Hogyan mérjük le internetünk sebességét?

Az internet sebességünk lemérése egyszerű feladatnak tűnik, mégis sokan nincsenek tisztában a sebesség lemérésének módszereivel, ezért gyakran fals adatokkal szevesülnek. És olyankor ki a hibás? Hát persze hogy a szolgáltató! Ezért úgy döntöttem írok pár sort arról, hogyan is kell úgy megállapítani internetünk sebességét, hogy az még ha nem is egy hiteles adatot hozzon ki eredménynek, de a lehető legközelebb áljon a valósághoz.

A sebességmérés legfőbb elve, hogy méréskor zárjuk ki azokat a tényezőket, amik a sávszélességünket negatív irányba befolyásolják.
Az első ilyen tényező a wifi! Ha mérünk, fontos hogy iktassuk ki azokat a lassító tényezőket, amit egy vezetéknélküli kapcsolat eredményezhet. Mert a wifin elérhető sávszélességet nagyon sokminden befolyásolhatja. Ilyen elsősorban a távolság. Minél távolabb helyezkedünk el routerünktől, access pointunktól annál kevesebb az átvihető adatok mennyisége, annál kevesebb a rendelkezésre álló sávszélesség. Ezeken a távolságokon még tovább csökkentik a sávszélességeket a routerünk vagy áccesspointunk és a vevőeszközünk (pl tablet) között elhelyezkedő tereptárgyak, falak, elektromos, elektromágneses eszközök. Nagyban csökkenti még a sávszélességet más wifi eszközök működése, ami zavart kelthet saját eszközeink vezetékmentes kommunikációjában.
Tehát, ha mérni szeretnénk a sávszélességünket, akkor mindenféleképp ki kell zárni a wifit mint tényezőt, ezért legfontosabb, hogy a mérést kábeles eszközzel végezzük el. Lehetőleg ez a kábel és a mérésre használt eszköz hálókártyája, és a routerünk is támogassa a gigabites átvitelt! Ha ez valami oknálfogva nem lehetséges (mondjuk nem ál rendelkezésre ilyesmi), akkor végezzük úgy a mérést, hogy wifis kliensünket (pl tablet, okostelefon) a lehető legközelebb tesszük wifi routerünkhöz, ezáltal a lehetőségeink szerint a lehető legminimálisabbra csökkentettük a vezetékmentes áttvitel fent felsorolt sávszélességet negatív irányban befolyásoló tényezőit. Habár az eredmény értékelésénél vegyük figyelembe azt, hogy nem zártuk ki teljesen.
Ha rendelkezésre ál vezetékes eszköz a mérésre, akkor győződjünk meg róla, hogy a mérő eszközön és azon a routeren, amire mérőeszközünk kapcsolódik, ne fusson más sávszélességet igénylő folyamat. A mérőeszközön minden futó programot zárjunk be, csak azt az alkalmazást használjuk, amivel a sávszélességet lemérjük. Arról a routerről, amire a mérő gépünk kapcsolódik minden más hálózati eszközt távolítsunk el, se kábelen, se wifin ne kapcsolódjon rá semmi. Ha ez nem megoldható, akkor lehetőségeinkhez mérten a hálózatra kapcsolódó eszközökön is iktassunk ki minden sávszélességet igénylő dolgot. Dsl-es vonalon futó IPTV használata esetén mindenféleképp hangsúlyozom, hogy az IPTV boxok se legyenek használatban a mérés közben!
Ha sem a wifi közeg, sem más sávszélességet igénylő folyamat nem zavar be a mérésnél, akkor válasszunk egy sebességünknek megfelelő adatmennyiséggel dolgozó online mérőeszközt. Sajnos a weben sok olyan mérő található, ami nem a sebességünknek megfelelő adatmennyiséggel méri le a sebességünket, így fals eredményeket produkál, sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen szempontból saját szolgáltatónk által ajánlott mérő sem mindíg megbízható. A minőségtelen mérők saját leterheltsége is produkálhat rossz eredményt. Flasht használnak, ami egyes régebbi gépeket jobban terhel, ez szintén befolyásolja a végkifejletet.
Sok tapasztalat és visszajelzés által a mérésre legalkalmasabb online mérőeszköz a speedtest.net. Igaz ez sem egy hiteles mérőeszköz, de még mindíg messze a legjobb a többiközül. Ennek használata során is érdemes odafigyelni, hogy a mérés során a hozzánk legközelebb lévő vagy a szolgáltatónk által üzemeltetett szerver segítségével mérjünk, de akár több közelebbi szervert is megnézhetünk. Szokták még azt is mondani, hogy egy mérés nem mérés, kétmérés félmérés, három mérés egy mérés. Egy pillanatnyi állapot lehet hiba eredménye is, mérjünk naponta többször, több időpontban, ebből készítsünk átlagot, minimum és maximum értéket és csak ebből vonjunk le messzemenő következtetést.

Megállapíthatjuk a sességünket egy megfelelő sebességű szerverrel is, megfelelő méretű teszt fájlok segítségével. Én pl a BME FTP szerveréről vagy Linux distro FTP-ről töltögetek img fájlokat. Itt is legyen érvényes az hogy több fájlt több helyről többször teszteljünk. Figyeljünk oda hogy az online mérőkkel ellentétben a böngésző vagy FTP kliens letöltője nem megabitben, hanem megabájtban mutatja az adatokat. (Erről még lesz pár szó odalent!

