Rövid összefoglalás az eddigiekről. Megint.

Felhívom a tisztelt olvasó figyelmét, hogy a következő bekezdések csak ilyen summázási jelleggel lettek legépelve, valószínű, hogy közöttük nincs kapcsolat egyáltalán. Sőt, amilyen száraz és unalmas információkat osztok meg, még az is előfordulhat, hogy egyesek tovább mennek, átkapcsolnak egy másik oldalra, vagy másik ember bejegyzéseihez, máshova. Ezt nem fogom sértésnek venni.
Amennyiben valaki mégis megpróbálkozik a teljes anyag átolvasásával a "folytatás..." linkre kattintva, annak sok sikert és a legkevésbé sem izgalmasnak tartott perceket kívánok.

Már több, mint 3 hónapja dolgozom egy remek helyen (nem teljes, csak diákmeló). Szép, modern irodaház, kellemes környezet, barátságos munkatársak, minden közel van, jó a közlekedés. Főleg UI-t (felhasználói felület) kell fejlesztenem, javascript-ben, html-ben, angular, jquery stb. használatával. Szeretem, amit csinálok, és ez jó. Nagyon produktív voltam eddig, remélem az is leszek még egy darabig.
Az egyetemi tanulmányaimat is folytatom. Sajnos még mindig nincs meg minden tárgyam a Bsc-n (ELTE IK, analízises tárgyak ugye ...), de haladok.
Lehet, hogy találtam szakdolgozati témát is: csatlakoztam egy fejlesztési projekthez, mely egy összetett, fejlesztőknek, programozóknak szánt eszköz használatával és annak jobbá tételéről szól. Ott is van UI építési lehetőség, szóval ha más, belső működést befolyásoló részen nem is annyira, azon tudnék dolgozni.

Április 12-én lesz a Magyarországi Északi Hét Csillag Imádkozó Sáska Kung fu stílus Családi Rendezvénye, lesznek versenyek (én is versenyzek), bemutatók. Ilyen fesztivál szerű lesz a rendezvény, bárki odajöhet, családok, szülők, gyerekek. Lesz mindenféle foglalkozás is. 13-án pedig az egyesület (ahol én is tag vagyok) 20 éves jubileumi ünnepsége lesz Békásmegyeren, ott fogok bemutatózni.
Még Januárban vettem az aprón egy Jiayu G2-t. Nem a legfrissebb, legjobb, de számomra pont elég, mint első okostelefon. Arra, amire használom teljesen megfelel: e-mail, térkép, gyorsan rákeresni valamire, megmutatni képet, vagy weboldalt valakinek, játék a buszon (a szókeresőre nagyon rákattantam). Telefonálásra is alkalmas, de amíg még működik a D900i-m, addig az az elsődleges hívós telefonom.

Szintén Januárban először masszírozott meg sportmasszőr. Azért nem én fizettem. Edzés alatt, felváltva mindenkit, akire jutott idő végignyomkodott. Valamennyire ellazított. Sajnos valamiért mindig feszült vagyok, már ami az izmaimat, testemet illeti, ez pedig sokszor zavar és még feszültebb leszek. A gond nem az, hogy nem tudok ellazulni, hanem, hogy általában egy egész edzés kell, mire jó lesz. Edzésen kéne lazának lennem, nem pedig csak utána. Igen, itthon többet kéne nyújtanom, lazítanom, sajnos ezt el is szoktam felejteni (főleg, ha a projekt munkával, munkával, filmekkel, játékkal vagy tanulással foglalkozom. Talán el kéne kezdenem különböző nyújtási pózokban neteznem. Végülis már van okostelefonom, szóval egy próbát megér.

Februárban életemben először kipróbáltam a termál fürdőzést Leányfalun. Szuper volt. Asszem olyan 40, 38 °C-os volt a víz, a külső levegő pedig 7, vagy 6. Este 20-tól 24-ig kedvezményes ugyanis a fürdőzés. Remekül ellazultam aznap este. Eredetileg úgy terveztük, hogy kicsit hidegebb, havas időben kimegyünk, persze ez sem volt rossz.
Múlt héten kipróbáltam valamilyen thai kaját egy kis étteremben. Az étel nevére már nem emlékszem, azt tudom, hogy volt benne kínai fafülgomba, kókusztej, bambusz rügy, csirke, brokkoli, zöldségek, sárga curry. Annyira nem tetszett a sárga curry, kicsit erősnek éreztem. Azon kívül finom volt.

