist?
- Könyv: Francis Collins: Isten ábécéje (A Humán genom projekt vezetőjének könyve tudomány és vallás összeegyeztethetőségéről, saját kereszténnyé válásáról és a tágabb témáról)
- Könyv: Beau Lotto: Láss csodát (egy neves agykutató könyve az érzékelésről)
- Lee Smolin: Mi a gubanc a fizikával (a fizika jelenkori elméleteinek és irányainak kritikája, amiért elszakadnak az ellenőrizhetőségtől)
- Könyv: Noah Harari: Sapiens – Az emberiség rövid története (újszerű meglátásokkal)