Sokan nem tudják és tiltják,pedig törvény kötelezi a lakcímbejelentést

Biztos sok emberrel megtörtént már, hogy albérletbe költözéskor a bérbeadó megtiltotta a cím bejelentést, amit valójában rosszul tett, mivel törvény írja elő annak kötelező bejelentését és így a bérbeadó nem tilthatja meg, illetve ha megtiltja, akkor azzal törvényt sért... és ilyen bérbeadóból nagyon sok van!
Mivel az éremnek is 2 oldala van, azon magyar állampolgárnak, aki elhagyja az országot hosszabb időre, akár munka miatt, neki is kötelessége azt bejelenteni.

A Kormányhivatal hivatalos álláspontja itt olvasható! A lakcímbejelentés az albérletek esetében is kötelező címmel

1992. évi LXVI. törvény
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról *
A lakcím bejelentése és nyilvántartása *

26. § * (1) * A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles lakóhelyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A tartózkodási hely címe bejelenthető (a lakó-, illetve a tartózkodási hely bejelentése a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés), vagy a 26/A. §-ban meghatározottak szerint valamely jogosultság feltételeként bejelentendő. Ha a lakcímbejelentésre költözéssel összefüggésben kerül sor, a bejelentést a beköltözéstől vagy a kiköltözéstől számított három munkanapon belül kell megtenni.

(1a) * A lakcímbejelentési eljárás során a polgár a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványát a lakcímadatok tároló elemen történő rögzítése céljából köteles a lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóságnak átadni, kivéve, ha a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezte. A tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány hiánya a lakcímbejelentési eljárás lefolytatásának nem akadálya. A lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóság - az elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezett lakcímbejelentési eljárás kivételével - a lakcímadatot a polgár tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványán a lakcímadat nyilvántartásba vételével egyidejűleg rögzíti, ezt követően a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványt a polgár részére haladéktalanul visszaadja.

(1b) * Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján indította meg, vagy ha a lakcímbejelentési eljárás időpontjában

a) a polgár érvényes személyazonosító igazolványa helyett személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvánnyal igazolja, vagy

b) a lakcímadat rögzítésének átmeneti jellegű műszaki vagy technikai akadálya áll fenn,
a lakcímadatot jogszabályban meghatározott eljárásban utólagosan, a polgár kérelmére kell rögzíteni.

(1c) * Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárás időpontjában érvényes személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a lakcímadatot az új tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány kiállítása során hivatalból kell rögzíteni.

(2) * A lakcímbejelentés bármely járási hivatalnál teljesíthető. A lakcímbejelentés - jogszabályban meghatározott esetekben - elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is teljesíthető.

(2a) * Ha a 4. § (2c) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a nyilatkozat megtételével vagy a magyar állampolgárság igazolása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az állampolgársági ügyekben eljáró szervnél köteles teljesíteni.

(2b) * Ha a 4. § (2d) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a születés, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésének megindításával egyidejűleg a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnél köteles teljesíteni.

(2c) * Ha a (2a) vagy a (2b) bekezdés szerint teljesített első lakóhely nyilvántartásba vétele során az eljáró hatóság megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez - jogszabályban meghatározott kivétellel - szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie.

(2d) *

(2e) * Ha a 4. § (2e) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését az útlevél kiadására irányuló kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kijelölt kormányhivatalnál köteles teljesíteni. Ha az első lakóhely nyilvántartásba vétele során az eljáró hatóság megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez - jogszabályban meghatározott kivétellel - szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie.

(3) * Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél

a) személyesen, vagy

b) elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján

kell bejelentenie (a továbbiakban: külföldi letelepedési nyilatkozat).

(3a) * A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételhez szükséges adatainak bejelentését személyes megjelenéssel, vagy jogszabályban meghatározott esetekben elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján teljesíti.

(4) * A lakcímbejelentéshez - jogszabályban meghatározott kivétellel - a szállásadó hozzájárulása szükséges.

(5) * A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották.

(5a) * Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

(5b) * Ellenkező bizonyításig a szállásadó írásbeli nyilatkozata igazolja, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

(5c) * Nem vezethet a lakcímadat érvénytelenségének megállapítására az a körülmény, hogy a polgár nem él életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban.

(5d) * Ha a polgár a tartózkodási helyét bejelentette, a tartózkodási hely megszüntetését köteles bejelenteni.

(6) * Ha a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.

(7) *

(8) * A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét bármely járási hivatalnál bejelentheti. A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét jogszabályban meghatározott esetben elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

Forrás

Lakcímbejelentés:
A lakcímbejelentésre vonatkozó szabályokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. valamint a végrehajtásáról rendelkező 146/1993. (X.26.)
Korm. rendelet tartalmazza.
1./ A lakcímet bejelentés esetei
A polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének,
illetve tartózkodási helyének címét a Járási Hivatalban nyilvántartásba vétel céljából
bejelenteni (lakcímbejelentés).
A 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodás és külföldről való hazatérés szintén bejelentési
kötelezettséget von maga után.
A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni
jogot nem keletkeztet és szüntet meg.

Forrás

Az itt összeszedett pár infó minden bérbeadónak és bérlőnek szól, hogy a lakcímbejelentés állampolgári kötelezettség, ami semmilyen formában, azaz sem szóban sem pedig szerződésben nem tiltható meg!