Terminátor: Sötét végzet – kritika

Na, már megint egy film, de az az érzésem, hogy ez a véleményem kevésbé lesz megosztó.
Erősen spoileres lesz, de másképp nehéz lenne.
Elöljáróban annyit mondanék, hogy ekkora sz@rt kár volt csinálni. Semmi eredetiség, csak összeollózták az eddigieket és még azt is rosszul.

Az alapfelállás az, hogy a T2 utáni részeket ezzel gyakorlatilag semmissé teszik. Ehhez képest a „főgonosz” terminátor olyan, mint a T3-ban a csaj. Persze variáltak kicsit rajta, de a lényeg ugyan az. Fém váz + folyékony fém bőr. A jó, akit visszaküldenek, olyan, mint a megváltásban (T4 ?) Marcus, tehát egy felturbózott ember és itt van a múltból itt ragadt, megöregedett T-800 101-es modell is, akit a genezisben (T5 ?) láthattunk.
A történet kicsit T1, nagyobbrészt T2, de van benne a T3-ból és a T5-ből is egy kicsi.
Semmi egyedi, semmi új ötlet. Tök jó, hogy nincs már Skynet. Van helyette valami, ami ugyan az, csak másképp hívják. Szánalmas.
Ráadásul teljesen baromság az öreg T-800-as jelenléte. '97-ben nem lett világvége, tehát az a jövő nem létezik, de azért visszaküldött a Skynet egy terminátort '98-ba. Egy olyan múltba, ami számára nem is létezik és a terminátor ott öli meg John Connort. Hihetetlen.
Még a poénokat is elqurták. Sarah Connor: „-Még visszatérek” Na ne már!
A felturbózott ember – Grace – még sosem hallott Sarah Connorról, ami érthető, hiszen az ő jövőjében John Connor már rég halott. Ugyanakkor idézi a szöveget, hogy: „Nincs végzet, csak ha magad is bevégzed.” Sarah meg erre csak néz bután és még véletlenül sem mondja, hogy „Baszki, ez az én szövegem.” De amúgy mindegy is, mert ezt a szöveget nem is ismerhetné. Persze Sarah ezt elmondhatná valamikor Danielának (Ő az új John Connor), de nem mondja. Ja, igen, mert hogy Daniela küldi vissza Gracet, hogy védje meg a múltbeli énjét. Ugye ezt a sztorit is ismerjük már?
Úgyhogy Grace egy kicsit Marcus, egy kicsit Kyle és egy kicsit a T2 T-800-asa. Na, a film is pont ennyire katyvasz és értelmetlenül összeollózott marhaság.