Ja, igen, sorozatok. Nem szabadna, de függő lettem. Vagy félfüggő. Breaking Bad-et végignéztem, nagyon jó, igazán egyedi dráma volt. Már az elején lehetett sejteni, hogy nem lesz "jó" vége. Néha elgondolkodtató volt, sok olyan pillanat volt benne, ami elszörnyülködteti az embert. Walking dead ehhez képest gyerek mese (persze sok gyerek mese tartalmaz horror sztorikat). Most a "The Office" című (US) sorozatot kezdtem nézni. Sokan mondták, hogy a UK (eredeti) változat jobb, nekem most egyelőre ez tetszik. Olyan valótlan dolgok vannak benne, mint pl. a főnök szereplései, meg ahogyan viselkedik, hogy már lassan elhiszem, tényleg vannak ilyen elmebeteg emberek odakint.
Szoktam hallgatni a Filmbarátokat olykor. Van, amiben egyet értek az ott elhangzottakkal, van, mikor eltér a stílus, ez normális. Jó, mert ők sem azok a szűk látókörű, "csak ezeket a fajta filmeket fogom nézni" típusú emberek, hanem vannak olyanok is, amiket nem szeretnek, de megnézik, mert érdekli őket, hogy esetleg mi tetszhet más embereknek abban a filmben. Természetesen olyan nincs, akinek minden tetszik, minden ízlik. Korrekt társaság, maradjunk annyiban.

A macskánk még mindig megvan. Még mindig aranyos (melyik nem az? Illetve van, aki nem szereti a macskákat, ez tény.). Kutyák is jól vannak. Halak is élnek. Háizállatokról ennyi bőven elég.

Van, hogy megvan a motivációm a továbblépéshez, van néha, hogy elveszek. Még mindig ott tartok, nem tudom igazán, mit is akarok csinálni, pedig már rég megvan az irány, amin elindultam. Illetve nem olyan rég, fiatal vagyok, szóval a lehetőség a váltásra adott. A baj az volt, azelőtt nagyon álmodozós voltam, álomvilágban éltem, hogy majd valami különleges dolgot kitalálok, amit csinálhatok. Sokat lehet hallani az ilyen ifjú zsenikről, akik már 16 éves korukban profi programozók, vagy nagyon ügyes feltalálók voltak (ezt most csak úgy írtam, nem konkrét példaképpen). Ahhoz különleges adottság kell, ami ritka. Nem akartam tudni, hogy én átlagos vagyok, átlagos élettel, átlagos külsővel. Mindig ki akartam szabadulni az unalmas hétköznapokból. Ábrándoztam suli előtt, suli után, suli közben. Aztán elszaladt az idő (nem teljesen), egyetemet koptatom, de reális, konkrét elképzelésem azóta sem volt, hogy milyen szakmában lennék jeles. Ez a programozós dolog is csak úgy rám ragadt, mert voltak páran, akiket nagyon érdekelt, akartak tanulni, nem voltak olyan linkek, mint a legtöbb a középsulis osztályból. Ez a programozós munka jó. Szeretem csinálni, érdekel, és jól is csinálom (a git-tel még barátkozom, de ki nem).
Ráadásul most is van, hogy elengedem a fantáziám, és azon töprengek, mi lett volna, ha ...
A pont-pont-pont után pedig szabadon behelyettesíthető bármilyen olyan vágyott tevékenyég, elképzelés, amit szerettünk volna megtenni, de nem mertük, vagy nem jutott eszünkbe. Vagy mi lenne, ha vissza lehetne menni csak lélekben, gondolatokkal, emlékekkel egy másik idősíkban az időben egy bizonyos időpontra? Hülyeség ezen gondolkozni, fölösleges időpazarlás, tudom. Túl is lépek rajta gyorsan és folytatom a tanulást.

Most csak ennyi. Nyitva.

(Az avatarom direkt módosítottam. A mostani jobban tetszik.)