Az új király! The Witcher 3-ról, a magam módján.

írta: .LnB, 7 éve

Egy kis elmélkedéssel kezdek. Ez még nem fog szervesen hozzátartozni a mondandómhoz, átugorható rész. Csak kicsit elkalandoztam a gondolataimmal. Nem vagyok blogger, nem is írok valami jól. De ha van kedvem, és megfelelő alapom, akkor nem zárkózom el attól, hogy kihasználjam a logout nyújtotta lehetőségeket. Ha végignézem az írásaimat van ott minden, van amit így utólag ki is törölnék legszívesebben. Viszont egy közös mindben, hogy "csak úgy jöttek". Most viszont itt a The Witcher 3. Amiről írni akarok. Mindenképpen, hogy később vissza tudjam olvasni, esetleg megmutatni majd másoknak. Egy nyomot akarok hagyni róla, emlékként. De mit is írhatnék a The Witcher 3-ról több mint két évvel a megjelenés után? Mit írhatnék amit még senki ne írt volna le róla?

Nagyjából semmit. Egyszerűen semmi olyat nem lehet róla írni amit ne írtak volna még le szerintem. Ezért a régi fortélyomhoz folyamodom ismét. Nem a játékról írok, hanem magamról, és a játékkal való kapcsolatomról, élményeimről fogok írni. Kezdve azzal, hogy mekkora idióta is vagyok. Jó ez nem újdonság itt már senkinek. Miért csak idén júniusba álltam neki ennek a játéknak? Holott mindenhonnan két éven keresztül hallottam, olvastam, hogy mennyire kiemelkedően jó a The Witcher 3. Talán az tántorított el, hogy sajnos, az előző két rész is kimaradt. Így nem tudtam mire jutnék rögtön a harmadik résszel. Ezért 2015 áprilisában a GTA V-öt vásároltam meg. Ezzel együtt 2015 májusában a The Witcher 3 megjelenésekor még inkább kikerült a perifériámból. A GTA V szerintem még vállalható volt. Az is minőségi játék. És élveztem is a végigjátszását. Még ha nem is tudok azonosulni ezzel a gengszter stílussal, egy jó kis heist movie érzést adott az a sztori is. Viszont... Egy Battlefornt, egy Need for Speed (ha csak a logout írásaimra tekintek vissza) már megmagyarázhatatlan. És képes voltam róluk még pozitívan is írni. Nevetséges. A GTA V után már rég a Witcher 3-mal kellett volna játszanom. De "fiatal" voltam és buta (pont mint most. :D). Hiba volt. Ezért figyelmeztettem is a múltbéli énemet: [link] Csak a miheztartás végett. :D

Idén júniusban, jó cimborám említette, hogy ő most a Witcher 3-mal játszik, és az mennyire jó.. "Ja, tudom hallottam már róla, de sose vettem rá magam még eddig, hogy nekiálljak" mondtam. Majd jött a steam summer sale. Ami nálam az elmúlt években azt jelentette már, hogy az idő alatt a steam közelébe sem megyek. De komolyan. Nekünk kocka férfiaknak a Summer Sale olyan, mint plázacicáknak a WestEnd City Center. Elég jól is bírtam, egy ideg. Aztán valamiért idén csak ránéztem a Summer Sale-re. Ennek hozománya természetesen a Witcher 3+DLC-k lett (többek között).

A vásárlás után elég hamar adtam egy esélyt a játéknak. Ritka az ilyen, mert a Summer Sale-en vásárolt játékok nagy része ugyanis nagy eséllyel sose jut el az elindítás pillanatáig a gépemen. Gondolom más is ismeri ezt a jelenséget. "Kell, egyszer majd még jó lesz". Féltem egyébként tényleg attól, hogy mivel az előző részek kimaradtak, így nem fog megfogni. Nem így lett. És akkor egy "időugrással" eljutunk a jelenbe. Eltelt majd' 3 hónap, és 138 felejthetetlen óra amit a játékban töltöttem. Tegnap befejeztem, a második kiegészítő végére értem. Geralt sztorija a végéhez ért, lezárult. És túl vagyok egy olyan élményen, ami nagyon ritkán adatik meg. Túl vagyok egy szinte tökéletes játékon, történeten, élményen. Mert a Witcher 3-ról tényleg csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. A Witcher 3 tényleg olyan mint amilyennek mondják. Ilyen játék nagyon ritkán készül. Persze vannak kisebb technikai bakik benne. De kit érdekel? Emlékszik rájuk valaki? Én nem. Szóval most mit írjak róla? Azt, hogy 2 év után is álleejtősen gyönyörű a látvány? Hogy tökéletes játék? Azt, hogy itt tényleg rajtam, játékoson múlt, hogy hogyan fog alakulni a történet? Azt, hogy megvan benne minden aminek egy fantasy RPG-ben lennie kell? Minek írjam? Leírták már előttem 10-en, 100-an, 1000-en. És ez tényleg így van. A Witcher 3 a játékok egy olyan drágaköve amit büszkén kellene mutogatni. Végig kellene minden gyökérnek játszania aki akár egyszer is mondta bárkinek, hogy "ott ülsz egész nap a gép előtt és játszol, mire jó az?!".
Ez az a játék amiről ha a fórumtársam azt írja, hogy ő már beletett 500 órát, akkor én ezt teljes mértékben meg tudom érteni, hogy miért tette. És azt is mikor egy másik fórumtársunk leírja, hogy nem használja a játékban a gyors utazást, hanem mindenhova lóháton megy.
Engem nagyon ritkán tölt el egy nehezen körülírható kellemes érzés amit egy-egy kiemelkedően jó játék vált ki. Vannak kedvenc játékaim, de van ami ezek közül is magasan kiemelkedik. Ezek a World of Warcraft és a Metal Gear Solid széria. És akkor itt a The Witcher 3: Wild Hunt. Ezek közül a MGS és a The Witcher 3 single player. Ezért sokat gondolkodtam rajta, hogy melyik jobb. Nem kéne, nem kell hasonlítgatni őket. Stílusukban is különböznek. És még annyi mindenben. De én azért mégis megteszem, mérlegeltem, hogy számomra melyik a meghatározóbb, jobb játék.

