Házépítős blog - 13. rész - Fény az alagút végén

... ami remélhetőleg nem egy mozdony

Így a vége felé sűrűsödnek és ennélfogva összefolynak a dolgok, szóval nem biztos, hogy mindenhol meglesz a kronológiai sorrend, de azért igyekszem. A sztorik remélhetőleg így is átjönnek.

Belső ajtók
Ugyebár augusztusban kiválasztottuk, novemberben szólt a vállalkozó, hogy lehet, hogy nem lesz meg, mert lassan készül.
- Figy' már, ha ezt nem a célegyenes előtti kanyarban mondod, akkor már kerestünk volna egy B tervet.
- De én mondtam, hogy lassan készül
- Jah, hogy akár 3-4 hét is lehet. Augusztushoz képest...
Mindegy, kiválasztottunk egy másikat az egyik nagy barkácsáruházból, három hét múlva már jött is az üzenet a vállalkozótól, hogy ezt a modellt már pont nem forgalmazzák. Azóta is ott van az eladótérben. Ő elment pár boltba, küldött néhány opciót, ezek közül választottuk ki amelyik legalább egy kicsit tetszett.
De legalább beépítették őket, szóval ezek vannak. Két helyen tolóajtók vannak, ezeket nem szegték körbe, ilyen "lyuk-a-falon" stílusban maradtak.

Másnap megáll egy autó, kiugrik egy fiatal srác, se puszi se pá, jön be:
- Tegnap itt hagytam valamit! - valóban, egy elektromos melegítő ottmaradt.
- Jól van, de úgyis jöttök még, nem?
- Nem, mi itt végeztünk.
- A tolóajtókat nem kellene valakinek körbeszegnie?
- De, valakinek biztos... Néztük is a kollégával, amikor a többi ajtót csináltuk, hogy így elég szarul néz ki, de nekünk nem mondták.
Elkerekedett szemekkel hallgatom, ő meg néz rám vissza, hogy egyébként ez engem miért érdekel, mire közöltem vele, hogy "Hello, Lenry vagyok, az enyém ez a kóceráj"
- Jajj, hát ne haragudjon, nem tudtam, de mi ide tényleg nem jövünk már - és ezzel elment.

Írtam is egy üzenetet a vállalkozónak, hogy ez mégis mi volt, de biztosított, hogy természetesen ez is be lesz fejezve, amikor minden más is. A mágikus befejeződátum egyébként december 19-e volt, vagyis a múlt szerda.
Én egész héten ott voltam, a bútorokat szereltük össze, szerdán természetesen nem jelentek meg, kérdésemre a vállalkozó elmondta, hogy ő csütörtökre gondolt, amikor 19-éről volt szó.

Fűtés
A vízszerelés 1-2 hete készült el, folyik a víz a csapból, lefolyik a lefolyón, van gáz is, kazán is, épp csak utóbbit be kellene üzemelnie a szakembernek.
Már csak azért is, mert bár azt senki nem tudta, hogy mikor lesz gázóra, mikor tud jönni a kazános, de a biztonság kedvéért annak ellenére is feltöltötték a teljes fűtési rendszert vízzel, hogy tudtuk, hogy kemény mínuszok következnek...
Végülis klíma van, elég ha nulla fok fölötti hőmérsékletet csinál.
Egy darabig bírta is, aztán az összegyűlt kondenzvíz megfagyott a külső egység tálcájában, és belevert a ventilátor. Öröm volt szétszedni, és kivésni belőle a jeget napi kétszer. És ezúton is üdvözlöm azt a tervezőmérnököt, aki szerint jó ötlet a védőrács két csavarja közül az egyiket belülről rögzíteni.
Óriási szerencsénkre a szombaton leadott gázóraigénylésünk hétfőre már gázórát szült, és szerda este megérkezett a kazános is, szóval csak kb 5 napot kellett a klímával fűteni.

A kazános egyébként profi volt (nem is az építő cég embere, külsős vállalkozó).
Összerakta a kazánt, aztán amikor az levágta a fí-relét, akkor szétszedte az egészet, megtaláltuk, hogy valakinek sikerült a keringetőszivattyú bekötésekor felcserélni a földet a nullával, összerakta még egyszer, beüzemelte, felprogramozta, stb, stb. Hagyott telefonszámot, hogy ha valami probléma van, nyugodtan keressük, szóval abszolút korrekt volt.

