Az immunitáshoz kapcsolódó jogok.

Az immunitás nem adhat előjogokat. Aki ezt írja, annak teljesen igaza van.

De a történet nem erről szól.
A pandémia okán korlátozzák az államok, a normális élethez kapcsolódó jogokat. Ez védi az egyént és védi a közösséget az egyéntől.

Aki meg kapta az immunitáshoz szükséges mennyiségű oltóanyagot vagy átesett a betegségen és fél év után kapott egy frissítő injekciót, annak jogtalanul korlátozzák a normális élethez fűződő jogait. Se magukra, se másokra nem jelentenek veszélyt!

A védőoltást senkinek sem lehet kötelezővé tenni egy jogállamban. Viszont veszélyesek a "nem oltakozók" egymásra. Ezért a korlátozásoknak számukra részben vagy teljesen meg kell maradniuk a pandémia végéig.

Mindenki maga dönt, hogy melyik változat a jobb számra.

De az nem fog menni, hogy engem jogtalanul korlátozzanak, mert a társadalom egy része oltás fóbiás.
A társadalmi szolidaritás nem szólhat arról, hogy ÉN ezért nem mehessek étterembe, strandra, moziban, mert egyegesek nem csak nem akarnak "oltakozni", ezért mindenki egységes korlátozását is elvárják.

A saját életedről dönts, ne az enyémet akard korlátozni.

Én elfogadom, hogy te az oltás kockázatát nem, a fertőzés kockázatát viszont bevállalod.
Felőlem holnaptól neked is szabad lehet minden.

A családban is van aki a nehezebb utat választotta.
Először a vírus csak aljas rágalom volt számára, nemzetközi hazugság a korlátozások bevezetéséhez.
Miután néhányan megkapták a vírust, már csökkent a tagadás mértéke.
Most már javul az állapota, a negyedik hét után. Azt gondolta, ötven évesen átvészeli két tüsszentéssel a fertőzést. Orvoshoz persze nem ment, mert a karantént el akarta kerülni. Egy bírósági tárgyalás, napi bevásárlások, munka közbeni kapcsolatok, ...

Ezeket az idiótákat kellene korlátozni, nem a immunitást szerzett személyeket.

Köszönöm, hogy elolvastad és értelmezted az írásom.

Ha öt perc gondolkodási után is meg akarod osztani ez ügyben a gondolataidat, akkor ITT teheted meg.