Az kétségtelen, hogy Hideo Kojima is, és a CD Projekt Red is olyan játékokat tettek le az asztalra amik megkerülhetetlenek. Arra jutottam, hogy mindkét játék más-más dologban emelkedik ki. Engem a MGS-ban a történet nyűgözött le legjobban. Bevallom, magáról a játékmenetről nincsenek is olyan élénk emlékeim. Valahogy a MGS az egy kiemelkedő történet, mintsem egy kiemelkedő játék. Természetesen az egész szériát tekintve. Mert a játékmenet is folyamatosan fejlődött az újabb részek megjelenésekor. De itt a Witcher, ami valahogy jobban egyben van. A sztorija más, nem olyan agyeldobós, olyan kacifántos, és megdöbbentő, mint a MGS esetében. Sokkal inkább földhöz ragadt, a fantasy történetek keretei közt marad. Követi a fantasy sztorik zsargonját. Mégis izgalmas, érzelmes, hangulatos, és emlékezetes. Én egy kicsit mertem volna a készítők helyében elrugaszkodni ezektől. Bevallom, vártam egy olyan húzást, hogy Ciri által olyan helyszínre is eljutunk ami teljesen kiragad minket a fantasy világból. Erre utalás is van, ami a készítők következő játékában még kiteljesedhet (akár egy easter egg-ként). Vagy vártam egy Battlestar Galactica szerű befejezést ami ad egy igazi "gyomrost" az agynak. Ez elmaradt. Persze itt több befejezés van, több féle képen lehet alakítani a történetet. És a játék befejezései (a kiegészítőké is) is eléggé eltérőek lehetnek. Ebben a MGS és Kojima, sokkal merészebb. Ugyan csak egy féle történetet kapunk, de ő képes olyan mindfuck dolgokat meglépni, hogy csak nézünk ki a fejünkből. Képes apró mozaikdarabokat szerte-széjjel hagyni, és mikor azok összeállnak a játékos fejében akkor letaglóznak. Gondolok itt Ocelot édesanyjának kilétére például. Kojima reflektál a sztorijával a valós történésekre is. Beleszövi őket, átalakítja. Ez nagyon egyedivé is teszi a Metal Gear történeteket. The Witcher 3 nagy erénye a mellékküldetések kidolgozottsága. Az egyik játék a történetével, a másik a játékmenetével emelkedik ki. Szerintem ez a két dolog ami jelentősen megkülönbözteti a két játékot. Konkrétan, hogy a Metal Gear Solid nem működik annyira játékként mint a The Witcher 3.

Végezetül pedig, azokhoz szeretnék szólni akik esetleg még nem játszottak a The Witcher 3-mal.

Ne hagyjátok ki!

Lehet nem vagytok oda a fantasy-ért. Lehet halogattátok eddig. Vagy bármi más indok miatt nem álltatok még neki. Ne várjatok tovább! Olyan élménytől fogjátok megfosztani magatokat amiről még fogalmatok sincs most. De ha tudnátok, már bánnátok! Tudom, hogy manapság folyamatosan lehet olvasni a jobbnál jobb értékeléseket akár egy sz*ros COD esetében is, és ez már megtévesztő. De higgyétek el, ez tényleg olyan jó mint amilyennek mondják!

Jelen állás szerint pedig 2019-ben érkezni fog a Netflix gondozásában készülő Witcher sorozat! Már alig várom!