A hidegháborús európai határok kérdése 2021-ben

"Putyin visszatolná a nyugati katonákat a hidegháborús határok mögé

(...)

Az orosz követelés mögött félig-meddig kimondottan van egy olyan érv is, hogy 1989-ben és 1990-ben többször is megígérték a nyugati vezetők Gorbacsovnak, hogy ha jóváhagyja a német egyesítést, akkor a NATO nem bővül kelet felé, a szovjet érdekszféra irányába. Az orosz külügyminiszter-helyettes erre utalhatott, amikor a szerződéstervezeteket azzal kommentálta, hogy muszáj ezeket írásba foglalni, mert "a nyugatiakban nem lehet bízni".

Csakhogy ezeket a szóbeli ígéreteket a hidegháború végén nem követte szerződéskötés, illetve a Szovjetunió is megszűnt, ahogy az érdekszférájába tartozó országokat összefűző Varsói Szerződés is. A NATO hivatalos álláspontja az, hogy a kapui nyitva álltak, és nyitva állnak minden csatlakozni akaró, és a közös értékeket tartani kívánó ország felé, és a belépésről a tagállamok konszenzussal döntenek.

Az orosz követelés mögött sérelmi politika is áll. Kifogásolják a Fekete-tengeren egyre aktívabb amerikai és brit hajók jelenlétét, a NATO repülőinek járőrözését a Balti-térségben, vagy hogy Ukrajna török harci drónokat vásárolt (Törökország is NATO-tag) a közelmúltban.

Sérelmi listája a NATO-nak is van: az orosz légierő újabban már Fehéroroszországot is felvonulási területnek használja; a szakadár ukrán népköztársaságok lakói közül félmillióan részt vehettek az orosz parlamenti választáson az idén; telerakták katonával és fegyverekkel az ukrán határ melletti vidékeket; és ezen a télen nem szállítanak szenet az ukrajnai erőműveknek, ami miatt veszélybe került a fűtés Ukrajna számos nagyvárosában 2022 elejétől.

A legtöbb geopolitikai szakértő a nyugati és az orosz oldalon is elhúzódó tárgyalásokra számít. Azt senki sem gondolja, hogy a NATO és az USA írásba adja az orosz fél által követelt garanciákat, de az valószínű, hogy szó lesz ezekről hivatalosan is, és ezzel Moszkva ki tudta mozdítani a 2014-ben megromlott viszonyt abból az alaphelyzetből, hogy az orosz hadsereg krími és donyecki agressziója a problémák eredője. Oroszország most elővett egy olyan követelést, amelynek fényében azt tudja kommunikálni, hogy a Nyugat az agresszor a folyamatos keletre nyomulásával. Vagy legalább azt állíthatja, hogy két, hasonló súlyú sérelem áll egymással szemben."

Hurrá!

Európa esetleges felbolydulásáról a mindenkori lengyel és szerb történések üzennek. Ha ott-amott balhé lesz, az továbblökődhet. Ukrajna sajnos a papírforma szerinti ütközőzóna. Voltvanlesz. Adja az ég, hogy ne cibálja meg a muszka a tökü füleinket ismét!