Witcher 3 helyett

Helló, Lenry vagyok, Witcher függő

Négyszer játszottam végig a Witcher 3-at. Na jó, valójában kb 3 és háromnegyedszer, mert az első végigjátszás idején még nem jelent meg a Blood and Wine, szóval az csak háromszor volt meg. Az alapjáték meg a HoS négyszer.
Ezt a GoG mérése szerint 570 óra alatt sikerült abszolválni, amivel valószínűleg még a PH vonatkozó topikjában sem lennék dobogós, ha versenyt szerveznénk "kinek-sikerült-több-kavics-alá-benéznie-Skelligén" sportágban, de azért én kellően soknak érzem.
A következő validált eredményem a Skyrim, az ezek után nevetségesnek ható 271 órájával, ami mondjuk csak egyetlen végigjátszást takar, de az utolsó 100 óra modolással és a játszható világ minden mozdítható értékének begyűjtésével ment el, szóval mondhatni kifacsartam.

A lényeg, hogy már én érzem kellemetlennek az utóbbi évek monojátékos élményét, de nehéz a Witcher után bármi másnak nekiállni. Egyszerűen semmi nem elég érdekes, nem elég összetett, nem elég súlyos. Szinte közhely, hogy egy falusi mellékküldetésben több a sztori mint egy teljes Call of Dutyban, a Véres Báró vagy Iris von Everec története pedig komoly akadémiai díjakat kaphatott volna, ha egész estés filmként születnek.
Nagyjából hasonló véleményen van kb mindenki, aki valaha végigjátszotta a Witcher 3-at, elég csak benézni hozzánk vagy a vonatkozó subredditbe, tele lesz a játékról való áradozással és hát nem véletlen.

Ezzel a fentebb vázolt lelkiállapottal gondoltam úgy, hogy azért mégiscsak meg kellene próbálni valami mást, mert annyi más fejlesztőcsapat készített annyi más játékot, nem létezik, hogy egyik sem ér fel a CD Projekt Red mesterművének bokájáig.

A Witcher topikban is nem egy javaslatot kaptam hogy merre érdemes elmozdulni, és bár a javaslataik mentén indultam el, de gyorsan letértem arról az útról, ha jött valami érdekes.
Ezekről a játékokról tervezek írni egy-egy rövid szösszenetet, nem hiszem, hogy sokkal hosszabbak vagy bonyolultabbak lesznek mint a pár héttel ezelőtti überrövid Doom-kipróbálásom, de azzal ellentétben olyanokról írok, amiket végig is játszottam. A pontos formátumon még gondolkodok, majd kialakul valami...