Világítás
A lámpák felszerelése feláras dolog volt, emiatt nem is kértem, úgy voltam vele, hogy a fázis-föld-null azért nem egy űrtechnika, meg tudom én is csinálni. A villanyszerelő előkészítette a vezetékezést, kapcsolókat, dugaljakat felszerelte, elvileg ki is próbálta.
Kivonultam az előző hétvégén, egy darabig rendben is volt a dolog (ha nem számítjuk, hogy a lámpák nagy része pont a klímával van egy körön, így a terveimmel ellentétben nem tudtam fűteni munka közben), aztán a bejárati folyosó lámpáját tesztelve kiderült, hogy a bejárati ajtó melletti kapcsoló a ház legtúlsó végén lévő konyhában kapcsolja a világítást, a nappali és a konyha két végén lévő váltókapcsolók pedig nem váltanak, hanem ha minden kapcsoló megfelelő pozícióban van, akkor ég a lámpa, más esetben nem.
Van ilyen.
Szerencsére pár nap múlva kijött a villanyász és kijavította a dolgokat, illetve egy kapcsoló selejtes volt, így ezt is ki tudtuk pipálni.

Burkolás
19-én szerdán csütörtökön megérkezett két asztalos / ács / melegburkoló, akik elvégezték az elvégzendő munkák egy részét...
- ...és akkor körbe kelleni rakni a hálószobákban padlószegélyt.
- Nekünk azt nem mondták
- Pedig jól láthatóan nincs megcsinálva...
- De mi ahhoz nem hoztunk anyagot, megvéve sincs.
- Én meg a jövő héten költöznék.
- De mi már nem dolgozunk idén, úgyhogy nem lesz már megcsinálva.
- Jó, csináljátok a többi dolgot.

- Őőőő van egy kis probléma
- Qué?
- A tolóajtókhoz nem elég hosszú a szegély, mert csak kétméteres szálakat hoztunk, de ez kettőtíz magas.
- Mint a VILÁG ÖSSZES TÖBBI AJTAJA!? Ne basszatok már föl!
- Akkor bele tudunk toldani, vagy a szemöldökfához hozzátoldunk, és akkor annyival alacsonyabb lesz.
- Ééééédesf*szom
Szerencsére édesapámnak támadt az az ötlete, hogy inkább lógjon az alja a levegőben, és az egyébként szintén aznapra várt burkoló majd a mosólábazattal eltakarja.
Több kárt aznap asszem már nem okoztak, a hálószobaszegélyt pedig másnap elmentem, megvettem, és a helyére raktam. A számla az építő cég nevére ment.

Apropó, burkoló.
- Helló, téged mikor várhatunk? Azt ígérték ma jössz, fürdőkádat körbe kellene csempézni, meg még itt-ott fuga hiányzik.
- Én idén már nem tudok menni
- Ne szórakozzál velem, ma itt kellett volna dolgozni, jövő héten költöznék be.
- Hú, ti be akartok költözni?
- Nem, egy nagyon drága művészeti kiállítás részeként szopatom magam az építkezéssel.
- Oké, oké, szombaton kimegyek, megcsinálom. Konyhacsempét is felrakom
- WUT?
A konyhacsempéről addig egyetlen esetben sem volt szó, én sem forszíroztam a dolgot, a konyhabútor ez a beszélgetés alatt is készült éppen, szóval a tervezés idején sehol sem volt, de nem is említették egyszer sem, én úgy voltam vele, hogy akkor ez valószínűleg nem része az árnak, majd egyszer veszek és valakivel felrakatom. Erre kiderül, hogy mégis... Egy nappal a karácsonyi hétvége előtt.
Úgyhogy másnap ezt is kiválasztottuk és megvettük amikor a laminált padló szegélyét is. Szerencsére pont volt olyan raktáron, ami tetszett, a színe is megy a konyhához. A számla az építő cég nevére ment.
Szombaton megjött a burkoló, megcsinálta amit ígért, még egy pipa.

Internet
Szintén a héten jelentkezett a szolgáltató, hogy akkor jönnének bekötni. Woohooo.
Meg is érkezett a kolléga, aki a házban megcsinált mindent, de az oszlopra már nem tudott felmenni, mert kiderült hogy annak az alja annyira el van rohadva, hogy ha nekitámasztja a létrát és felmegy rá, valószínűleg oszlopostól fog eldőlni.
A megoldás egy másik kolléga volt, aki a másik oldalról mászott az oszlopra, így két oldalról támasztva azt, rá tudtak kötni az információs szupersztráda egy kátyús, falusi bekötőútjára... Meg persze rendeltek egy másik oszlopot.
Viszlát fillérekbe kerülő gigabites Digi, helló falusi Telekomos ADSL
30 MBites csomag, nagyobbat nem bír egyszerűen a hálózat. Rámértem, 25/3. Siralmas.

Még mindig vannak apróságok, de egyszerűen elfogyott az idő, karácsony után költözünk, örülök, hogy eljutottunk végre erre a pontra.

Végezetül beszúrnék ide egy képet, amit a teraszunkról lőttem, ahogy naplemente közben kúszik be a köd a hátsó kerítésünkön keresztül. Azért szép lesz ez