Ha DSL internetünk van, akkor van - a speedtest.net-nél is jobb - plusz lehetőségünk az inernetünk sebességének megállapítására! A mérő eszközünket ezesetben maga a szolgáltató biztosítja, mert ezesetben a mérő a szolgáltató által adott HGW, másnéven digitális elosztó!
Nincs más teendőnk mint a HGW eszköz user manuáljában leírt módon belépni a HGW eszközünk adminisztrációs felületére, ahol az újabb tipusok menürendszerében mindenféle rejtés nélkül megtalálhatóak a dsl vonali információi.

Dsl vonali információ egy Speedport Entry 2i HGW adminfelületén.

Speedport W724V esetén már nehezebb a dolgunk mert a dsl info nem érherő el közvetlenül az adminisztrátori menüből, az egy rejtett oldalon található, de erre a rejtett oldalra a direktlinkje alkalmazásával minden további nélkül beenged. A Speedport W724V rejtett "mérnöki" menüje a http://speedport.ip/html/engineer/ro_dsl.htm linken érhető el, de a speedport.ip rész cserélhető a HGW-nk saját belsőhálózati ip címére.
Ha még régi fekete dlink modemünk van, abból is készíthetünk vonal diagnosztikai eszközt az alábbi leírás alapján!

Itt érdemes megjegyezni, hogy a HGW általi szinkronsebességekből még 10% körüli értéket le kell vonni, tehát egy 50 megabit/s csomag szinkronsebessége 55 megabi/s szokott lenni, egy 20 megabitesé 22, a 10-esé 11, 12. Ha valakinek 10-9 megabit a szinkronsebessége, az a speedtestel már csak olyan7-8 megabit körül fog mérni. A fenti képen látható szinkronnal is csak 28-29 megabitet mutat a speedtest.

Ha a HGW/modem által mutatott adatok megfelelőek, de a speedtest alacsonyabb sebességet mutat, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy a hiba a mi lészülékünkben van. Ha azt látjuk mondjuk egy 30/5 mbps netcsomag esetén, hogy az aktuális (szinkron) sebességünk (fenti képen Actual Rate) a HGW felületén 25 megabitet mutat csak, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a szolgáltató szinkron szinten csökkentette a sebességet (ezt egy autómatika irányítja, nem egy technikus csinálja, ha sok a hiba, a vonal stabilitása érdekében automatikusan csökkenti a sebességet, ezáltal növelve a stabilitást)

Kábelnet esetén már nincs ilyen egyértelmű dolgunk, mint DSL esetén mert a HGW felülete csak ilyesmi értékeket mutat:

De megijedni nem kell, mert ezekből az adatokból is lehet következtetni, hogy egy sebesség miért olyan, amilyen. Szerencsére a PH-n sok olyan fórumtárs jelen van, aki tud segíteni az adatok kiértékelésében!

Akkor mégegyszer vázlatosan összefoglalva, hogy mire figyeljünk oda az internet sebességünk megállapításánál:
- Iktassuk ki a wifit
- Mérjünk kábelesen
- Ha 100 mbps feletti netet mérünk, akkor ellenőrizzük, hogy a helyi hálózatunk hálókártyái, a routerünk is gigabites portokkal rendelkezik.
- Itt még pluszban megemlíteném, ami a bejegyzés folyamán nem hangzott el, de ha van rá lehetőségünk, akkor a routert is hagyjuk ki a hálózatból, a gépünk közvetlenül kapcsolódjon a netre. Sajnos HGW vagy ONT esetén ezt nem tudjuk megoldani.
- Állítsuk le a további sebességet negatív irányba befolyásoló folyamatokat, mind a mérő gépen, mind az otthoni hálózatunkon. Kapcsoljuk ki a böngészőnk nem használt bővítményeit, ne terhelje a mérőgépet, tegyük ugyan ezt más futó alkalmazásokkal is.
- Használjunk megfelelő alkalmazást a mérésre, amely a sebességünkhöz mérten megfelelő adatmennyiséggel dolgozik.
- Mérjünk többször, vonjunk átlagot, használunk több közeli mérőszervert.
- Nézzük meg milyen sebességgel tudunk letölteni egy közeli nagysebességű FTP-ről.
- Nézzük meg a HGW/modemünk által mutatott értékeket.

Ha így járunk el, akkor meglehetősen pontos képet kaphatunk internet sebességünkről, HGW-nket használva pedig vonalunk állapotáról is!

Bár nem szorosan kapcsolódik a témakörhöz, hogy gyakran szoktak olyanért panaszkodni, hogy a letöltése csak 12,5 a feltöltése pedig csak 1,2 pedig neki 100/10-es netje van, a speedtest annyit is mutat, de a böngésző letöltője csak az előbbi 12,5-t.
Az internet sebességét általán megabit per másodpercben (Mbps) mérik a különbö online mérők, a böngésző pedig megabájt per másodpercben mutatja. Megabit és megabájt között pedig 8 a váltószám, azaz 12,5megabájt/s*8=100megabit/s, tehát az illető megkapja az előfizetett 100 mbps-t csak nincs tisztában a mértékegységekkel.
A mértékegységek váltogatásához ajánlom a bitmatek.hu oldalt.

Bármiféle véleményed, megfigyelésed, kiegészítésed, ellenvetésed van a témával kapcsolatban, tedd fel azt a bejegyzés kommentjében!
Köszönöm, hogy végigolvastad! :)